Dunai Mónika (Fidesz)

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az eredeti felszólalásom előtt engedjék meg, hogy két dologra nagyon röviden reagáljak. A baloldali padsorokból többen a kapcsolati erőszak, illetve a családon belüli erőszak fogalmát említették. Én azt láttam, hogy néhányuknak ‑ elnézést kérek, de ezt kell hogy mondjam ‑ téves az ismeretük és a felfogásuk erről a két fogalomról. Ugyanis a családon belüli erőszak egy szűkebb fogalom. Nem véletlen az, hogy a magyar Országgyűlésben és a magyar törvényekben, a Btk.-ban nem családon belüli erőszak, hanem kapcsolati erőszak van megfogalmazva, hiszen sokkal több emberre ‑ volt házastársra, élettársra, akik egyébként klasszikusan ma már nem alkotnak családot ‑ vonatkozik. Én tehát azt gondolom, nagyon helyes az, hogy a Btk.-ban sem családon belüli erőszakról, hanem egy szélesebb körről, kapcsolati erőszakról beszélünk.

A másik, hogy azzal, amit Varga-Damm Andrea említett, hogy nekünk kell elöl járni, nekünk kell példát mutatni, nekünk kell az emberek közé kimenni, teljesen egyetértek. De hiteles‑e ez jó néhány parlamenti képviselőtől? ‑ kérdezem. Mert amikor az interneten keresztül vagy a televízióadásban, nem élőben, hanem a híradásokon keresztül azt látják gyermekek, felnőttek, mindenki, hogy vannak olyan képviselők, akik nem tartják be a szabályokat, akik kiabálnak a parlament ülésein, akik randalíroznak, akik megtagadják a munkát, akik kivonulnak, leteszik a munkát, akkor azt gondolom, hogy ez nem egy jó példamutatás. Én egyetértek azzal, hogy mindenki mutasson példát, és azt gondolom, hogy ez lenne a követendő mindenki részéről. Örülök, ha néha a baloldali padsorokból is hallok ilyen véleményt. Azt kérem, hogy ha ez a véleményük, akkor így is cselekedjenek, és mutassanak példát.

Itt még arról volt szó, hogy miért nem terjedelmesebb ez a törvény. Szándékosan az a koncepciója, és azt gondolom, minden kormánynak és Országgyűlésnek az kell hogy a célja legyen, hogy maguk a törvények egyszerűek, világosak legyenek, és ne csak a jogászok és az ügyvédek érthessék azt, hanem megérthesse minden magyar állampolgár, még egy általános iskolai felső tagozatos is meg tudja érteni. Ez a cél. Utána pedig ott vannak a rendeletek, a részleteket a rendeletek tudják nagyon precízen, nagyon pontosan megfogalmazni. Így tud felépülni egy olyan átlátható rendszer, amely egyébként a rugalmasságot is tudja biztosítani, hiszen ha valamit módosítani kell, akkor nem kell feltétlenül végigfuttatni az Országgyűlés törvényhozási mechanizmusán, hanem egy sokkal gyorsabb társadalmi-szakmai egyeztetést követően lehet a pontosításokat végrehajtani.

Ami a benyújtott törvényjavaslatot illeti: az nemcsak a szavak szintjén áll meg, hanem valójában a tettekben is, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség és a magyar kormány is kiemelten fontosnak tartja a családok, a nők és a gyermekek védelmét. Mindemellett hangsúlyozott figyelem fordul a bűncselekmények áldozataira, a jogaik érvényesülésére, az áldozatsegítési támogatások körének bővítésére, az érdekérvényesítés elősegítésére. Mindezen célkitűzések megvalósítása érdekében országszerte áldozatsegítő központokat hozunk létre, és ezzel a ténnyel, ezzel a módszerrel, ezzel az intézményhálózattal is segítjük az áldozatok vagy az áldozattá válók életét, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, amikor nem tudják, hogy honnan várhatnak segítséget. Tehát az áldozatsegítési tevékenység nagyon fontos és kiemelt feladat gyakorlatilag az egész kormányon belül, az Igazságügyi Minisztérium pedig szintén kiemelt, első számú prioritásként kezeli, amennyire én látom.

