{"cycle": 41, "id": "156-285", "date": "2020-10-19", "ulnap": 156, "seq": 285, "speaker": "Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)", "p_azon": "g060", "faction": "Jobbik", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 312, "position": "jegyző", "chars": 4168, "paragraphs": ["DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, merre tovább, merre tovább? Azt látjuk, hogy folyamatosan 2010 óta az Orbán-kormány a bíróságoknak mint önálló hatalmi ágnak a maga alá gyűrésére törekszik, folyamatosan tesz lépéseket 2010 óta, és ezeket a lépéseket szeretném itt most felsorolni.", "Az első volt Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogellenes eltávolítása a Legfelsőbb Bíróság éléről. Később aztán a strasbourgi bíróság is kimondta ennek a jogellenességét, és a magyar államnak bizony nagyon komoly kártérítést kellett fizetnie.", "Ugyanezzel egy időben volt a bírák kényszernyugdíjazása is, amit elrendelt az akkor kétharmados kormány, ami egyértelműen a bírák megfélemlítését célozta, azt üzenve, hogy mi bármit megtehetünk.", "Aztán az OBH számára túlhatalmat adott, és mindezt a bírósági önigazgatási rendszer rovására tette. Majd ennek élére, az OBH élére, az Országos Bírósági Hivatal élére Handó Tündét nevezte ki, aki az egyik fideszes vezető politikus felesége, aki aztán rendszeresen szembement a bírói önigazgatási szervek véleményével, ezzel nem kis nemzetközi botrányt robbantott ki.", "A következő még nagyobb nemzetközi botrány volt, ez pedig az önálló közigazgatási bíróságok, illetve önálló legfelsőbb közigazgatási bíróság létrehozásának kísérlete, ahol a bírák az igazságügy-minisztertől közvetlenül függtek volna, és ezzel gyakorlatilag kivonták volna a közigazgatási területeket a bírósági rendszerből, és akár politikailag irányított ítéleteket is hozhattak volna ezek a bíróságok. Szerencsére a nagy nemzetközi tiltakozás hatására ezt nem tudták megtenni.", "Azonban a „lassú víz partot mos” elvet követte ezek után az Orbán-kormány, és megváltoztatta az eddigi stratégiát: hozott egy olyan döntést, amely szerint az alkotmánybírákat ezentúl bírákká lehet kinevezni egy ilyen egyszerű döntéssel, amelyet automatikusan a köztársasági elnök meghoz.", "Hogy miért is tette ezt? Azért, hogy szépen az alkotmánybírák be tudjanak ejtőernyőzni egyenesen a Kúriára, és ott nevezhessék ki őket akár tanácsvezető bírókká, de, mint ahogy a mai állapot mutatja, nemcsak tanácsvezetővé, hanem még a Kúria elnökévé is lehet kinevezni. Ezt a mai nap nagyon stílszerűen bemutatta, hiszen Áder János köztársasági elnök úr 2020. október 5-én kelt átiratával dr. Varga Zsolt András alkotmánybírót jelölte a Kúria elnökévé.", "(22.50)", "Ezzel kapcsolatban született meg a mai döntés, amelynek során a fideszes többség, a kétharmados többség bizony ki is nevezte dr. Varga Zsolt Andrást 2021. január 1-jével a Kúria elnökévé.", "Hogy mennyire nem vette figyelembe ez a rendszer a bíróságok önigazgatási szervezetének döntését vagy véleményét, ezt jelzi az is, hogy az Országos Bírói Tanács október 9-én meghallgatta Varga Zsolt Andrást, majd 1 igen szavazattal, 13 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem támogatta a jelölését a kúriaelnökké történő kinevezésére. Ennek okai, hogy ítélkezési tevékenységet soha nem végzett, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, bírósági igazgatás terén semmilyen múltja nincs. Az OBT összefoglaló véleménye szerint Varga Zsolt András nem felel meg annak az elvárásnak, hogy a bírósági szervezet csúcsára más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön. Tehát külső szemlélő számára egyáltalán nem látszik pártatlannak Varga Zsolt személye, hiszen ő ítélkezőtevékenységet soha nem végzett, most éppen alkotmánybíró volt, előtte pedig a legfőbb ügyésznek volt a helyettese, de bíróként ő soha nem dolgozott.", "A rendszerváltás óta soha nem neveztek ki olyan személyt a Legfelsőbb Bíróság élére, aki nem dolgozott korábban bíróként, de a NER rendszerére jellemző ez a döntés, hogy ugyanolyan döntést hoz, amilyen döntést a demokráciában nem tettek meg Magyarországon. De nézzük meg, hogy kit neveztek ki utoljára ily módon, hogy nem bírósági szervezeten belülről jött: 1953-ban Molnár Eriket, aki Rákosi Mátyás javaslatára került előbb a kormányba, majd erre a pozícióra, illetve Domokos Józsefet 1954-ben.", "Itt a párhuzam a NER rendszere és a Rákosi-rendszer között. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet."]}