Szuperák Brigitta

SZUPERÁK BRIGITTA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Шановний пане Голово! Шановні депутати, представники національних меншин! Шановні Державні Збори!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Szószólótársaim! Tisztelt Ház! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 150. §-ának a) pontja szerint a kormány kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. A kormány e törvényi kötelezettségének eleget téve már 2019. november 29-én benyújtotta a Magyarország területén élő nemzetiségek 2017. január és 2018. december közötti időszakra vonatkozó beszámolóját. Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága vitához kapcsolódó bizottságként a 2020. március 3-ai ülésen napirendre tűzte és megvitatta a B/8328. számon benyújtott beszámolót. Bizottságunk az Igazságügyi bizottság H/9465. számú határozati javaslatában foglaltakkal egyetért, és elfogadásra javasolja azt az Országgyűlésnek.

A jelen beszámoló szerkezete a korábbi kétéves beszámolók tematikus körvonalait követi, a nemzetiségi lét kérdéskörét annak minden vonatkozásában tárgyalja. A beszámoló mindhárom fejezete, az általános helyzetleírás, az egyes nemzetiségek helyzetéről szóló fejezet és a további nemzetiségpolitikai feladatokat megfogalmazó fejezet is részletes áttekintést ad a nemzetiségek helyzetéről, a kormány nemzetpolitikai intézkedéseiről, számba veszi mindazokat a meghozott döntéseket, amelyek realizálódása által valamennyi nemzetiség esetében előrelépésről, fejlődésről beszélhetünk.

A beszámolóban foglaltak egyértelműen és tényszerűen bizonyítják a magyar kormány törekvéseit: a nemzetiségek megmaradása, fennmaradása, a nemzetiségek anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolása vagy a nemzetiségi intézményekben végrehajtott fejlesztések.

Ugyancsak kialakult gyakorlat már a beszámoló elkészítését követően, hogy az egyes nemzetiségek helyzetének következetesen azonos szempontú leírása külön fejezetben történik. Ebben a fejezetben minden egyes nemzetiség helyzetéről tényekkel, adatokkal alátámasztott valós tükörképet kaphatunk.

A beszámolóban érintett időszakról is elmondhatom, hogy példaértékű együttműködés, folyamatos párbeszéd volt a nemzetiségek és a kormány, annak nemzetiségekért felelős államtitkársága között. Ennek a partneri és szakmai kapcsolattartásnak az eredményei mutatkoznak meg jelen beszámoló-időszakban.

Kiemelendő a vizsgált időszakból, hogy a nemzetiségi kérdések megvitatásában, a nemzetiségeket érintő döntések meghozatalában, a nemzetiségek helyzetét javító intézkedések végrehajtásában már egy új kormányzati szereplő is részt vett, ugyanis a 2017 és 2018 közötti időszakban változott a nemzetiségpolitika kormányzati felügyelete.

(10.40)

Egy átszervezés eredményeként 2018-ban a romák ügyei az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságához kerültek, míg a többi 12 nemzetiség kérdései az EMMI-től átkerültek a Miniszterelnökségre, ahol a miniszterelnök általános helyettese alá tartozó egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak.

A beszámolási időszak érinti a 2018. április 8-ai országgyűlési választásokat is. Több nemzetiség is új országgyűlési szószólót választott, a német nemzetiség pedig egyedüliként Ritter Imre személyében teljes jogú nemzetiségi képviselőt juttatott be a parlamentbe. Megállapítható, hogy a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség parlamenti képviselete biztosított, a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók tevékenysége révén részt vesznek az Országgyűlés munkájában, aktív kezdeményezői és tényleges alakítói a nemzetiségi életnek.

