Izer Norbert

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2020. október 13-án nyújtotta be az egyes adótörvények módosításáról szóló T/13258. számú törvényjavaslatot.

A tervezet szervesen illeszkedik a kormány adópolitikájába, melynek fókuszában az adminisztráció egyszerűsítése áll. Emellett a törvényjavaslat tartalmazza az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő, az egységes jogértelmezést segítő és a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokat is.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságvédelmi operatív törzs által elfogadott, adminisztrációt egyszerűsítő javaslatait a kormány e törvényjavaslattal nyújtotta be az Országgyűlés részére. A törvényjavaslat számos, a vállalkozások számára pozitív változást tartalmaz. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az az elsősorban kis- és középvállalkozások számára meghatározó jelentőségű lépés, hogy a jövő évtől kezdődően az adóhatóság készíti el az áfabevallások tervezetét a vállalkozások számára. Ez nemcsak a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkenti, hanem ösztönzi az informatikai fejlesztéseket és az automatizálást, növelve ezáltal az ország versenyképességét. Ezzel a személyijövedelemadó-bevallások elkészítése után újabb jelentős segítséget nyújt az adóhatóság a vállalkozások számára is.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat alapján jövőre már csak 11 százalékos adókulcsú kisvállalati adó ‑ vagy más néven kiva ‑ egyre több vállalkozás számára válik elérhetővé a belépési és a bennmaradási értékhatárok megemelésével. A belépés választásának árbevételi korlátja a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik, és a vállalkozások 3 milliárd forint helyett már 6 milliárd forintos bevételig megtarthatják a kisvállalati adó szerinti adózásukat. Ehhez kapcsolódóan a belépési mérlegfőösszegek maximuma is 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra fog emelkedni. A kisvállalati adó tehát a magyar viszonylatban közepesnek mondható cégek számára is választható lesz, előmozdítva ezzel a vállalkozások versenyképességét és segítve a gazdasági növekedést.

A társasági adózásban a beruházások megvalósítása szempontjából egyik legnagyobb előnyt jelentő kedvezmény a fejlesztési tartalék lehetősége, mely jelenleg is elérhető. A versenyképességi célkitűzésekkel összhangban a fejlesztési tartalék mentessége még nagyobb mértékben vehető majd igénybe a törvényjavaslat alapján. A kedvezmény már tavasszal kibővült azzal, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek a teljes nyereségüket beruházásra fordíthatják, amivel már az idei évre is elérhető ezen beruházó cégek számára a társaságiadó-mentesség.

Az önök előtt fekvő javaslat a kedvezmény másik értékhatárát, a 10 milliárd forintos korlátot szünteti meg, ezáltal a nyereség pozitív összege ténylegesen és teljesen félretehető beruházási célból. A beruházás megvalósítására továbbra is négy év áll az adózók rendelkezésére.

Tisztelt Képviselők! A javaslat helyiadó-törvényt célzó módosításai szintén az adóadminisztráció csökkentését célozzák. Két változtatást emelnék ki. Elsőként említem, hogy a több telephellyel rendelkező vállalkozások számára lehetőség nyílik olyan bevallási nyomtatvány kialakítására, mely könnyebb, komfortosabb bevalláskitöltést garantál, és jelentősen csökkenti a számszaki, logikai hibák elkövetésének az esélyét. Ezt szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a helyi adóbevallási nyomtatványokat már nem miniszteri rendelet tartalmazza, hanem a Pénzügyminisztérium honlapján lesz elérhető, valamint az, hogy az iparűzésiadó-bevallás csak a NAV-on keresztül juttatható el az önkormányzati adóhatóság részére.

A félreértések eloszlatása érdekében hangsúlyozom, hogy ez utóbbi változtatás miatt semmiben nem sérül az önkormányzatok adómegállapító joga. Továbbra is dönthetnek az iparűzési adó bevezetéséről, annak mértékéről, a kedvezményekről, és továbbra is az önkormányzati adóhatóság feladata lesz a bevallások fogadása, nyilvántartása, az adó beszedése, ellenőrzése, és mint azt az indoklás is tartalmazza, az adózónak az adót a jövőben is az önkormányzathoz kell megfizetnie.

