Dr. Kovács József (Fidesz)

DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Igen tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A járvány második hullámában vagyunk, s úgy néz ki, hogy ez sokkal hosszabb és nehezebb lesz, mint az első volt. Felszálló ágban van, ezért itt van az ideje annak, hogy növelni kell az egészségügyben dolgozók teherbíró képességét. A magyar emberek számítanak az egészségügyi dolgozókra, köszönet a munkájukért, különösen az előttünk álló időszakban. A magyar kórházakban ma már több ezer beteget kezelnek és kezeltek, és sikeresen küzdenek a járvánnyal.

A magyar orvosok szaktudásának és kitartásának is köszönhetjük azt, hogy Magyarország eddig sikeresen nézett szembe a koronavírus-járvánnyal. Ezért a magyar orvosok munkája iránti megbecsülés kifejezéseként a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatait. Egy korábban soha nem látott méretű béremelést tartalmazó javaslat áll most előttünk, két év alatt mintegy 120 százalékos béremelés valósul meg az orvosoknál a mostani bérekhez képest. A fizetések sávosan emelkednek három-négy évenként a ledolgozott évek után. 2021. január 1-jétől 70 százalékkal, 2022. január 1-jétől 30 százalékkal, 2023. január 1-jétől újabb 20 százalékkal kapnak magasabb bért az orvosok. Az első emelt bért jövő év április 5-én fizetik ki, visszamenőleg január 1-jéig.

Sok szó hangzott már el arról, hogy itt egy orvosibér-emeléssel és bérfejlesztéssel találkozunk, ami az egészségügyben eltöltött szolgálati jogviszonyhoz van kötve. Véleményem szerint egy ilyen törvénytervezetet el kell olvasni végig szóról szóra, ha az ember szólásra emelkedik, és a mellékletnek azt a néhány sorát, ami eddig nem hangzott el, szeretném ismertetni azért, mert a fogorvosok béremelését kifogásolta valaki. A melléklet szerint az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá az egyéb, nem egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és felsőfokú egészségügyi szakirányú képesítéssel rendelkező, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyeket érinti ez a béremelés, nevezetesen tíz kategóriában, 0-2 évvel kezdődik és 41 év fölött már az éveket nem határozza meg tovább. Tehát itt sokkal többről van szó, mint csupán orvosibér-fejlesztésről. A járvány tavaszi időszakában a szakdolgozók irányába fordult a kormányzat és az egészségügyi kormányzat, és próbált a béreken a lehetőségekhez képest emelni. Akkor orvosibér-fejlesztésekre nem került sor, most pedig ennek lehetünk a szemtanúi, és remélem, hogy a szavazás után ennek a sikernek a részesei.

Szerepel ebben az előterjesztésben a hálapénz kérdése. Erről is esett ma már sokszor szó. A hálapénz többet nem lesz legális jövedelem. A hálapénz kérdése végigkövethető az egészségügy egész történetében. Kismértékű ajándékozás lehetséges. Úgy van a törvényben megfogalmazva, hogy maximálisan a mindenkori minimálbér 5 százaléka lehet ez az összeg. Ez jelenleg 8 ezer forintot jelent, de ezt nem pénz, hanem kisebb ajándék formájában lehet elképzelni, akként legalizálja a törvény.

A szakdolgozók béremelését ez a törvény nem érinti, mert a kormány 2019-től ’22-ig mindösszesen 72 százalékos béremelést irányzott elő, s ez azóta ütemesen és folyamatosan történik. Tehát ez most is zajlik. 2020 novemberében lesz a következő béremelés. 2022-ben egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint ami a program előtt volt.

A törvényjavaslat az egészségügyi szolgálati jogviszonyt vezeti be a rendszerbe. A személy jogállásának tartalmát meg is határozza. Az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet, valamint az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni. Ez egyébként nagyon helyes. A szolgálati jogviszony bevezetése mindig is létezett, csak többnyire bizonyos jutalom formájában. 25, 30, illetve 40 éves munkaviszonyt követően bizonyos pénzügyi kondíciók illették meg azokat, akik ezt az időt eltöltötték az egészségügyben, de itt ennek a részletezésére tíz kategóriában sor kerül.

