Hohn Krisztina (LMP)

HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A mi képviselőcsoportunk is fontosnak tartja az orvosok béremelését, bár azt nem tartjuk szerencsésnek, hogy ilyen lényeges jogszabályt lóhalálában kell elfogadni és tárgyalni. Azért mondjuk ezt, mert sem a szakszervezeteknek, sem pedig az ellenzéki frakcióknak nem volt elegendő ideje arra, hogy reagáljanak vagy esetleg módosító javaslatokat nyújtsanak be a törvénytervezettel kapcsolatban. Tehát többen is megfogalmazták a sajtóban is ezt az észrevételüket, hogy néhány órájuk volt csupán arra, hogy reagáljanak.

A törvény bevezet egy új fogalmat, az „egészségügyi szolgálati jogviszonyt”. Ezentúl az állami vagy önkormányzati fenntartású szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni. Összeférhetetlen lesz másodállásban a magánellátásban dolgozni, ha a főállás az állami szektorban van. Várhatóan ennek következtében át fog alakulni a magán- és az állami egészségügy viszonya. Sokan megfogalmazták azt az aggályukat, hogy esetlegesen sok orvos el fog távozni a magánszektorba, és így majd az állami egészségügy azok hiányát fogja látni.

A törvény évekre bontva tartalmazza az orvosok, szakorvosok, fogorvosok, gyógyszerészek bértábláját, és ez az emelés három lépcsőben valósul meg. A hálapénzért január 1-jétől börtön jár, a minimálbér 5 százaléka lehet az ajándék értéke, amennyiben a beteg úgy látja, hogy szeretné megajándékozni az őt kezelő orvost.

A szektorban dolgozók aggasztónak tartják a két évre történő kirendelést; ugye, egy év és további egy évvel meghosszabbítható. Az aggodalom elsősorban annak szól, hogy akár a lakhelyüktől távolra is kirendelhetőek az adott orvosok. Ezzel kapcsolatban ugyan meg kell kérdezni az intézményvezetőt, de azért úgy gondoljuk, hogy nem fogja megtenni az intézményvezető, hogy nem engedi el az adott orvost, és a munkavállalót pedig tíz nappal előbb kell csupán értesíteni erről a kirendelésről. Gondolom, ez elsősorban a járvány miatt van jelenleg érvényben vagy emiatt lett beépítve.

A jogviszonyban álló munkavállaló illetménye 20 százalékkal növelhető lesz és nem csökkenthető, hiszen szerencsére ez kikerült a törvényből, illetve a TAB-on módosításra került. Ezt nagyon jónak gondolom, és ennek igazán örültünk.

A törvény tartalmazza a szolgálati idő elismerését, ami szintén egy nagyon fontos lépés. Ugye, 25-30-40 év szolgálati időt elismerve ikszhavi juttatás illeti majd meg ezeket a személyeket.

Viszont újra el kell hogy mondjam, nagyon fontos, hogy szerintem kevés volt az idő a véleményezésre. Úgy gondolom, hogy ugyan történt egyfajta véleményezés a Magyar Orvosi Kamara részéről, de nemcsak ők mint szereplők jelentősek itt, hanem például a szakszervezetek is.

Azt gondoljuk, hogy emiatt, mivel ilyen kevés idő volt erre a véleményezésre, majd módosítások sorozatait kell a parlamentnek tárgyalnia a jövőben. Erre is bizonyság a TAB-ülés, ahol több mint húsz módosítást kellett végrehajtani, amelyeknek egy része inkább ilyen technikai javítás volt.

A koronavírus-járvány megmutatta egyértelműen, hogy a jelenleg még érvényben lévő rendszer fenntarthatatlan, hogy az átalakítás feltétlenül szükséges, és probléma az is, hogy orvoshiány van, illetve egyre idősödő az orvostársadalom, ami különösen a háziorvosokra igaz. Vannak olyan kistérségek, ahol az átlagéletkora a háziorvosoknak 60 év fölött van, de szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy az orvosokat segítőkből, illetve a velük dolgozókból is egyre kevesebb van. Sokan elmentek külföldre dolgozni, hiszen úgy érezték, hogy nincsenek megfizetve.

