Csárdi Antal (LMP)
2020-10-19 · 156. ülésnap · felszólalás · 8:59Szöveg6 163 karakter · 10 bekezdés · JSON
CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik a hiteltörlesztési moratóriumról szóló törvényjavaslat, és igen, ezt a törvényjavaslatot, illetve ennek az elfogadását a Lehet Más a Politika támogatni fogja. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ne gondolják azt, hogy azért, mert ez egy jó törvény, hanem azért, mert ez még mindig több a semminél. Tényleg olyan helyzetben vagyunk az Országgyűlésben, hogy nem engedhetjük el az ilyen kis pici lehetőségeket sem.
De nézzük meg! Ugye, arról szól a törvény, hogy érzékeny, veszélyeztetett társadalmi csoportoknak lehetővé teszi a kormány, hogy a hiteltörlesztésüket kvázi felfüggesszék. De valahogy azonnal szemünkbe ötlik az a tény, hogy hol van itt a bankok felelősségvállalása a járványkezelésben. Ez kimaradt belőle. Mert valóban, ahogy Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is elmondta, fizetnek bankadót a bankok, de ezt leírhatják a következő években, tehát végül is az egyenlege ennek a befizetési kötelezettségnek gyakorlatilag nullás lesz, és azt gondolom, hogy na, ez aztán nem felelősségvállalás, nem részvétel a terhek közös cipelésében.
Lássuk be őszintén, hogy ez a törvény tényleg érthetetlenül szigorúan bánt azokkal a társadalmi rétegekkel, akiket megnevezett mint kedvezményezettek. Hol marad a társadalmi csoportok közül az, akinek csökkent a jövedelme az elmúlt időszakban, illetve csökkenni fog az elkövetkezendő időszakban? Pontosan tudjuk, hogy ma Magyarországon abban a gazdasági helyzetben, amiben kénytelenek vagyunk élni, mozogni, gazdálkodni, bizony nagyon sok vállalkozás kényszerült arra, hogy csökkentse a munkavállalóinak a fizetését, és nagyon sok munkavállaló kényszerült arra, hogy ezt a csökkentett munkabért elfogadja mint új ajánlatot.
Gondoljunk bele, képviselőtársaim, hogy ha valaki fölvett egy hitelt a tavalyi év végén, tehát még a járvány kitörése előtt, számolhatott azzal, hogy neki vagy a családnak van egy bizonyos nagyságú jövedelme, ehhez képest tervezett. Én több olyan példát tudok a választókerületemből ‑ pedig a választókerületem nem arról híres, hogy egy elmaradott térség lenne ‑, millió olyan példát tudok mondani, ahol gyakorlatilag ez a bevétel- vagy jövedelemcsökkenés meghaladta a 30 vagy adott esetben az 50 százalékot is. Ők miért nem kerülnek bele a veszélyeztetett csoportokba? Gondoljunk csak bele, ha keresett a család nettó 500 ezer forintot, édesapa, édesanya vállaltak erre egy hitelt, és most nem keresnek többet mint 280 ezer forint ‑ ez egy konkrét példa ‑, akkor vajon mekkora nehézséget okoz számukra a hitel törlesztése. Pontosan tudjuk, hogy ez egy jelentős probléma.
Ha ugyanezen a gondolatmeneten továbbmegyünk, akkor pontosan láthatjuk, hogy kimaradt a kedvezményezettek közül azoknak a köre, akik fizetés nélküli szabadságra kényszerültek. Én emlékszem arra, itt a Házban hangzott el a kormány valamelyik tagja szájából, hogy meg kell próbálnia megegyezni a munkáltatóval egy munkavállalónak. És nagyon sok megállapodás azzal zárult, hogy fizetés nélküli szabadságra küldték el a munkavállalót. Ő nem számít munkanélkülinek, ő nem kap munkanélküli-ellátást, és adott esetben, főleg, ha fiatalabb honfitársunkról van szó, akkor könnyen kieshet az összes kedvezményezetti körből, pedig azt gondolom, hogy ők ugyanolyan nagy bajban vannak, mint azok, akiket egyébként a törvény helyesen megnevez kedvezményezettként. (Dr. Orbán Balázs megérkezik a terembe.)
Azt gondolom, hogy igen, amikor a bankokról beszélünk, akkor érdemes elgondolkodni, mert nem véletlen került ma most már több alkalommal szóba az EBRD-paktum, mert azt, hogy a bankoknak nem kell kivenniük a részüket a védekezés költségeiből, józanul nem lehet másra visszavezetni, mint az EBRD-paktumra. Közben megérkezett államtitkár úr… (Varju László: Miniszterhelyettes! ‑ Dr. Orbán Balázs: Még le se ültem…) Bocsánat, miniszterhelyettes úr ‑ elnézést, a maszk! De azt gondolom, hogy ő is tisztában van azzal, hogy a bankok által befizetett bankadó négy év alatt leírható. Tehát az egyenlege ennek a befizetésnek nulla.
Ugyanakkor a Lehet Más a Politika januárban benyújtott egy törvényjavaslatot, ami a banki terhek csökkentésére vonatkozott, és ha megvizsgáljuk ezt a javaslatot, akkor ott azért előkerül, hogy a magyar bankrendszer profitabilitása duplaakkora, mint például a gazdaságilag sajnos előttünk járó Lengyelországé; nem kicsivel nagyobb, hanem a duplája. Tehát Magyarországon a bankoknak körülbelül az egy főre jutó nyereséghányada kétszer akkora, mint amekkora profitot Lengyelországban realizálni tudnak. A magyar kormány nem gondolta azt, hogy támogatni kellene egy olyan javaslatot, ami például a hitelfolyósítási díj eltörléséről szól. Pedig igazándiból, ha belegondolunk, ez a díj teljesen indokolatlanul terheli a hitel törlesztőit.
Előtörlesztési díj eltörlése, ami megint egy teljesen indokolatlan lépés. Tehát kötök egy hitelszerződést egy pénzintézettel, és ha úgy hozza az én tehetségem vagy jó szerencsém, hogy korábban tudok törleszteni az adósságomból, az nekem pluszköltségembe kerül. Egy igazságtalan és a bankokat szemérmetlen módon kiszolgáló díjról van szó, de a kormány nem gondolta, hogy ilyen és hasonló díjak eltörlésével egyrészt támogathatnák a magyar lakosságot, és nem gondolták azt, hogy ezzel például a bankok profitrátáját akár csökkenteni is lehetne.
Tehát összefoglalva, azt gondolom, hogy ez a szükséges minimum, köszönjük szépen azok nevében, akik ehhez a lehetőséghez hozzáférnek, és az volna a kérésem a tisztelt kormány felé és a kormány képviselői felé, hogy fontolják meg annak a lehetőségét, hogy az érdekeltek vagy a résztvevők körét jelentősen tágítsák ki, mert bár kis segítség, a túléléshez pont elég lehet. Ne felejtsük el azt a tényt, hogy az a most be nem fizetett törlesztőrészlet, amit a moratórium lejárta után kell befizetni… ‑ ott azért komoly költségek fognak pluszban rátevődni azokra a díjakra, amiket gyakorlatilag késve, a moratórium után fizet be az adós.
Azt gondolom, hogy ez egy támogatható törvényjavaslat, de sokkal-sokkal kevesebb, mint amit a honfitársaink elvárhatnának a magyar kormánytól. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Csárdi Antal — 2020-10-19, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/156-235.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-156-235,
title = {Csárdi Antal — 2020-10-19, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/156-235.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}