Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha egy pillanatra elvonjuk tekintetünket a borsodi akciós fideszes burgonyavásárról, a tömeges krumpliosztásról, a szavazók szervezett szállításáról, az utcafórumok résztvevőinek helyi fideszes potentátok általi rögzítésétől, aztán ezen személyek informális csatornákon történő feltételezhető zsarolásáról, fenyegetéséről, és ha még a jobbikos aktivista életveszélyes megfenyegetésén is egy kicsit túllépünk, akkor el kell hogy mondjak önöknek egy másik olyan hétvégi történést, amely a kormányzat válaszáért kiált, márpedig akkor mindenképpen, ha legalább nyomokban nemzeti kormánynak vallja magát.

Történt ugyanis az, hogy Szentendrén ‑ és lehet ezen mosolyogni, biztos nagyon vicces ‑ egy daganatos beteg asszony, miután a kórházban küzdött az életéért, hazatért. Mire hazatért ez az asszony, arra lett figyelmes, hogy nem tud bejutni a saját otthonába, hiszen amíg a kórházban küzdött a daganatos betegségével, a végrehajtó lecserélte a zárat a saját otthonán ‑ rendőri segédlettel tette mindezt ‑, és a beteg hölgy a saját gyógyszereiért, személyes holmijáért sem tudott bejutni. Óriási szerencse, hogy egy északi megyében élő fia a segítségére tudott sietni; helyi jobbikos aktivistánk, képviselőnk a mai nap folyamán fog segíteni panaszt tenni ezen ügyek mentén.

Azt látjuk, hogy a magát nemzetinek hazudó kormány bizony több mint tízezer elhelyezés nélküli kilakoltatáshoz asszisztált. Erről kellene önöknek beszélni és dicshimnuszokat zengeni, a megvédett családokról, ehelyett a szavazatvásárlások után beállt eredmény után dicsőítik magukat.

De egy konkrét esetben kérem miniszter úr válaszát: a Fidesz Magyarországán elfogadhatónak tartja‑e azt, hogy egy daganatos betegséggel küzdő hölgy hazatértekor ne tudjon bejutni a lakásába, ne tudjon hozzáférni a gyógyszereihez, a személyes holmijaihoz? Kérem, érdemében válaszoljon erre a felvetésre. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)