Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény szerint a kormány kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. A kormány jelen beszámolója bemutatásával ennek a kötelezettségnek tesz eleget a 2017. január-2018. december közötti időszak vonatkozásában.

A beszámoló első fele általánosságban ismerteti a magyarországi nemzetiségek helyzetét. A beszámoló a demográfiai és nyelvi adatainak és tendenciák ismertetésétől kezdve a nemzetiségi jog érvényesítését szolgáló szabályozás ismertetésén és költségvetési támogatásán át a nemzetiségi oktatás és kultúra helyzetének ismertetéséig részletes, számokkal és tényadatokkal alátámasztott áttekintést ad. E szempontrendszer alapján a beszámoló második fele az egyes nemzetiségek helyzetét részletesen is bemutatja.

A beszámoló néhány figyelemre érdemes megállapítása: 2001 és 2016 között a nemzetiségekhez tartozók száma mintegy 40 százalékkal gyarapodott.

A növekedés főként a 2001 és 2011 közötti időszakra volt jellemző, akkor tíz nemzetiség, 2011 és 2016 között négy nemzetiség körében volt megfigyelhető növekedés. A két legnépesebb nemzetiségi csoportban, a romák és a németek körében 2001 és 2011 között történt jelentős létszámbővülés, 2011 és 2016 között számottevő növekedés jellemezte az ukrán, a lengyel és a szerb nemzetiséget. Három csoportban, a szlovének, a szlovákok és a görögök körében 2001 óta létszámcsökkenés tapasztalható.

Az eredmények alapján a romák és a németek területi elhelyezkedése a legkiegyenlítettebb, a kisebb nemzetiségi csoportokra általában nagyobb térbeli koncentráció jellemző. A roma népesség két megyében kiemelkedő arányban volt vagy van jelen. 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt a romák 19 százaléka, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14 százaléka ‑ ez 60 ezer, illetve 45 ezer fő. Az ország három északnyugati megyéjében ‑ Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében ‑ ugyanakkor a romák mindössze 1-1 százaléka élt. A második legnagyobb lélekszámú nemzetiség, a németek egyharmada Közép-Magyarországon élt, Budapesten 19,5 százaléka, Pest megyében pedig 13 százaléka, és magas volt az arányuk Baranya megyében, 15 százalék.

A népszámlálási adatok másik meglepő tanulsága, hogy a magukat nemzetiséghez tartozóknak vallók számának meglepő emelkedése ellenére a nemzetiségi nyelveket anyanyelvüknek vallók száma csökkent.

A beszámolási időszak fontos eseményei voltak a 2018. évi választások. A beszámoló bemutatja, hogy immáron a németeket már nem csupán szószóló, hanem nemzetiségi képviselő tudja reprezentálni az Országgyűlésben, dr. Ritter Imre személyében.

Az oktatásban tapasztalt lemorzsolódás csökkentése és az esélyegyenlőség javítása érdekében több TÁMOP-program is futott a beszámolási időszakban. Itt azért mondtam el a demográfiai adatokat, és hogy milyen megyékben magas a roma lakosságnak a száma, hogy azt is látjuk, hogy ez egyenesen arányos a hátrányos helyzetükkel, hogy ott nagyon magas az aránya a roma lakosságnak, ahol azt mondhatjuk, hogy halmozottan hátrányos helyzetű térségről beszélünk, és itt nagyon magas ennek a kisebbségnek a jelenléte.

A nemzetiségi felsőoktatás számos nehézséggel küzd, számos képzés jelentkező hiányában el sem tud indulni. A nemzetiségi média helyzetét is nagyon részletesen bemutatja a beszámoló.

A cigányság helyzetét bemutató fejezet néhány érdekes megállapítása: a beszámoló elszomorító számok sokaságával igazolja vissza a roma társadalom halmozottan hátrányos helyzetét. Ami megdöbbentő, hogy már a járvány okozta válság előtt megkezdődött a foglalkoztatott romák számának csökkenése és a tartós munkanélküliek számának emelkedése ‑ ezt a 3. számú ábra mutatja be.

A nemzetiségi oktatás terén pozitívumként értékeli a javaslat, hogy a nemzetiségi pedagógusok bérpótléka 10 százalékról 15, majd 30 százalékra emelkedett. A beszámoló részletes, az érdemi problémákat felvállaló, azokra reflektáló képet ad a nemzetiségek helyzetéről.

(11.30)

Bár a nemzetiségek országgyűlési képviseletének megteremtése üdvözlendő valódi előrelépés, azonban a nemzetiségi választói névjegyzékben szereplők kizárása a pártlistákra történő szavazásból szerencsétlen szabályozásnak bizonyult.

A választási szabályok kudarcának tekinthető, hogy csupán egyetlen nemzetiségi képviselő került be az Országgyűlésbe, és így a nemzetiségek túlnyomó részét csak szószólók képviselik.

A Magyar Szocialista Párt a 2011-2013. évre vonatkozó beszámoló zárószavazásakor tartózkodott, a 2013-2015. és a 2017. időszak beszámolójánál pedig igennel szavazott. Csatlakozva képviselőtársaimhoz tényleg elmondható, hogy egy alapos, részletes beszámolót olvashattunk. Nem mennék bele, mert akkor lehet, hogy reggelig itt lennénk, hogyha felnyitnánk mindazon problémákat, amik a nemzetiségekhez tartoznak. Akkor lehet, hogy nemcsak reggelig, hanem több napot is rá kellene szánni; sokkal többet kellene a parlamentben a képviselőknek ezzel a témával foglalkozni, és én azt gondolom, hogy többet kellene ezekről a problémákról beszélnünk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)