{"cycle": 41, "id": "156-215", "date": "2020-10-19", "ulnap": 156, "seq": 215, "speaker": "Dr. Budai Gyula (Fidesz)", "p_azon": "b076", "faction": "Fidesz", "kind": "Ismerteti a bizottság véleményét", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/10953 A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról", "iromany": "T/10953", "duration_s": 395, "position": null, "chars": 5361, "paragraphs": ["DR. BUDAI GYULA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. október 15-én tartott ülésén megtárgyalta a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/10953. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta.", "Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Ház asztalán fekvő javaslat által kilátásba helyezett módosítások olyan büntetőjogi megoldásokat vezetnek be, amelyek önmagukban is komplex, ugyanakkor a fokozatosság elvének figyelembevételével, a veszélyeztetettség mértékétől függő arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulását. A javasolt módosítások irányvonalainak vezérfonala, hogy a legsúlyosabb, az emberi életet vagy testi épséget sértő, valamint a hozzátartozó sérelmére elkövetett jelentős tárgyi súlyú, személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásra kerül. A javaslat értelmében a kétfokozatú szabályozással számol a jogalkotó, ugyanis a legsúlyosabb, más ember életének szándékos kioltásával járó bűncselekmények esetében semmilyen különös méltánylást érdemlő körülmény nem oldhatja föl a törvényi tilalmat ‑ ez az abszolút kizárási tilalom.", "Ezen túlmenően azonban a társadalomra veszélyesség hasonlóan magas foka miatt a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, legalább nyolcévi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben is indokolt, hogy érvényesüljön a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró főszabály.", "Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a méltánytalan helyzetek elkerülése érdekében indokolt megteremteni az egyéni körülmények értékelésének lehetőségét is. Az elkövetés körülményei és az elkövető személyében rejlő veszélyesség értékelését követően a Btk. 38. § (4) bekezdés új e) pontjában meghatározott abszolút kizárt bűncselekményi körbe tartozó valamely cselekmény előkészületét megvalósító, vagy abban részesként részt vevő, továbbá a hozzátartozók sérelmére végrehajtott súlyos, legalább nyolcévi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövetővel szemben a bíróság kivételes jelleggel és szigorú kritériumok mellett feloldást adhat a törvényi tilalom alól ‑ ez a relatív kizárási tilalom elve. Viszont erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha a büntetési célok a pártfogói felügyelet és a külön magatartási szabály elrendelésének megfelelően biztosíthatók; az elítélt magatartását pedig technikai eszközökkel kell ellenőrizni.", "Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet bővíti azoknak az eseteknek a körét, amelyekben az ügyészség az egészségügyről szóló törvény 200. §-ában meghatározott kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelést köteles kezdeményezni. Szintén kiemelendő, hogy a normaszöveg kiterjeszti a hozzátartozó fogalmát az elkövető gyermekének szülőjére, a volt házastársra, a volt élettársra, gondnokára, gondnokoltjára, gyámjára és gyámoltjaira is.", "A sértett háborítatlanságának megfelelő biztosítása érdekében a javaslat kiterjeszti azt az alanyi kört, akikre nézve a pártfogói felügyelet- külön magatartási szabályként a távoltartás ‑ elrendelhető. Továbbá rögzítésre kerül, hogy a távoltartással érintett személy tényleges lakóhelye ‑ az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlan ‑, annak jogi sorsától, tulajdonviszonyaitól, tartós vagy átmeneti jellegétől függetlenül védelem alá helyezhető annak érdekében, hogy a sértett nyugalma megfelelően biztosítható legyen. Így lehetőség nyílik arra, hogy a menedékként és lakhatásként szolgáló gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, illetve áldozatsegítő otthonok vonatkozásában is megvalósuljon a pártfogás alatt álló személytől történő távoltartás.", "Nem hagyható figyelmen kívül persze, hogyha valakinek a fentebb említett típusú bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztését felfüggesztik. Ilyenkor talán szükségtelennek és aránytalannak bizonyulhat a kivételt nem engedő korlátozások bevezetése, például a távoltartás indokolt esetben mellőzhető. Ám az áldozatok fokozottabb védelmének biztosítása érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy egyébként a kapcsolattartásra jogosult elkövető a kiskorú gyermekével csakis akkor tarthat kapcsolatot, ha erre felügyelt kapcsolattartás keretében kerül sor.", "A fiatalkorú elkövetővel szemben a feltételes szabadlábra bocsátást érintő kizárások csak akkor lesznek alkalmazhatók, ha a 16. életévét betölti, és tízévi vagy annál súlyosabb szabadságvesztést szabnak ki vele szemben.", "Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A hozzátartozók sérelmére elkövetett kirívóan súlyos élet elleni, valamint más, életet és testi épséget súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények olyan kegyetlen és borzasztó tragédiák, amelyek vonatkozásában a jogalkotó köteles vizsgálni, hogy miként előzhetők meg és zárhatók ki a tragédiához vezető okok. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a célnak megfelel, éppen ezért támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}