Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Évek óta győzködjük a kormányt, hogy mennyire fontos a korábbi ipari és egyéb tevékenységgel szennyezett területek kármentesítése és rehabilitációja. Több ezer ilyen van az országban, melyek időzített bombaként működnek, helyre nem hozható módon veszélyeztetve talajainkat, vízbázisainkat és lakókörnyezetünket. A kormány mind a mai napig elszabotálta az ezzel összefüggő feladatokat, legfeljebb egy-két látszatintézkedést hozott.

A rozsdaövezetek rehabilitációja kapcsán is sokszor elhangzott, hogy megfelelő kármentesítés után, a zöldfelületek pusztítása helyett, mint ahogy éppen most tervezik a MotoGP-pályát Hajdúnánáson zöldfelületen, szóval, ezeken a területeken lehetne a helye az új fejlesztéseknek, legyenek azok a zöldgazdaság, az oktatás és a kultúra letéteményesei. Ehhez képest a kormány most a foglalkoztatási válságra és a lakáshiányra hivatkozva egy olyan tervezetet nyújtott be, ami kommunikációs szempontból talán jól hangzik, de éppen az ellenkezőjéről szól.

Azt kérdezzük, hogy milyen hozzáállás az, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg az ezen kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a felszín alatti vizek és a földtani közeg kármentesítésével összefüggő hatósági eljárások ágazati jogszabályban foglaltaktól eltérő, különös eljárási szabályait, a kármentesítés során a tényfeltárás, a beavatkozás és a kármentesítési monitoring egyedi szabályait. Miért nem ismerhetők meg már most ezek az előírások? Ha az eltérő szabályok netán enyhébbek lesznek a hatályosnál, mi garantálja, hogy ezen területek lakásépítési beruházásai egészséges környezetet biztosíthatnak a majdani ott élőknek? És hogyan gondolja a kormány azt, hogy a kármentesítési hatósági eljáráshoz 42 nap elég, amikor tudjuk, hogy sokszor hónapokig tart egy-egy terület szennyezettségének megfelelő feltárása?

És mivel magyarázzák azt, hogy ezekre a területekre olyan egyedi szabályokat írhatnak elő, amelyeknek semmilyen korábbi településrendezési, építésügyi, örökségvédelmi, városképi, zöldfelületi, sőt még országos tűzvédelmi előírásokat sem kellett figyelembe venni? A tervezetben szó sem esik arról, hogy kik és miből fizetik a területek legalább névleges kármentesítését, infrastrukturális fejlesztését. Nyilván persze majd az adófizetők.

Az LMP álláspontja szerint ez a salátatörvény a Fidesz-KDNP holdudvarába tartozó cégek profitszerzését akarja megerősíteni, egyúttal pedig az önkormányzatiság eszméjét és a környezet védelmét tovább gyengíteni. Mindezek alapján a tervezetet elfogadhatatlannak tartjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)