A beszámolási időszakban a Magyarországi nemzetiségek bizottsága megkezdte a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításának előkészítését, annak szaktárcával való egyeztetését is. A bizottság ‑ egyetértésben az országos nemzetiségi önkormányzatokkal ‑ a jogszabály jelentős mértékű revízióját szorgalmazza; a kodifikációs folyamatban és a szakmai egyetértésekben is törekednek e jelentős, a nemzetiségek létezését, működését meghatározó nemzetiségi joganyagoknak az átfogó megváltoztatására.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága törvénymódosítási szándéka eredményes volt, ugyanis az Országgyűlés 2020. június 16-ai ülésnapján 184 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett megszavazta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága önálló indítványaként benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 10/10303. számú törvényjavaslatot. A törvénymódosítás elfogadásával tovább nőnek az őshonos államalkotó tényezőként elismert nemzetiségek lehetőségei Magyarországon. Megállapítható, hogy a nemzetiségek számára a központi költségvetésből nyújtott támogatási összegek is emelkedtek a vizsgált időszakban. Jelentős mértékben nőtt a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működésére szánt központi források összege. Megváltozott a támogatásról rendelkező jogforrás is, hiszen már nem kormányrendelet szabályozza azt, hanem a mindenkori központi költségvetésről szóló törvény 9. számú melléklete.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága, felismerve azt, hogy a nemzetiségipedagógus-képzés feltételei nem biztosítják minden esetben megfelelő létszámban és minőségben a szükséges szakemberek képzését, továbbá, hogy a végzett nemzetiségi pedagógusok száma nem minden esetben elegendő a nemzetiségi oktatás megfelelő helyen, számban és színvonalon való biztosításához, ezáltal a nemzetiségipedagógus-ellátottság kiegyensúlyozottsága, kiszámíthatósága veszélyeztetett, a beszámolóval érintett időszakban megkezdte egy komplex nemzetiségipedagógus-ösztöndíjprogram kidolgozását a nemzetiségitanító-, -tanár- és -szaktanár-képzésben részt vevő nemzetiségi hallgatók számára, mely ösztöndíjprogram már azóta bevezetésre is került.

2018-ban elindult a nemzetiségipedagógus-pótlék emelése és differenciálása, amely azóta 2020. január 1-jével sikeresen befejeződött. Ugyancsak 2018-ban indult el a nemzetiségipedagógus-képzőhelyek nemzetiségi kiegészítő támogatása is.

A bizottság a Klebelsberg Központtal közösen a nemzetiségióvodapedagógus-képzésben részt vevő nemzetiségi hallgatók részére is ösztöndíjprogramot dolgozott ki.

További jelentős eredmény, hogy a bizottság önálló módosítási indítványa révén a nemzeti köznevelésről szóló törvény melléklete is módosult. A nemzetiségi pótlék emelését is sikerült elérni.

A beszámoló a nemzetiségi köznevelés és oktatás helyzetére vonatkozóan aktualizált statisztikai adatokkal szolgál az országos és települési nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekről, azok működéséről és finanszírozásáról, de a korábbi beszámolók tematikáját követve kitér a nemzetiségek közművelődésére, a hagyományőrzés kérdéseire, a nemzetiségi kultúrára, a nemzetiségek anyanyelvű hitéletére, a nemzetiségek anyanyelvű médiájára is.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a vizsgált időszakban nemzetközi vonatkozású intézkedéseket is tett. Egyrészt a 2017. szeptember 26-ai ülésen állást foglalt a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló 14/2017. (IX. 20.) országgyűlési határozatban foglaltakról. Másrészt csatlakozott a Minority SafePack elnevezésű, FUEN által kezdeményezett európai polgári kezdeményezéshez, és ennek támogatásáról a H/18032. számon határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek. A bizottság által beterjesztett határozat kinyilvánítja: az Országgyűlés védendő alapvető értéknek tekinti az őshonos nemzetiségek létét és fennmaradását, az általuk létrehozott sajátos nyelvi és kulturális gazdagságot, továbbá egyetért azzal a törekvéssel, hogy az őshonos nemzetiségi közösségek a jövőben is szülőföldjükön boldogulhassanak. Az Országgyűlés a 2017. október 31-ei ülésén egyhangúlag támogatta a NEB határozati javaslatát.

A fentiekben is előadottak alapján elmondhatom, a beszámoló egyértelmű bizonyítéka annak az alaptörvényi megfogalmazásnak, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és a politikai nemzet integráns részei. A nemzetiségek nyelve, kultúrája, hagyományai, egész egyszerűen maga a nemzetiségi identitás pedig olyan érték, amely gazdagítja a magyar társadalmat és amelyet védeni, segíteni kell. A beszámolókban leírt és megvalósult intézkedések is egytől egyig ezt a nemes célt szolgálják.

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a beszámolóban foglaltakkal egyetért, támogatja annak elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Дякую за увагу! (Taps.)