Dr. Kásler Miklós

DR. KÁSLER MIKLÓS, az emberi erőforrások minisztere, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Hölgyeim és Uraim! A parlamentnek benyújtott egészségügyitörvény-javaslat korszakos jelentőségű. A magyar egészségügy rendkívül nehéz, de felemelő örökséget őriz, és viszi magával a jövőben. Ez Semmelweis Ignác, Markusovszky, Korányi, Fodor József, Batthyány-Strattmann, Szent-Györgyi Albert és Szentágothai János hagyatéka. Ők azok a kiváló orvosok és nagyszerű emberek, akik szakmai tudásuknak, felfedezéseiknek, elhivatottságaiknak és az általuk vallott értékeknek köszönhetően lefektették a magyar egészségügy alapjait, példát és mércét állítottak.

Azok, akik a magyar egészségügyet működtették és akik napjainkban is működtetik, az ő nyomdokaikon járnak: a magyar orvosi hagyomány, a kiemelkedő tudás, az etikus viselkedés és viszonyulás harmonikus egysége a beteg emberek javára az egészségügy minden területén, minden helyzetben, bármilyen időpontban, ösztönösen és tudatosan a változó idők változó körülményei között.

Ez a hivatástudat és a belőle fakadó felelősség meghatározza a betegek ápolását és gyógyítását, az ellátórendszer folyamatos működtetését és fejlesztését. A magyar egészségügy ezzel a szellemiséggel, évszázados ismeretekkel és tapasztalattal, figyelemmel kísérve és helyesen értelmezve a világból jövő híreket, a sokszor ellentmondásos közléseket, vívja a harcát 2020-ban is a világra törő ismeretlen járvánnyal, miközben láttuk, hogy számos ország egészségügyi rendszere a járvány első fázisában összeomlott és kollabált.

Hazánkban az első fázis kezelése mintaszerűen történt. A következő időszak is nagy fizikai és lelki erőfeszítéseket kíván az orvosoktól, nővérektől és az egészségügyi dolgozóktól. Rájuk hárul a legnagyobb teher az átvezénylések, a vírussal való közvetlen találkozás lehetősége, a megfeszített nappalok és éjszakák ólmos fáradtsága, az ügyeletek néma csendje és zajai, a súlyos betegek kezelése, az elvesztett életek nyomasztó hiánya, az elmúlás megélése, de a visszaadott egészség és megmentett életek lélekemelő és kitartásra ösztönző katarzisa is.

(10.20)

Az egészségügyi dolgozók bérrendezése 2010 óta a nemzeti kormány programjának homlokterében áll. Megidézem a múltat, a Gyurcsány-Bajnai-időszak hagyatékát: a második Orbán-kormánynak az államcsőd közvetlen veszélyét kellett mindenekelőtt elhárítani. Amint egyenesbe került az ország gazdasága, teherbíró képességünk mértékében a nemzeti kormány azonnal elkezdte az orvosokkal és ápolókkal szembeni régi, anyagi adósság lépcsőzetes rendezését, amit a mai előterjesztés kiteljesít.

Ezzel párhuzamosan hazánkban az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának teljes átalakítása zajlik. Olyan intézkedések, átalakítások mennek végbe, amelyek több évtizedes lemaradást pótolnak, tesznek korszerűvé, európai színvonalúvá. Érdemes számba vennünk, hogy milyen út áll mögöttünk, milyen utat kellett eddig végigjárnunk.

2010-ben egy szétaprózódott, milliárdos önkormányzati adóssághalmazt maga előtt görgető, végtelenül eladósított egészségügyi rendszert hagyott ránk a baloldal; az a baloldal, amelynek vezetői egyszerre vezették be a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, privatizálták, illetve magánkézbe juttatták a közkórházak egy részét, kiszolgáltatva ezzel a betegek ellátását a nyers üzleti érdekeknek. Az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni, hogy a magyar egészségügy szétessen, és a magánprofitérdekek martalékává váljon a fejlesztések helyett.

A kormány 2010 óta következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását. Folyamatosan pótolja a baloldali kormány idején az egészségügytől elvett támogatásokat, országszerte felújítja a kórházakat és a rendelőket. A számok nyelvén: 2010 óta 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újítottunk fel, mindamellett 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást építettünk.

Az egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik, legközelebb 2020 novemberében lesz béremelés. 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint 2019-ben. Az orvosok és szakorvosok illetménye 2010 óta átlagosan két és félszeresére nőtt. A mentősök munkáját is kiemelten elismerte a kormány. 2016-18 között 67 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, amit 2018. január 1-jétől újabb 10 százalékkal egészítettünk ki.