Mégis miért mondjuk azt, hogy vannak vesztesei ennek a törvényjavaslatnak, és kik ezek? Elsősorban azok, akik kimaradtak ebből a törvényből. Lehet, hogy nem tiszte ennek a törvénynek rendelkeznie azokról, akiket majd fel fogok sorolni, de úgy gondolom, mégis részei lehettek volna: ők az ápolók, a diplomás ápolók, az asszisztensek és egyéb, az egészségügyben dolgozók. Tudom, miniszter úr mondta, hogy elkezdődött egyfajta bérrendezés ebben a szektorban is. Ez igaz, viszont olyan alacsony szintről indultak a bérek, hogy az még ezzel a bérrendezéssel sem megfelelő. Ugyan nagy emelés ahhoz képest, ahol volt a bérszint, de még mindig nem tartjuk megfelelőnek, és azt gondoljuk, hogy így még nagyobb lesz a szakadék az orvosbérek és az ápolók bérei között. Egy etikus különbséget sokkal jobbnak találnánk.

Vesztesei továbbá azok, akik kimaradtak, a szociális dolgozók. Úgy gondolom, elég nehéz ma már különválasztani a szociális szektor bizonyos szereplőit, gondolunk itt például az idősek ellátásában dolgozókra, akár azokra, akik ágy mellett vannak. Nehéz különválasztani már az egészségügyi dolgozókat. Sok egészségügyi dolgozó, illetve pontosabban egészségügyi végzettségű dolgozó dolgozik a szociális szektorban, és úgy gondoljuk, az ő bérük sem versenyképes. Magam néhány évet eltöltöttem mint polgármester, és sajnálattal tapasztaltam, hogy az idősellátásban dolgozók közül sokaknak csupán a garantált bérminimum a jövedelmük, köszönhetően ennek a fantasztikus bértáblának, amelyben a közalkalmazottak bérei szerepelnek. Tudjuk, hogy évek óta mindössze annyi történik, hogy amennyiben az nem éri el a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, ebben az esetben ehhez hozzá van igazítva, de ezt is nagyon kevésnek gondoljuk.

Ezenkívül, akik szerintem kimaradtak, ők az üzemorvosok, a háziorvosok és a háziorvosi praxisok, hiszen a törvény nem terjed ki arra, hogy a háziorvosok hogyan fogják előteremteni például ezt a magas bért. Remélem, erre később majd történik intézkedés, mondjuk, feltételezzük, hogy igen, mert a háziorvosokra ugyanolyan nagy szükség van, mint az egészségügy többi szereplőjére. Én Baranya megyében lakom, és ott is jellemző az, hogy sok faluban nagyon nehéz betölteni a háziorvosi helyeket, és idősebbek is már a háziorvosok, akik szerencsére még el tudják látni a feladatukat, de nekik, ha a bértábla bevezetésre kerül, akkor a praxisfinanszírozásuk sokszor nem lesz elegendő arra, hogy ezt a bért maguknak ki tudják fizetni vagy be tudják kalkulálni. Ezenkívül pedig a gyermekorvosokról is meg kell ebben emlékezni.

A közalkalmazotti bértábla is fel fog borulni. Ugye, újabb iskolapéldáját látjuk annak, hogyan kell kiüresíteni a közalkalmazotti szektort. Úgy gondolom, ez elkezdődött, és folyamatosan látszik, hogy ez folytatódni fog. Ha ez a cél, akkor újra vissza kell utalnom arra, hogy az egészségügyi és a szociális bértábla akár összevonható is lenne.

Úgy gondolom, hogy a koronavírus ideje alatt nemcsak az egészségügyi, hanem a szociális szektor feladatai is felerősödtek, a jelzőrendszernek is és magának az ellátásnak is a jelentősége egyre nagyobb.

Határozati javaslatot fogunk benyújtani mindenféleképpen ezekkel kapcsolatban. Azért határozati javaslatot és nem módosító javaslatot, mert van olyan ebben a törvényben, ami nem érinti az adott törvényt, illetve az idő rövidsége miatt erre nem volt lehetőségünk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)