Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm szépen a türelmet is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt német Nemzetiségi Képviselő és Parlamenti Szószólók! A nemzetiségek jogairól szóló törvény előírja, hogy a kormány kétévente áttekintse a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét és arról az Országgyűlésnek beszámoljon.

A törvényi kötelezettségnek eleget téve a kormány a 2017. január és a 2018. december közötti időszakra vonatkozóan számol be az Országgyűlésnek, de zárójelben teszem hozzá, úgy volt, hogy ez a beszámoló tavasszal lesz meg, de a Covid-járvány miatt kevesebb törvény, illetve beszámoló anyag érkezett az Országgyűlés elé, ezért hoztuk most ezt ide.

A könnyebb kezelhetőség, valamint az egyértelműség érdekében a beszámolási időszak két teljes naptári évre vonatkozik. Jelen beszámoló átfogó képet kíván nyújtani mindarról, ami a hazai nemzetiségpolitika területén a beszámolási időszak során történt. Összegezni kívánja az európai szinten is példaértékű nemzetiségi politika eredményeit, a kormányzati kezdeményezések sorát, valamint a nemzetiségi közösségek aktvitásának irányait is. Emellett természetesen kitér hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek végrehajtására, a nemzetiségi politikai együttműködés nemzetközi eseményeire is.

A beszámolási időszak során a kormányzati szerkezetátalakítás következtében a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben foglaltak alapján változás következett be a nemzetiségpolitikai szakterülethez tartozó hatáskörökben.

Így a statútum rögzíti, hogy a miniszterelnök általános helyettese a kormány nemzetiségpolitikáért felelős tagja. A belügyminiszter kivételesen a statútum 40. § (2) bekezdésében taxatív módon felsorolt jogszabályok tekintetében és azon belül is a roma nemzetiség vonatkozásában minősül a kormány nemzetiségpolitikájáért felelős tagjának. Mindezekre tekintettel a statútumban foglalt rendelkezéseknek megfelelően átalakításra került a vonatkozó jogi szabályozás.

Szintén újdonság volt a beszámolási időszakban, hogy a 2018. áprilisi országgyűlési választások során több nemzetiség új országgyűlési szószólót választott, valamint az addigi német szószóló, Ritter Imre a magyarországi német közösség teljes jogú nemzetiségi országgyűlési képviselője lett. Így a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi szószólón, valamint a német nemzetiségi képviselőn keresztül továbbra is valamennyi nemzetiség közvetlenül részt vesz az Országgyűlés munkájában.

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságával, melynek a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók tagjai, a hatékony együttműködésnek is köszönhetően a nemzetiségi célú előirányzatok kerete ebben az időszakban is tovább emelkedett. Míg a beszámolási időszak első évében, 2017-ben 8 milliárd 689 millió forint állt rendelkezésre, addig a nemzetiségi szakterület kezelésében lévő támogatási keretek összege 2018-ban 10 milliárd 378 millió forint volt, mely a 2010. évi e célú forrásokhoz képest mintegy háromszoros növekedést mutatott. 2019-ben és ’20-ban még tovább nőtt a támogatás összege, de ezekről majd később számolunk be.

A beszámoló összeállítása során a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős szakterülete részanyagokat, információt és adatokat kért több társszervezettől, illetve rengeteg más területtől: a kormány minisztériumaitól, államtitkárságaitól, érintett szakterületektől és háttérintézményektől; a fővárosi és megyei kormányhivataloktól; a megyei közgyűlésektől; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól; az országos nemzetiségi önkormányzatoktól; a nemzetiségi szószólóktól; az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától; az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól; a Központi Statisztikai Hivataltól; az Állami Számvevőszéktől, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetétől.

Az egyes területekről érkezett ismertetők feldolgozását követően készült el a beszámoló, amely az adott két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, nemzetiségi oktatásban, kultúrában és a médiában történtekről, valamint az önkormányzati szférában zajló folyamatokról részletes információkat és adatokat közvetít az Országgyűlés és a terület iránt érdeklődőknek.

Tisztelt Országgyűlés! Ezekből néhány dolgot, néhány területet hadd emeljek ki! Az egyik és talán a legfontosabb: az oktatás-nevelés. Az országos önkormányzatok, 10 nemzetiség, 10 országos önkormányzat tart fönn iskolát, óvodát, illetve középiskolát. Ez 27 intézményt takar. A települési önkormányzatok további 60 óvodát, általános iskolát vagy középiskolát tartanak fönn.

Az oktatás-nevelésben jelentős szerepet játszik az anyaországi továbbképzés, a nemzetiségi pótlék további emelése ebben az időszakban, térítésmentes tankönyv ‑ teljesen természetes ‑, mint ahogy máshol is jár, illetve mindazoknak, akik rászorultak vagy nagycsaládosok, az ingyenes avagy kedvezményes étkeztetés.

A kultúra területén is nagyon nagy változások történtek akár ebben a két évben is. Ha a roma kultúrát nézzük, elindult a Muzsikáló Budapest a Hagyományok Háza bevonásával, majd ez kiterjedt ‑ a Muzsikáló Magyarország ‑ főleg kiemelten cigányzenészek segítésére, támogatására, csodálatos kultúrájuk megőrzésére.

Nemzetiségi színjátszás, nemzetiségi színházak, így akár a szerb, német, horvát, szlovák, cigány, örmény kultúra megismertetésén keresztül, avagy pedig az évente megrendezésre kerülő nemzetiségi színházi találkozókon keresztül is nagy szerepet játszik a megmaradásban, a kultúra továbbadásában, mint ahogy a levéltári és muzeális értékeknek nemcsak a megőrzése, hanem azoknak a továbbadása, mármint olyan értelemben, hogy a benne lévő tudás továbbadása, valamint a tájházak építése, illetve a tájházak segítése.