A szakmai intézkedések hatására az egészségben eltöltött évek száma Magyarországon 2010 óta jelentősen, 3,6 évvel nőtt. A kimutatás szerint mind a férfiak, mind a nők esetében javul a tendencia 2010 óta. Akkor a férfiak 56,3, egészségben eltöltött évvel számolhattak, addig most ez az életkor 60,4 év, a nők tekintetében pedig 58,6 százalékról 61,8 százalékra nőtt. (Sic!)

2018-ban az egészségben eltöltött évek növekedésének érdekében kidolgoztuk és elindítottuk a népegészségügyi program alapját, az öt nemzeti egészségügyi programot, amelynek gerince a legpusztítóbb öt betegségcsoport: a daganatos, a keringési, a mozgásszervi, a gyermekgyógyászati betegségek és a mentális zavarok komplex kezelése a megelőzéstől a diagnosztikán és terápián keresztül a rehabilitációig, a struktúrától a betegutakig, az oktatástól a kutatásig. Az új egészségkultúra rendező elve a megelőzés, hatásai évtizedek múlva jelentkeznek. Ez a kormány a jövőt építi, az utánunk jövő generációk minőségi életét, testi és lelki harmóniáját, amit ebben a javaslatban terjesztünk elő.

2018 után tovább bővítettük a világszinten kiváló magyar oltási rendszert, intézkedéseket hoztunk a nozokomiális fertőzések további visszaszorításáról, megszerveztük a sürgősségi traumatológiai és érsebészeti ellátást, a meddőségi ellátást, a családbarát szülészeteket, támogattuk a csoportpraxisokat, erősítettük a kórházak szervezettségét és együttműködését.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat kifejezi a kormány elkötelezettségét a magyar egészségügyi ellátórendszer átfogó fejlesztésére és a járvány leküzdésére. A kormány megbecsülésére számíthattak az egészségügyi dolgozók már a járvány előtt is. A járvány első hulláma kezdetétől emellett az egész ország felsorakozott az egészségügyi dolgozók és mindazok mögött, akik erejüket megfeszítve dolgoztak, és teljesítenek azóta is ezekben az embert próbáló időkben.

A járvány első fázisában a kormány minden egészségügyi dolgozó munkáját egyszeri 500 ezer forintos elismeréssel honorálta. A második fázisban még nyomatékosabban akarja kifejezni megbecsülését, mivel az orvosok helytállásának is köszönhető, hogy Magyarország eddig sikeresen küzdött a járvánnyal, és én úgy gondolom, hogy ez így lesz ezután is. A magyar orvosok és nővérek már több ezer fertőzöttet, köztük a társbetegségek miatt súlyos állapotban lévő betegeket is megmentettek.

Mostanra megértek a feltételek, hogy szintet lépjünk az orvosok és ápolók béremelésében. Régóta várt fordulat ez, amit a kormány a világjárvány kellős közepén is kiemelten fontosnak tart. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a mostani bérrendezés alapja és elengedhetetlen feltétele az egészségügy átfogó, komprehenzív átalakításának, a nemzeti népegészségügyi program további sikereinek.

(10.30)

Orvosainkra, ápolóinkra, testi-lelki egészségünk védelmezőire elsősorban idehaza van szükség. Örömmel jelenthetem a tisztelt Háznak, hogy az elmúlt években sikerült megállítani a jelentős mértékű elvándorlást, sőt egyre többen térnek haza a nagyvilágból. Ezzel együtt határozott célunk, hogy anyagi elismerésük és munkafeltételeik további javításával, vonzó pályakép kínálásával lehetőség szerint itthon tartsuk őket, mert nagy szüksége van rájuk ennek a hazának.

Hosszú hónapok munkáját ölelte fel az a három javaslat a bérrendezésre, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott be a szeptember 30-ai kormányülésre, amely az október 3-ai, miniszterelnök úr által vezetett kormány-Magyar Orvosi Kamara tárgyalásának tematikája lett. A kormány az azonos mértékű három fizetésemelés közül azt az alternatívát fogadta el, amelyet az Orvosi Kamara is javasolt. Az örömteli bejelentés órájában köszönetet mondok a mostani döntés előkészítésében együttműködő szakmai partnereinknek, a Magyar Orvosi Kamarának és az EDDSZ-nek Cser Ágnes elnök asszonnyal az élen.