A helyi adózás adminisztrációs terhét nagyban csökkenti az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszüntetése is. Ez a változtatás elsősorban az építőipari tevékenységet végzőket érinti kedvezően. Jövőre ugyanis már nem lesz szükség arra, hogy ezen adókötelezettség miatt az építőcég bejelentkezzen a településen, és nem lesz szükség arra sem, hogy bevallást adjon a viszonylag rövid ideig tartó tevékenységéről, és a csekély összegű adót megfizesse. Mindez azonban az alábbiak szerint nem érinti az önkormányzati szektor összbevételét. A vállalkozónak ugyanis a jelenleg még ideiglenes jellegűnek számító tevékenysége után a székhelye, telephelye szerinti településen meg kell fizetnie ezt az adót. Nem változik továbbá az a szabály sem, miszerint ha az építőipari munka időtartama az adóévben meghaladja a 180 napot, akkor a vállalkozásnak telephelye lesz az építési munka helye szerinti településen. Tehát egy-egy nagyobb építési tevékenység esetén helyben, az építés helye szerinti településen keletkezik adóbevétel.

Tisztelt Országgyűlés! Ami az illetéktörvény módosítását illeti, kiemelendő, hogy megszűnik az eljárásiilleték-kötelezettség az elsőfokú közigazgatási eljárások döntő többsége esetén. Kivétel ez alól a személyi okmányok és a gépjárműokmányok, valamint az adó- és értékbizonyítvány utáni eljárási illeték. Mindez nem egyszerűen csak mintegy 5 milliárd forintot hagy az érintetteknél, de legalább ekkora értékben csökkenti az ügyfelek és a hatóságok adminisztrációs terhét. Nem lesz ugyanis szükség illetékbélyeg beszerzésére és az iratra való felragasztására vagy az illeték pénzben való megfizetésére, azaz jelentős időt spórolunk az ügyfelek számára. A hatóságok terhe pedig azért csökken, mert nem kell külön vizsgálni az illeték megfizetésének tényét az elsőfokú eljárások esetén.

Tisztelt Képviselők! A turizmusfejlesztési hozzájárulást ez év végéig nem kell megfizetniük azon vállalkozásoknak, amelyek 5 százalékos áfamértékkel értékesítenek szálláshelyet vagy vendéglátás keretében meleg ételt. A jövő évtől annyi változás lesz ebben a közteherben, hogy nem terheli fizetési kötelezettség azokat a köztes értékesítőket, azaz szállodákat, utazási irodákat, amelyek közvetített szolgáltatásként nyújtják az 5 százalékos áfamérték alá eső vendéglátó-szolgáltatást, szálláshely-szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy megszűnik az adott, 5 százalékos áfakulcs alá eső szolgáltatások több értékesítési fázisban turizmusfejlesztési hozzájárulással való terhelése.

Az adózás rendjét érintő módosítások is számos kedvező elemet tartalmaznak mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek részére. Így a magánszemélyek akár már 1 millió forintos tartozásig, az adózási előéletük alapján megbízhatónak minősített cégek pedig 3 millió forintig kérhetnek tartozásaikra 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

(12.20)

Az adóhatóság által a kezdő vállalkozások részére nyújtott mentorálás eddigi féléves időszaka egy évre nő.

A XXI. század infokommunikációs kívánalmainak megfelelve lehetővé tesszük a NAV számára, hogy ha azt az adózó kifejezetten nem zárja ki, akkor tájékoztató anyagait mind szélesebb körben az ügyfelek nem hivatalos elérhetőségére is megküldhesse, ezzel is segítve a tájékoztatást és az adókötelezettség teljesítését.

