karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Nacsa Lőrinc (KDNP)

2020-10-20 · 157. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:57

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/13258 Egyes adótörvények módosításáról

Szöveg8 801 karakter · 17 bekezdés · JSON

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat számos jogharmonizációs, adócsökkentő, adminisztrációs terheket mérséklő, egyszerűsítő és természetesen uniós kötelezettségekből fakadó intézkedéseket is tartalmaz, hívhatjuk klasszikus salátatörvénynek. Én ezt általában nem negatív értelemben használom, mint a patkó másik oldalán ülő kollégák, hanem hogy egyszerre több témát ölel föl, ami mind egy irányba mutat. Az egyszerűsítés, az adócsökkentés, az adminisztrációs terhek csökkentése az, ami ennek a törvényjavaslatnak és a kormányzatnak is a célja.

A számos jelentős, vállalatokat érintő egyszerűsítő, hatékonyságot növelő módosítás összhangban áll egy nagyon fontos cél, a versenyképesség növelésével, valamint a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentésével, ugyanis a jövőben a vállalatoknak elegendő lesz kevesebb erőforrást biztosítani a hivatali ügyintézésre, ezáltal több lehetőség, pénz és energia jut a dolgozók béreinek növelésére, beruházásokra, fejlesztésekre.

Én itt az Országgyűlésben mindig el szoktam mondani, hogy alapvetően mindig nagyon pozitívan állok minden olyan törvényjavaslathoz, amely az egyszerűsítést szolgálja. Túl van bürokratizálva az életünk, ez hál’ istennek, az elmúlt években folyamatosan csökkent, még mindig azt gondolom, hogy számos ügytípusnál, az életünket, a vállalkozások életét befolyásoló különböző ügyintézési lehetőségeknél fontos, hogy mindig az egyszerűsítés irányába haladjunk, mert az az elméletem, hogy egyszer egy papírhalom alatt fognak megtalálni bennünket az irodáinkban, és nagyon fontos, hogy ne ebbe az irányba haladjunk, hanem mindig az egyszerűsítés irányába és a bürokráciacsökkentés irányába.

A jövőben, a tervek szerint 2021 második felétől az adóhatóság készítené el a hozzá beérkező online pénztárgép- és számlaadatok birtokában a vállalkozás számára az áfabevallást. Itt kell megjegyeznem képviselő asszony felvetéseire is, hogy egyetlenegy kormány az elmúlt harminc évben nem tett annyit a gazdaság fehérítése érdekében, a szürke- és feketegazdaság felszámolása érdekében, amennyit a Fidesz-KDNP-kormány tett. Emlékezhetünk az elmúlt években meghozott intézkedésekre, sokszor itt magunk is erről tárgyaltunk az Országgyűlésben akár az online pénztárgépekről, az online számlázásról és számos olyan lépésről, amely szolgálta a gazdaság kifehérítését.

(12.50)

És látjuk is, hogy ezek a törekvések nagyon sikeresek voltak, hiszen láthattuk azt, hogy az online pénztárgép, az online számlázás bevezetése nyomán mennyivel nőtt meg az állami adóbevétel ezekben a szektorokban, és ezáltal lehetővé tették ezek az intézkedések, hogy egyébként adócsökkentéseket tudjunk végrehajtani akár a személyi jövedelemadónál, akár vállalati adóknál, akár például a szociális hozzájárulási adónál. A törvényjavaslat az áfabevallás tervezetének hatóság általi elkészítésével időt, erőforrást és feladatot spórol meg a vállalkozásoknál, valamint ‑ mint említettem ‑ hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez is.

Az e-áfa a kisvállalkozások számára érdemi és érezhető segítséget fog jelenteni a jövőben, ösztönzi az informatikai fejlesztést. Azt gondolom, ez nagyon fontos, az említett szervezet, az Adótanácsadók Egyesülete is leírta a közleményében, amit jobbikos képviselőtársam emlegetett, hogy nagyon sok informatikai fejlesztés történt ezen a területen, és nagyon sok olyan előremutató szoftver jelent meg a piacon, amelyek érdemben egyszerűbbé teszik a működést, és amelyek fel vannak készülve a mostani adójogszabályok változásaira is és a XXI. századi kihívásokra, ezáltal a vállalkozások digitalizációjához is segítséget tud nyújtani ez a javaslat.

A törvényjavaslat tartalmazza az iparűzésiadó-bevallás egyszerűbb, átláthatóbb, komfortosabb kitöltését és kizárólag az adóhatóságon, a NAV-on keresztül való bevallását, benyújtását. Ez az intézkedés jelentős adminisztrációskötelezettség-csökkentést eredményezhet az adóalanyoknál, illetve az önkormányzati adóhatóságoknál.

A javaslat kiterjeszti a kisvállalati adó, a kiva alkalmazási lehetőségeit is, mely szerint a mostani 1 milliárd forintos árbevételi korlátot kiterjeszti 3 milliárd forintos értékhatárig. Ez a lépés, figyelembe véve, hogy a kiva mértéke 2021-től 11 százalékra csökken, jelentősen növeli a magyar kisvállalkozások versenyképességét, és segíti a gazdasági növekedés újraindulását.