Emellett van egy olyan törvényhozói munka, amely az áldozatsegítést nem természetben, hanem a jogszabályok szigorításával és módosításával tudja garantálni. Amikor azt mondják baloldali képviselőtársaim, hogy ez nem elég, akkor azt kell mondani, hogy most ez itt a téma, most ennek a törvénynek van itt a módosítása. Emellett számtalan olyan párhuzamos áldozatsegítési program, felkészítés folyik, amely garantálja az áldozatok megsegítését.

Az áldozatsegítő központok hálózatának fejlesztésével öt éven belül minden megyében elérhetőek lesznek ezek a szolgáltatások. Idén 600 millió forint áll rendelkezésre a budapesti, a miskolci, a szombathelyi és már a pécsi áldozatsegítő központ fenntartására és kapacitásuk növelésére. A cél az, hogy a jövőben minden megyében létrejöjjön majd egy-egy ilyen intézmény.

A központok fejlesztése azért kiemelt feladat, mert erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy segítsük az arra rászorulókat, a segítség pedig akkor a leghatékonyabb, ha helyben történik. Ezzel egyetértett Varga-Damm Andrea is, és azt mondta a tisztelt képviselő asszony, hogy menjünk ki az emberek közé. Nem tudom, hogy most itt van‑e, mert a pulpitus takarja; nincs itt, jelzi államtitkár úr, akkor sajnálom, hogy már nem hallgatja meg a vita további szakaszát. Mi azért vagyunk itt az Országgyűlésben, mert embereket képviselünk. Én Rákosmentét és Kőbánya egy részét képviselem, képviselőtársaim pedig szintén a saját körzetüket. Ott vagyunk az emberek között. Ott vagyunk, ismerjük a véleményüket, és megkérdezzük a véleményüket. Személyesen is, fórumokon is, fogadóórákon is, és az utcán, a buszon is, mindenhol.

S ne felejtsük el, hogy egy nagyon fontos eszköz is van, amit önök mindig szidnak, a nemzeti konzultáció. A nemzeti konzultációk alkalmával is mindig közvetlenül megkérdezzük az emberek véleményét a nagyon fontos, mindenkit érintő kérdésekről.

További cél, hogy olyan rendszer működjön, amelyben a hatóság is aktív cselekvőként lép fel az áldozatok támogatásában. A hatóságokról is esett már szó. Nem igaz az az állítás, hogy a hatóságok nem kapnak képzést arra, hogy a gyermeki vagy a női áldozatokat hogyan kezeljék. Egy nagyon komoly program folyik a rendőrségen belül is, nagyon komoly program folyik a különféle társhatóságok kapcsán is.

(20.30)

Ez valóban egy szakítás a múlttal, korábban ilyen nem nagyon volt. Most az elmúlt évtizedben erre igen nagy hangsúlyt tesz a kormány.

A jövőben is számítunk mi magunk is és a kormány is a civil és egyházi partnerek együttműködésére, mert a hivatali rendben működő állami segítségnyújtó rendszernél ezen szervezetek már csak a saját működésükből adódóan is sokkal rugalmasabban tudják ezt a segítségnyújtást elvégezni.

A családon belüli erőszakos bűncselekményekre az államnak reagálnia kell minden esetben. Többféle segítséget kell felajánlania, hogy az áldozatok azt érezzék, hogy nincsenek egyedül, hogy számíthatnak a közösségre, számíthatnak az országra. Az állam civil és egyházi partnereivel évek óta széles eszköztárral működteti az áldozatsegítő rendszert. Az erőszakos cselekmények áldozatai egyebek mellett jogi, pszichológiai, anyagi támogatásban részesülnek, és védett szálláshelyek is állnak rendelkezésre szép számmal.

