Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy jó hírrel tudok szolgálni, nem fogok túl sokat beszélni erről a törvényről, cserébe lesz néhány kérdésem majd önhöz, illetve önökhöz, gondolok itt a kormánypárti képviselőkre is.

(11.30)

Köszönöm képviselőtársamnak ezt az igen részletes és kimerítő ismertetést, én nem kívánom itt a rendkívüli ülésszak utolsó napján megismételni ezeket a gondolatokat, de mondjuk úgy, hogy 80 százalékban egyetértek azzal, amiket elmondott a képviselő úr.

Ugyanakkor az már szimbolikus volt ‑ jobbikos képviselőtársam utalt rá, hogy milyen formában és milyen gyalázatos módon történt meg ennek a törvénytervezetnek az előterjesztése ‑, hogy Orbán Balázs államtitkár úr az expozéjában gyakorlatilag elnézést kért ezért, hogy egy ilyen torzszülöttet vagy politikai Frankensteint hoztak elénk, hogy 15 törvényt egyszerre módosítanak. Ilyenre sem volt példa. Én úgy gondolom, hogy ez egy icipici előrelépés a tekintetben, hogy legalább elismeri államtitkár úr, hogy ez igen kellemetlen és nem igazán méltó az Országgyűlés hagyományaihoz.

De ami már nem olyan vicces, sőt mondhatjuk, hogy tragikus, hogy önök arról beszélnek, hogy itt a koronavírus okozta gazdasági válság indokol sürgős intézkedéseket. Ha megnézzük ezt a törvényjavaslatot, ebben alig-alig találunk olyat, ami valóban ilyen szempontból alátámasztható. S ami a tragikus ebben, hogy másik oldalról viszont rengeteg olyan intézkedést sürgősen valóban meg kellene hozni, ami viszont nagyon-nagyon fontos lenne ahhoz, hogy ezzel a problémával szembe tudjon nézni a magyar társadalom.

Mesterházy képviselőtársam utalt rá, hogy igen, az egyik legnagyobb probléma, hogy azokon a családokon, azokon az embereken segíteni kellene, akik valóban három hónap alatt nem tudtak munkahelyet találni, és ezzel szembe kellene nézni. Ez nem könyöradomány, ez nem segítség, ez nem valamiféle olyan cselekedet, amivel az önök ideológiai meggyőződését szembe kéne állítani. Egy rendkívüli helyzet van, egy gazdasági válság van, és nagyon sok család került önhibáján kívül olyan helyzetbe, hogy elvesztette a jövedelmét, és ezeknek az embereknek segíteni kellene. Én azt gondolom, hogy millió javaslat volt önök előtt, és készen állunk mi arra, hogy akár egész nyáron ülésezzen az Országgyűlés, és ezek a javaslatok, ezek a döntések megszülessenek.

De még néhány példa, tisztelt államtitkár úr. Rengeteg vitát folytattunk arról például, hogy milyen helyzetben vannak a víziközmű-cégek, és milyen módon nehezítette meg a működésüket ez a bizonyos gazdasági válság. Ők kértek egy kis határidő-módosítást a közműadók befizetése kapcsán, nem kapták meg. Konkrétan a csőd szélére került több cég. Hol vannak ezzel kapcsolatban megoldások? Én azt gondolom, hogy lépni kellene az ügyben már most, sürgősséggel. Tehát ilyen intézkedéseknek kellene ott lenni egy salátatörvényben, és nem lenne egy szavunk sem.

Sokat vitatkoztunk az önkormányzatok helyzetéről, arról, hogy a különböző elvonások konkrétan likviditási problémákat okoztak. Az teljesen egyértelmű, azt talán, államtitkár úr, önök sem vonják kétségbe, hogy az önkormányzatok a védekezés első számú bástyái, s ne adja isten, hogy jöjjön második hulláma ennek a járványnak, vagy éppen másfajta járvánnyal kelljen szembenézni, de nagyon-nagyon fontos ebben a helyzetben ‑ és ez felelőssége a kormánynak ‑, hogy az önkormányzatok olyan helyzetbe kerüljenek, hogy ha egy ilyen kihívás megismétlődik vagy felerősödik ismét, akkor tudjanak intézkedni, tudjanak lépni. Tehát most olyan intézkedéseket kellene hozni, amik nem sanyargatják az önkormányzatokat, hanem megerősítik őket, hogy a védelmi képességeik ki tudjanak teljesedni.

