{"cycle": 41, "id": "145-168", "date": "2020-07-02", "ulnap": 145, "seq": 168, "speaker": "Dr. Maruzsa Zoltán Viktor", "p_azon": "m069", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/10742 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról", "iromany": "T/10742", "duration_s": 341, "position": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "chars": 5069, "paragraphs": ["DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztése révén. Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.", "Azok az intézkedések, melyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz, szintén ezt a célt szolgálják. Ilyen a 2020 szeptemberétől valamennyi tanuló számára teljesen ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges jogszabály-módosítások köre. A törvényjavaslat kibővíti az alapfokú művészeti oktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét, ezzel párhuzamosan koherensebbé teszi az erre vonatkozó szabályozást. Amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot, eleget teszünk a nemzetiségi önkormányzatok kifejezett kérésének, miszerint a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészüljön ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával. Ez az intézménytípus a kis létszámú nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiséginyelv-oktatást szolgáló intézmények létrehozását teszi lehetővé.", "A törvényjavaslat egy technikai deregulációt is tartalmaz. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, nem lehet tehát a jövőben sem megfelelő végzettség, szakképzettség nélkül pedagógusokat alkalmazni, ugyanakkor a törvénymódosítás következtében a pedagógusok alkalmazására vonatkozó képesítési követelmények a jövőben nem ezen törvény mellékletében, hanem kormányrendeletben kapnak majd helyet.", "Szeretnék arról is szólni, hogy valóban, a törvényjavaslat elfogadása esetén sérelemdíjat a jövőben a magyar jogszabályok alapján az oktatási-nevelési intézményekben oktatás során bizonyított sérelem esetén oktatás formájában kell és lehet majd megítélnie a bíróságnak. Fontosnak tartom azt jelezni, hogy az egyébként nem igaz, ami az előbb elhangzott, hogy ezt abban az intézményben kell biztosítani, ahova az érintett személy járt, ilyet a jogszabály nem tartalmaz.", "Azt sem tartjuk megalapozottnak az előbb elhangzott ellenzéki véleményből Arató képviselő úr részéről, hogy a bíróság kezét kötnénk meg, és ezért született ez a jogszabály. Én fontosnak tartom azt kiemelni, hogy a kormány megvárta, és minden jogi fórumot végigjárt ezen per kapcsán, mert nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy a hatályos jogszabályi környezetben a Kúria mint végső döntéshozó fórum, milyen jogi álláspontot képvisel majd, és hogyan foglal állást ebben az ügyben az igazságosság jegyében. Azt tapasztaltuk, ezért is vártuk meg a Kúria ítéletét, ezért is módosítóval került be a jogalkotásba a kormánnyal egyeztetett módon ez a javaslat, mert azt láttuk, hogy a Kúria éppenséggel azt rögzítette az ítéletének indoklásában, hogy a hatályos jogszabályok alapján nincs módja máshoz kötni. Tehát jelentem, a Kúria keze a hatályos jogszabályok szerint is meg volt kötve ezek szerint a Kúria jogértelmezése szerint. Ehhez képest a törvényalkotás ugyan változtat ezen a megkötésen, de nem élt a Kúria azzal a lehetőséggel, ami állítólag eddig a rendelkezésére állt volna.", "Az pedig, hogy a jogalkotó megváltoztatja a jogi környezetet, azt gondolom, ebben a Házban egyáltalán nem szokatlan, erről szól a jogalkotás folyamata.", "Szeretném azt is jelezni, hogy természetesen a jogalkotás nem visszamenőleges. Itt van egy olyan bírósági ügyünk, egy olyan per, amiből széles körű tapasztalatokat lehet levonni, de természetesen nem visszamenőleges hatályú az új jogi szabályozás.", "A szegregáció kapcsán szeretném ismét kiemelni, ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy ez a kormány igenis felszámolta azt a szegregációt, ami ezen a helyszínen állítólag a bíróság döntése alapján létrejött. Szeretném rögzíteni és aláhúzni még egyszer, hogy Arató képviselő úr tanácsadását valóban nagyon szépen köszönjük, de ez a per 2009-ben, az akkori szegregáció miatt indult el, és akkor ön az Oktatási és Kulturális Minisztériumban felelős pozícióval rendelkezett. Tehát amit most itt elmondott, hogy akkor egy csodálatos jogi környezetben minden lehetőség megvolt a szegregáció elleni fellépésre, lehet, hogy így volt, de akkor elmaradt a fellépés, hiszen akkor valószínűleg nem indult volna el a per. Még egyszer rögzítem: 2009-ben, az akkori szegregáció időszakában, az akkori ügyekben indult el. Ma, különösen miután a kormánynak sikerült átvennie a településektől, ettől a településtől is, amely oktatásszervezési kérdésben vétett hibát az én személyes meglátásom szerint is egyébként, ezt követően ez a joggyakorlat megszűnt.", "Az sem igaz, hogy öt-hatszáz helyszínen lenne jelenleg Magyarországon oktatási szegregáció. Ez a vád nem itt hangzott el, ebben a Házban, csak idéztük, de erről a helyről is szeretném visszautasítani. Köszönöm szépen."]}