Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)
2020-09-22 · 151. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 3:35Szöveg3 092 karakter · 6 bekezdés · JSON
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország és a Lett Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén 2004. május 14-én aláírt egyezmény 12. cikkelye a jogdíjak adóztatása vonatkozásában az úgynevezett legkedvezőbb elbánásra vonatkozó klauzulát tartalmaz.
A klauzula alapján, amennyiben Lettország bármely OECD-tagállammal kedvezőbb tartalmú megállapodást köt a jogdíjakra vonatkozóan a jogdíj fogalmának meghatározására vagy a forrásadó mértékét tekintve, akkor a kedvezőbb rendelkezés a magyar-lett adóegyezményekben is automatikusan alkalmazhatóvá válik. Lettország 2018. január 1-jétől alkalmazhatóan kedvezőbb adóegyezményt kötött Japánnal, mint amely szabályt a magyar-lett adóegyezmény tartalmaz, így az említett jegyzőkönyvi klauzula alapján ezen időponttól módosult az egyezmény.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020 márciusában továbbította a lett partner jegyzékét, amely tájékoztatást tartalmaz a legkedvezőbb elbánásra vonatkozó klauzula aktiválódásáról, amely az egyezmény jogdíjcikkének 2018. január 1-jével történő automatikus módosítását eredményezte. A Lett Köztársaság pénzügyminisztériuma válaszában arról tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy teljesülnek a Lett Köztársaság és Magyarország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén kötött egyezmény jegyzőkönyvének legkedvezőbb elbánásra vonatkozó rendelkezés alkalmazásának a feltételei. Ebből következően 2018. január 1-jétől alkalmazhatóan a jogdíj, amely az egyik szerződő államban keletkezik, és amelynek haszonhúzója a másik szerződő államban belföldi illetőségű személy, csak ebben a másik szerződő államban adóztatható. Kifejezésre juttatja azt is, hogy a „jogdíj” kifejezés bármely olyan jellegű kifizetést jelent, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek ‑ ideértve a filmalkotást is ‑ szerzői jogának, bármilyen szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek vagy titkos formulának vagy eljárásnak a hasznosításáért vagy a hasznosítási jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként kapnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyezményt módosító jegyzékváltás tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint kihirdetésre tehát törvényben van mód.
A Magyarország számára kedvező módosítás eredményeképpen a magyar-lett adóegyezmény szerint forrásadó a jogdíjkifizetések esetén nem alkalmazható, a jogdíj kizárólag a haszonhúzó illetősége államában adóztatható, illetve a jogdíj fogalma is szűkebb körű lett. Az egyezmény szövege ezáltal közeledett a nemzetközileg elfogadott sztenderdekhez is.
A KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Juhász Hajnalka — 2020-09-22, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/151-80.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-151-80,
title = {Dr. Juhász Hajnalka — 2020-09-22, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/151-80.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}