A javaslat egyes esetekben kibővíti a személyi jövedelemadó alól mentes juttatások feltételeit meghatározó rendelkezéseket is. A legfontosabb ezek közül az, hogy a kifizető által finanszírozott járványügyi szűrővizsgálat adómentes juttatásnak fog minősülni, a vizsgálat elvégzésének időpontjától függetlenül. Ez utóbbi kitétel azt jelenti, hogy akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha a koronavírus-járvány első hullámának időszakában végeztek valahol a magánszemélyek széles körét érintő szűrővizsgálatot. Fontos hangsúlyozni, hogy az adómentesség nemcsak a koronavírus-járvánnyal összefüggő szűrővizsgálatokra vonatkozik, hanem bármilyen, a jövőben bekövetkező járványhelyzetben is alkalmazható lesz.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosítások a törvényjavaslat egy jelentős részét képezik. Az általános forgalmi adó területén a jogharmonizáció keretében a legnagyobb horderejű változás az e-kereskedelemre vonatkozó szabályok modernizálása. Ezen jogharmonizációs célú módosítás következtében változnak a Közösségen belüli távértékesítésre és a kis értékű importküldemények utáni áfaelszámolásra vonatkozó szabályok. A változások célja az EU-n belüli vállalkozásoknak a harmadik országos vállalkozásokkal szembeni versenyhátrányának megszüntetése, valamint az igazságosabb adóztatás megvalósítása az adóelkerülő technikák felszámolása által. Ez az oka a 22 eurót meg nem haladó importküldeményekre jelenleg vonatkozó áfamentesség uniós szintű eltörlésének is.

Ehhez kapcsolódóan kiemelendő, hogy a 150 euró alatti importküldemények esetében lehetővé válik a határozat mellőzésével történő szabad forgalomba bocsátás, ha a nem áfaalany természetes személy által benyújtott vámáru-nyilatkozatot a vámhatóság változtatás nélkül elfogadja, és az érintett elektronikus úton eleget tesz az áfafizetési kötelezettségének is. Ez a módosítás nagymértékben felgyorsítja majd az eljárásokat, és nem csupán a vámhatóság, hanem a kézbesítők és a címzettek számára is jelentős könnyebbséget fog jelenteni.

Az e-kereskedelemre vonatkozó modernizáció keretében a javaslat ezen túlmenően a jelenleginél nagyobb szerepet szán az elektronikus kereskedelem bonyolításában részt vevő platformoknak egyrészt az adó beszedésében, másrészt az adóztatáshoz nélkülözhetetlen információ biztosításában is.

A jövedéki törvényt érintő módosítások egyrészt a dohánygyártmányok szabályozási területén idéznek elő érdemi változtatást, ugyanis az uniós adóminimum elérése érdekében 2021. április 1-jéig két lépcsőben emelkedik valamennyi dohánytermék jövedékiadó-mértéke. Hangsúlyozzuk, az adóemelés indoka az, hogy megfeleljünk az EU előírásainak, és a Bizottság megszüntesse a hazánk ellen ez ügyben indított kötelezettségszegési eljárását. Másrészt a pálinka-szabadságharc győzelmével ismét adómentessé válik a gyümölcstermesztő személyek háztartásának és vendégeinek fogyasztását szolgáló házi és bérfőzdei pálinkafőzés.

Tisztelt Képviselők! A társasági adóban jogharmonizációs célú változásra is javaslatot tesz a törvényjavaslat. Az Európai Unió feketelistáján szereplő országokkal szemben, akik nem mutatnak együttműködést az adóelkerülés elleni harcban, ellenintézkedés kerül bevezetésre. Ennek lényege, hogy az ezekben az országokban elért, fel nem osztott nyereség mentesülési lehetőség nélkül vonandó be a magyar társaságiadó-alapba. A feketelistát a magyar jogban, az uniós szabályt átvéve, miniszteri rendelet fogja tartalmazni.

Ami a személyi jövedelemadózást érinti, a jövőben a családi kedvezményhez és az első házasok kedvezményéhez hasonlóan adóalapot csökkentő kedvezményként lesz érvényesíthető az úgynevezett személyi kedvezmény is, amelyet a jogszabályban súlyos fogyatékosságnak minősített betegségekben szenvedő magánszemélyek érvényesíthetnek. A kedvezmény mértékét a törvény a minimálbér egyharmadában határozza meg, ez a jelenlegi szabályozás szerinti adóból érvényesíthető kedvezménnyel azonos mértékű kedvezményt jelent.