S hasonlóképpen az elmúlt héten, illetve ezen a héten voltak nagyon-nagyon érdekes és izgalmas viták, és kiderült, hogy a miniszterelnök urat is félrevezették; itt azt mondta, hogy a teljes vasúti hálózaton járványügyi menetrend van. Ez nem igaz, mert 34 vasúti mellékvonalat kipécéztek, és ott szinte lenullázták a személyforgalmat, más, egyébként, mondjuk, forgalmasabb mellékvonalakon pedig nincs járványügyi menetrend, és talán arról sem tájékoztatták a miniszterelnök urat, hogy mennyivel veszélyesebb az utasokat egy lényegesen kisebb légterű autóbuszra, pótlóbuszra terelni, mint a nagyobb befogadóképességű vasúti kocsiba. Tehát ilyen intézkedésekkel kellene foglalkozzunk, és valóban az emberek érdekében ezeket a döntéseket meghozni.

S ami a legfontosabb ‑ és ezzel zárnám a rövid felszólalásomat ‑, hogy az is kiderülhetett itt a hétfői vitában az azonnali kérdések órájából, hogy a miniszterelnök úr nem tudja, hogy titkosították a Budapest-Belgrád vasútvonalnak nemcsak a szerződését, hanem valamennyi dokumentumait, a megtérülést alátámasztó különböző hatástanulmányokat ‑ ha léteznek ilyenek ‑, sőt említette államtitkár úr és Nacsa képviselő úr is, hogy a koronavírus-helyzet tapasztalatait le kellene szűrni, és a legfontosabb intézkedések a gazdaságvédelemmel vannak összefüggésben, és a törvényjavaslatnak is az egyik alcíme az, hogy gazdaságélénkítési célú módosítások.

Ha munkahelyek védelméről, munkahelyek teremtéséről van szó, akkor nem mehetünk el amellett, hogy önök idén több mint 80 milliárd forintot elköltenek a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjére, amivel 70 ezer új munkahelyet lehetne teremteni. Én azt gondolom, hogy azonnal meg kell nézni ezeket a dokumentumokat, hogy ebből a 80 milliárd forintból, ha önök a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására költik, pontosan hány munkahelyet lehet teremteni, és ha ez a szám elmarad ettől a bizonyos 70 ezertől, akkor valóban össze kell hívni az Országgyűlést, ezt a döntést vissza kell vonni, le kell állítani ezt a projektet, és ezt a 80 milliárd forintot is új munkahelyek megteremtésére kellene fordítani.

Én nagyon remélem, és kérdésem államtitkár úrhoz… ‑ én most mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy megismerjük ezeket a dokumentumokat. A titkosítás ‑ amiről miniszterelnök urat nem tájékoztatták, talán nem volt bent a szavazáskor ‑ nyomán a külgazdasági és külügyminisztertől tudunk mi információt kérni, ezt meg is fogjuk tenni, és minden jogi lehetőséget ki fogunk használni annak érdekében, hogy a magyar emberek megtudhassák, hogy önök összességében milyen megtérülési garanciák, milyen kihasználási garanciák és kötelezettségvállalások mellett döntöttek úgy, hogy ezermilliárd forintot a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére költenek.

Kíváncsi lennék államtitkár úrnak, illetve Nacsa képviselő úrnak is a véleményére, hogy támogatják‑e azt, hogy ezeket az információkat vagy ezeket a nagyon fontos dokumentumokat a magyar emberek számára elérhetővé tegyük.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)