Az előrelépés érdekében a kormány beépítette a törvényjavaslatba a Magyar Orvosi Kamara néhány további javaslatát is, és benyújtja az áttörő orvosibér-emelést is megalapozó indítványt a tisztelt Háznak. A javaslat meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza az orvosibér-emelés kereteit az illetményszámításhoz és teljesítményértékeléshez. A javaslat rögzíti a jogviszonnyal járó szolgálat elismerését, a szabadságra, munkaidőre, az egészségügyi szolgálati viszonyban álló személyek nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A Magyar Orvosi Kamara javaslatára a hálapénz kriminalizálását is tartalmazza, miszerint törvény tiltsa meg és szankcionálja a beteg és az egészségügyi dolgozó számára jogtalan előny adását, illetve elfogadását. A foglalkoztatást, a fizetést, a teljesítményértékelést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a törvény elfogadása után a kormány rendeletben fogja rögzíteni.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat korszakos jelentőségű, hiszen hosszú távon kínál új utat a magyar egészségügynek. Ezzel végleg lezárhatjuk a 2010 előtti bizonytalanságot, az ötletszerű intézkedéseket, a törvényesség határát súroló gyakorlatot, a betegek és az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságát, a két irányba romboló, mindenkire nézve méltánytalan helyzetet. Az eddigi lépések után véglegesen zárhatjuk le azt a korszakot, amikor a baloldali kormányok 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, patinás és nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú egészségügyi intézményeket zártak be, hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, és végül minden egészségügyben dolgozótól elvettek egyhavi bért, a betegekkel pedig vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettettek. Az akkori viszonyokból következett, hogy magyar orvosok tömegesen kerestek külföldi munkát, amelyet a most szövetségre lépő baloldali pártok legalább egy politikusa közvetítői díj ellenében szervezett, a többiek pedig ezt eltűrték és elfogadták. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Dr. Selmeczi Gabriella: Így van!)

Korszakos jelentőségű a javaslat azért is, mert újabb nagy előrelépést kínál a magyar egészségügynek. Az OECD adatai szerint az egy főre jutó egészségügyi kiadások reálértéken számolva a baloldali kormányok idején, 2003 és 2009 között egyedül Magyarországon csökkentek az egész OECD-ben, átlagosan évi 0,4 százalékkal, míg a 2010-18 közötti időszakban az európai tagállamok közül hazánkban a hetedik legmagasabb ütemű a növekedés, és ez a tendencia fokozódik. Korszakos jelentőségű a javaslat azért is, mert a törvény a felemelő múlt és a jelen fogyatékosságai mellett a következő évekről, a jövőről szól. 2023-ra a kormány előterjesztése szerint egy kezdő rezidens orvos jelenlegi 255 ezer forintos fizetése 687 ezerre emelkedik, egy negyven év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos fizetése pedig 2 380 000 forintra nő. Ezt a bértáblát fogadhatja el a tisztelt Ház.

Végül, korszakos jelentőségű a törvényjavaslat azért is, mert a törvényesség és rendezettség mellett hetven év után biztosítja az orvosi morál és etika szabad akaratból fakadó gyakorlását, anyagi érdekektől mentesíti az orvoslás tudományát és művészetét, helyreállítja annak alapját, a bizalomra épülő orvos-beteg viszonyt. A koronavírus-járvány idején a magyar társadalmon belül is és különösen az egészségügyben összefogásra és bizalomra van szükség. Az összefogás megszilárdításának része az orvosbérek nagyarányú rendezése is. A tisztelt Ház kedvező döntése áttörő erejű javulást fog eredményezni betegeink és a potenciális betegek javára. Ezért kérem, támogassák a törvényjavaslatot, nemcsak a kormánypártokat kérem, hanem kérem az ellenzéket is, önök is legyenek a jövő részesei.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az egészségügyben immáron alapelvnek számít, hogy nem a betegséget, hanem a beteget gyógyítjuk. Én hozzáteszem és kijelentem: az egészséget őrizzük, és a betegeket gyógyítjuk. Ha az egészségügy további fejlesztéséről beszélünk, akkor nem részfeladatokról van szó, hanem egy komplex, az egészségügyi ellátórendszer minden elemét figyelembe vevő, hosszú távra kidolgozott stratégia mentén cselekszünk azzal a tudattal, hogy amit teszünk, azzal a közjót és a nemzetet szolgáljuk.

(10.40)

Köszönöm Magyarország miniszterelnökének és kormányának, hogy 2010 óta ezt a stratégiát nemcsak kidolgozta, hanem következetesen, lépésről lépésre meg is valósítja. A tisztelt Háznak pedig a nemzet nevében azt köszönöm, hogy ehhez a törvényes kereteket biztosítja. Soli Deo gloria! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)