Adómentesnek fognak minősülni azok az ajándékok is, amelyeket a hősi halottak, valamint a szolgálatteljesítéssel összefüggésben elhunyt honvédek, rendvédelemben foglalkoztatottak árvái kapnak, valamint azok a pénzbeli juttatások, amelyeket a honvédelmi és rendvédelmi területet szabályozó jogállási törvények alapján biztosítanak az elhunytak özvegyei, árvái részére.

Tisztelt Ház! A javaslat azt is megfogalmazza, hogy a gépjárműadóügyeket jövőre már az állami adóhatóság intézze. Nagy teher kerül le ezáltal az önkormányzatok válláról, mivel a javaslat alapján jelentősen csökken az önkormányzatok adóadminisztrációs költsége. Ez a feladatátcsoportosítás egyben méltányos is, tekintettel arra, hogy 2021-ben már a központi költségvetésbe folyik be a gépjárműadóból származó bevétel.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat értelmében tovább bővül egyrészt azon esetek köre, amelyek mellett a behajthatatlan követelésekre jutó áfát az adóalany visszaigényelheti, másrészt azoké, amelyek esetében az adóalany az általa igazoltan viselt áfaterhet különleges adó-visszatérítés útján mérsékelheti. Pontosításra kerülnek az adózó képviseletének szabályai is. Ennek köszönhetően lehetővé válik, hogy azon cégek, akik rendelkeznek megfelelő végzettségű foglalkoztatottal, e személy által képviselve járhassanak majd el.

A számviteli törvény módosítása elsősorban a vállalkozások és a szakmai szervezetek által megfogalmazott javaslatokat, egyszerűsítéseket tartalmazza. Jelentős egyszerűsítést jelent az a javasolt módosítás, amely lehetővé teszi a tulajdonosok által elengedett osztalékkövetelés eredménytartalékkal szembeni közvetlen elszámolását. A módosítás az egyszerűsítés mellett az adott időszaki eredmény pontosabb bemutatását is szolgálja. Szintén az egyszerűsítést szolgálják azok a módosítások, amelyek tovább bővítik azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására és a beszámolóban történő bemutatására a jövőben nettó módon kerülhet sor.

Az egyes jogszabályi előírások közötti összhang megteremtését célozza az a módosítás, amely szerint a tőzsdei cégek esetében az éves beszámoló közzétételi kötelezettségének a határideje, összhangban a tőkepiaci közzétételi szabályokkal, a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjára módosul. A közzétételi határidők egységes előírása biztosítja a különböző közzétételek azonos tartalmát.

Tisztelt Országgyűlés! A könyvvizsgálói törvény javasolt módosítása a közérdeklődésű gazdálkodóknál könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek részére kötelezővé teszi a könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválását és megőrzését. Az érintett könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek egy része már ma is elektronikus megoldásokat alkalmaz, a módosítás a jövőre vonatkozóan, a fokozatosság elvét megtartva, minden közérdeklődésű gazdálkodó könyvvizsgálójára előírja ezeket az elektronikus eljárásokat. Emellett a javaslat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara kezdeményezésére több, a kamara szervezetére és működésére vonatkozó módosítást is tartalmaz.

A javasolt módosításoknak köszönhetően tovább bővül Magyarország adóügyi információcsere-hálózata mind a pénzügyi számlainformációk, mind pedig a multinacionális vállalatcsoportoktól elérhető adatok területén. Új partner lesz például Omán, Szaúd-Arábia, illetve számos, az adóügyi átláthatóság növelése szempontjából fontos pénzügyi központ, mint például a Brit Virgin-szigetek vagy a Bahamák.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat segíti megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, és illeszkedik a kormány egyszerűsítésre törekvő adópolitikájába is, ezért kérem, hogy szíveskedjenek azt támogatni és elfogadni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)