Itt is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az országosan elérhető, ingyenesen hívható 06-80-225-225-ös segélyhívó számon és a vansegitseg.hu weboldalon mindenki tájékozódhat arról, hol kaphat lakóhelyéhez legközelebb segítséget. Mindemellett a kormányhivataloknak is mindenhol feladata és kötelessége a segítségnyújtás formáival foglalkozni.

A kapcsolati erőszak elleni küzdelem és az áldozatvédelem rendszerének megerősítésében szükség van tehát a jogszabályok áttekintésére is. Ezért is kezdeményezte az Igazságügyi Minisztérium korábban a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását, az élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát és a gyermekvédelmi jelzőrendszer szabályozásának módosítását.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát nem állítjuk, hogy minden jó és tökéletes.

A világ változik. Egyre több probléma van a világ társadalmaiban. Nekünk azonnal reagálnunk kell ‑ ez a feladatunk ‑ minden olyan változásra, amellyel az embereket tudjuk segíteni. Ez történik most is ennek a törvénynek a benyújtásával és reményeink szerinti elfogadásával.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A hozzátartozók sérelmére elkövetett, kirívóan súlyos, élet elleni, valamint más, az életet, a testi épséget súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények olyan kegyetlen és borzasztó tragédiák, amelyek vonatkozásában a jogalkotó ‑ mi, országgyűlési képviselők, az Országgyűlés ‑ köteles vizsgálni, hogy miként előzhetők meg és miként zárhatók ki a tragédiákhoz vezető okok.

A ma már többször említett győri kettős gyermekgyilkosságot is feltehetően a feltételes szabadságra bocsátott apa követte el. Felmerül a gyanúja annak, hogy talán ez a jogintézmény nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás rendszerén belül. Varga Judit miniszter asszony az esetet követően azonnal átfogó kormányzati vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeként megszületett egy olyan jelentés, amelyről ma már beszéltünk a vitában, amely értelmében az Igazságügyi Minisztérium feladata lett a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának, valamint a büntető törvénykönyv és egyéb jogszabályok esetleges szigorításának felülvizsgálata. A tárca ezen feladatának, láthatjuk, maradéktalanul eleget tett, köszönet érte Völner Pál államtitkár úrnak is. Így került benyújtásra az előttünk fekvő törvényjavaslat is.

Szeretném még én is kiemelni és hangsúlyozni azt a külföldi példát, amelyet már dr. Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka is említett, hogy a 2019. novemberi és a 2020. februári londoni késeléses merényletek elkövetői szintén feltételes szabadlábra helyezett elítéltek voltak. Ezért a brit kormány kezdeményezte a terrorista jellegű bűncselekmények elkövetőire vonatkozó ítélkezési és végrehajtási szabályok szigorítását. Láthatjuk tehát, hogy egyáltalán nem minősül idegennek a szigorúbb büntetőpolitika irányába való elmozdulás Európában sem.

A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat olyan büntetőjogi megoldásokat vezet be, amelyek a fokozatosság elvének figyelembevételével, a veszélyeztetettség mértékétől függő, arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulását. Egy olyan helyzetet kell tehát a jogalkotónak, vagyis nekünk, az Országgyűlésnek kezelnie, amely során a már nevezett jogintézmény társadalompolitikai szerepe és a társadalmi igazságosság kérdése kerül szembe egymással. Ez most, tisztelt képviselőtársaim, a mi feladatunk, az, hogy az emberek igazságérzetének a helyreállítása mellett tegyünk közösen hitet.

Magyarországon az elkövetőknek nem jutalom, hanem büntetés jár. Ennek a fényében tisztelettel ajánlom baloldali képviselőtársaimnak is, hogy majd a végszavazásnál fogadják el a benyújtott törvénymódosító javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)