A törvényjavaslat rögzíti annak a magyar győzelemmel zárult szabadságharcnak is az eredményét, miszerint 2021. január 1-jétől ténylegesen adómentessé válik a pálinkafőzés. A magyar érdekeket képviselő nemzeti kormány hosszú időn keresztül harcolt Brüsszelben azért, hogy az uniós jogszabályok ne rójanak adóterheket az otthoni pálinkafőzésre. Ez a harc magyar győzelemmel zárult ‑ Magyarország Kormánya-brüsszeli bürokraták 1:0, mondhatnánk is ezt ebben a témában ‑, így a magyar emberek a jövő év elejétől már törvényben rögzített módon élhetnek a jelentős hagyományokkal rendelkező és hungarikumnak is tekintett otthoni pálinkafőzés lehetőségével. Az otthon főzött pálinka előállítását továbbra is be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, de a párlat adójegye értelemszerűen megszűnik, és helyette a hatóságtól származási igazolást kap a termékre az otthon főző magánszemély.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a dohánytermékek jövedékiadó-mértékének az emelését.

A nemdohányzók védelmében és a dohányzás visszaszorításának érdekében a magyar kormány és a Fidesz-KDNP parlamenti többség szerencsére ebben a témában sokszor egyhangúlag és ellenzéki támogatással is számos jelentős intézkedést hozott. Nagyon fontosnak tartom ezt a küzdelmet, ezt a harcot, még mindig magas Magyarországon a dohányzók száma, bár látjuk, hogy folyamatosan csökken, még mindig olyan lépésekre van szükség, ami visszaszorítja a dohányzó személyek számát, és ami az egészséges életmódot és a nemdohányzók védelmét célozza meg elsősorban.

Kitiltottuk az éttermekből, a vendéglátóegységekből, a közintézményekből a dohányzást, megtiltottuk a megállókban, a pályaudvarokon és az iskolák közelében a dohányzást, valamint szigorú szabályozásokat vezettünk be a dohánytermékek árusításával, behozatalával kapcsolatban, illetve a hirdetésekkel, reklámokkal kapcsolatban. Számos kampányt és programot indítottunk az elmúlt években a dohányzás következményeivel való szembesítésről, annak egészségre gyakorolt negatív hatásairól, és az elmúlt években folyamatosan, összesen hat lépcsőben emelkedett a cigaretta, fogyasztási dohány adómértéke.

A mostani javaslat két lépcsőben, januárban és áprilisban emeli a cigaretta, a fogyasztási dohány, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő, nikotintartalmú termék jövedékiadó-mértékét. Szintén emelkedik az új dohánytermék-kategóriák, a hevített dohánytermékek, valamint a töltőfolyadék és a szivar, szivarka jövedékiadó-mértéke is.

Nagyon fontosnak tartom ebben a témában, hogy tavaly bevezettük azt a szigorítást, mely szerint, ha egy trafik kiskorúnak ad el cigarettát, 18 év alattinak ad el dohányterméket, akkor az első figyelmeztetés és büntetés után másodszorra, harmadszorra már a koncessziós jogát veszítheti el, és ezáltal az az üzlet ilyen szempontból meg tud szűnni. Nagyon fontos, hogy a kiskorúakat, a gyermekeket, a fiatalokat védjük meg a dohányzás veszélyeitől, éppen ezért semmilyen ezzel kapcsolatos reklám látható helyen való elhelyezése nem lehetséges ma Magyarországon. Én nagyon remélem, hogy társasházak irányában, kiskorú jelenlétében autóban valamilyen módon tovább tudunk menni ezen az úton, és a nemdohányzók védelmét tovább tudjuk erősíteni. Most is a jövedékiadó-emelés, azt gondolom, hogy egy jó irány. Itt is a szemléletformáló kampányok és a különböző szigorító intézkedések mellett az áremeléssel is, a jövedéki adó mértékének az emelésével is ezt az irányt kell megcélozni.

Az egészség védelmével összefüggésben, a kialakult járványhelyzetre tekintettel a javaslat a személyijövedelemadó-mentes bevételek közé emeli a koronavírustesztek bármilyen formájában történő elvégzését, tehát a szűrővizsgálatokat. Természetesen ez egy járványhelyzetben abszolút indokolt és támogatható javaslat. Ezenkívül a mostani törvényjavaslat ‑ ahogy erre államtitkár úr is utalt ‑ számos egyéb módosítást, jogszabályi pontosítást, jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz; ezekről részletesebben beszélt expozéjában a Pénzügyminisztérium államtitkára.

A javaslat célja összességében az életszerű, egyszerűsítő, tehermentesítő adószabályok kialakítása, melyek a gazdaság fejlesztését, a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentését vagy uniós jogharmonizációt szolgálnak. Éppen ezért a KDNP-frakció támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Nacsa Lőrinc — 2020-10-20, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/157-62.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-157-62,
  title = {Nacsa Lőrinc — 2020-10-20, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/157-62.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}