Egyébként vonatkozik a törvény állami, önkormányzati, egyetemi klinikákra, kórházakra, rendelőintézetekre, valamint az itt dolgozó orvosokra, szakszemélyzetre és kisegítő személyzetre, mint ahogy ismertettem a melléklet elején.

A háziorvosokról is sokszor esett szó ebben a kérdésben. Gulyás miniszter úr utalt arra, hogy azokra a háziorvosokra, akik állami, illetve önkormányzati formában működnek és nem magánorvosként, értelemszerűen szintén vonatkozik, és az ő bérrendezésükre a következő etapban fog sor kerülni.

Megfogalmazza a törvény az egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenységére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is. Jelentős változást jelent, hogy aki állami vagy önkormányzati kórházban dolgozik, az csak a kormány engedélyével végezhet máshol munkát. Ezt nyilvánvalóan kormányrendelet fogja szabályozni. Ez nem azt jelenti, hogy nem végezhet, csak engedéllyel végezheti ezt a munkát. Ez a törvény szerint természetesen nem vonatkozik például a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, nevelőszülői tevékenységre.

Ezenfelül, aki állami vagy önkormányzati kórházban dolgozik, a kórház helyiségeit nem használhatja magánpraxis céljára, ami ma az egészségügyben sajnos tetten érhető. Valamint ugyanazt a betegséget az orvos ugyanannál a betegnél csak állami vagy magánpraxisban gyógyíthatja a jövőben. Régi igény egyébként mindenki részéről, hogy az állami és a magánellátás ne keveredjen egymással. Szeretném világossá tenni, hogy miről beszélek. Bizonyos kollégák ‑ sajnos ez előfordult, s ezt mindenki tudja velem együtt ‑ egy bizonyos időintervallumtól az állami munkavégzés keretében magántevékenységként aposztrofálják az elkövetkező időszakot, amiért anyagi ellenszolgáltatást kérnek. A törvény erre ilyen értelemben a jövőben nem ad lehetőséget. De vannak kivételek. Már esett szó arról, hogy kormányrendelettel a kormány demográfiai céljai miatt például a szülészeti, nőgyógyászati ellátásban, tehát a szülész-nőgyógyászoknál indokolt lehet eltérni azért, hogy rugalmasan alakuljanak a demográfiai mutatóink.

Emellett a kórházigazgató nem gyógyíthat, de a gyakorlati idejébe beleszámít az az időszak, amíg a kórházat vezette. Tehát amennyiben a vezetői munkáját felfüggeszti, nem veszíti el az orvosi licencét, a legmagasabb fizetési kategória szerinti bért kapja majd.

A törvényjavaslat a szabadságok rendjében végre és hál’ istennek rendet tesz. Ennek értelmében a szabadság nem halmozódhat a végtelenségig, és további pénzbeli megváltására a jogviszony nem ad lehetőséget. A bent ragadt szabadságokat ‑ így is elég szélesre van ez nyitva ‑ 2023 végéig ki kell venni, azt követően az a szabadság, ami bent marad, elveszik. Továbbá a végkielégítés legalább három év munka után járhat, és csak abban az esetben, ha nem a dolgozó mondott fel.

A javaslat értelmében az egyéni teljesítményt a munkáltató értékelheti, amely alapján minden egyes fizetési fokozatban a munkáltató az ismertetett összegeket nagyon jó, kiemelkedő, különleges munkavégzés esetén 20 százalékkal meg is emelheti. Már említettem, hogy 25, 30, 40 év után pedig az egészségügyi szolgálattal rendelkezők pénzbeli szolgálati elismerést kapnak.

A magyar emberek továbbra is számítanak az egészségügyi dolgozókra, különösen a következő nehéz időszakban. A kormány elkötelezett a magyar dolgozók, orvosok munkájának megbecsülése mellett. Úgy gondolom, hogy az általam kifejtett törvényjavaslat tartalma nagyon fontos, támogatható mindannyiunk számára. Mindenkit kérek, hogy párthovatartozás nélkül támogassuk ezt a rendkívül fontos törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)