Mindenképp fontos az is, hogy a finanszírozásról is néhány gondolatot említsek. Mint a beszámoló elején mondtam, ebben a két évben is nagy változás történt, az emelkedés, köszönhetően a költségvetésben való közös együttműködésünknek. Ez nagyságrendileg 1,7 milliárd forintos növekedést jelentett két év alatt, és ezeken belül is kiemelkedik talán néhány terület, amit szeretnék kiemelni akár a pályázatok tekintetében, mely leginkább és nagyon fontos szempontból a nemzetiségi szervezeteket, civil szervezeteket, közösségeket segítette. Itt 340 millió forintos emelés történt ebben a két évben, azaz 2018-ban már több mint 1,4 milliárd forintot tudtunk pályázati módon kiosztani a nemzetiségeknek.

Mindemellett fontos, hogy a területi önkormányzatok kismértékben ‑ 60-ról beszélünk ‑ növekedésben részesülhettek, 43 millió forinttal ebben az időszakban, de a települési önkormányzatoknál, akik több mint kétezren, 2053-an vannak ‑ és fantasztikus munkát végez a legtöbb települési önkormányzat ‑, 840 millió forinttal többől gazdálkodhattak 2018-ban, mint a 2017. évben.

Ugyanígy fontos a nemzetiségek életében az oktatás, a kultúra, az anyanyelv megőrzése érdekében a hitélet is, ezért fontos akár kegyhelyek, templomok, útszéli keresztek megújítása, akár például a cigányság tekintetében a keresztény roma szakkollégiumok segítése, vagy pedig a román vagy szerb ortodoxiánál az ingatlanrendezés, amire eddig nem mondom, hogy nem került sor, de most az utóbbi években befejeződött.

Ugyanilyen fontos a hitélet után a média szerepe is. Ez igaz a közmédiára is, a nemzetiségi kultúra napja, az örömünnepek, a szép ünnepek bemutatása, mint ahogy a fájdalmas és szomorú emlékeknek is a bemutatása, akár a roma holokauszt szörnyűségeiről, akár pedig egy fájdalmas időszak, a kommunizmus áldozatairól való megemlékezés, akár a német elűzetés, akár pedig a szlovák-magyar lakosságcsere és annak minden fájdalma és következménye.

(10.30)

Befejezésül: tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselő úr és tisztelt nemzetiségi szószólók, az a munka, amit ebben a két évben is végeztünk, a kétoldalú kapcsolatokra is pozitívan hatott, és ez fontos itt a Kárpát-medencében. Fontos, hiszen nemzetben és nemzetiségben gondolkozunk: amikor nemzetben gondolkozunk, akkor a magyar nemzetre is kell gondolni és nemzettársainkra, amikor nemzetiségben, akkor a Magyarországon élő nemzetiségekre is és a szomszéd országokban élő nemzetekre is. Éppen ezért örömteli az, hogy közös munkánk eredményeképpen akár a horvát, akár a szerb, akár a szlovák, akár a szlovén nemzetiségi politikában, miután kiemelten kezeltük, kiemelten jó a kapcsolat és erősödött az elmúlt évek során.

A szomszéd országoknál, ha van még hiány, nyilván a román kapcsolatban, ott is javult sok tekintetben, és sok örömteli dologról lehet beszámolni. Ami szomorú még, és jó lenne, ha változás lenne, az az ukrán kapcsolat, de azt ki kell mondani, hogy ez nem Magyarország Kormányának, nem a magyarországi nemzetiségeknek a hiányosságát, illetve a rossz hozzáállását mutatja, hanem sajnos az említett országokon múlik, nem pedig rajtunk. Mi mindent megteszünk és továbbra is meg fogunk tenni az itt élő akár román, akár ukrán nemzetiségekkel kapcsolatban.

A távolabbi országokról beszélve, akár lengyel, görög vagy bármilyen más országban élő nemzetiségekről, ővelük pedig egyértelműen jó a kapcsolat, minden egyes tárgyaláson, minden egyes nemzetközi találkozón kiemelik ők is, legyenek azok a német partnerek, a görögök vagy bárki más, hogy milyen a magyar nemzetiségi politika, ezt köszönik, és azt is, hogy vigyázunk arra a kultúrára, arra a nyelvre és arra a sokszínű értékre, amit önök adnak ennek az országnak.

Sok országban beszélnek róla, hogy hogyan, miként kellene a nemzetiségeket kezelni: valakik próbálnak számonkérni, valakik próbálnak utasítani, ötleteket adni. Az érdekes az, hogy egyes országokban, ahonnan esetleg kritikák érkeznek, a töredékét nem teszik meg, mint amit mi Magyarországon megteszünk, és más országokon, ahol töredékét sem teszik meg, mint amit mi megteszünk, ezt sosem kérik számon, de ezt már megszoktuk.

Összességében azt gondolom, hogy ez a beszámoló sok-sok ember, sok-sok száz ember munkáját, illetve sok-sok tízezer vagy százezer nemzetiségi ember életét foglalja össze. Köszönöm szépen, hogy mindezen együtt munkálkodhattunk ebben az időszakban is, és persze a mostaniban is. Elnök úr, köszönöm szépen a megszólalás lehetőségét. (Taps a kormánypártok soraiban.)