karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Mosóczi László

2020-07-01 · 144. ülésnap · Előadói válasz · 10:07 · Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/10523 Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

Szöveg9 227 karakter · 24 bekezdés · JSON

DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat 13, közlekedéssel összefüggő törvény módosítását tartalmazza. A módosítások többek között a közúthálózat hatékony fejlesztését és biztonságos működtetését is szolgálják, továbbá a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdések rendezésére vonatkozó, valamint pontosító rendelkezéseket tartalmaznak. A javaslat elősegíti, hogy a közutak, a közúti vagyonelemek annak kezelésébe és tulajdonába kerüljenek, akinek jogszabályban meghatározott közfeladata ezt indokolja.

Az egyértelműség miatt szükséges törvényi szinten rendezni, hogy a lakott területen lévő járda és autóbusz-megállóhely kezelése az önkormányzatok feladata.

A közúti közlekedésről szóló törvény és az útdíjtörvény javasolt módosítása az inflációs hatás rendszerbe építésének jogi kereteit biztosítja, erre épülve válik lehetővé a későbbiekben a részletszabályok kidolgozása.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat további célja, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával a személyszállítási pályázati eljárás során elősegítsük a gyakorlati jogértelmezést, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény megfelelő módosításával a gyakorlatban felmerült kérdéseket kezeljük.

Tekintettel arra, hogy a menetrend szerinti helyközi személyszállítást a nemzeti vagyonról szóló törvény az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé sorolja, ugyanakkor az európai uniós szabályozás a pályáztatást kötelezővé teszi, a törvény módosításával kívánjuk a szabályozási inkoherenciát feloldani. Ennek eredményeként a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás mint tevékenység gyakorlásának joga koncessziós pályázat kiírásával vagy koncessziós szerződés nélkül, ágazati törvényben meghatározott módon másnak átengedhető. Az ágazati törvény jelen esetben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény ennek megfelelően a módosítással nem teszi kötelezővé a koncessziós társaság létrehozását. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény rendelkezik arról is, hogy a hatóságok által készített összevont éves jelentésekhez a megfelelő központi hozzáférés biztosított legyen. A törvény segítségével kiszűrhetőek a büntetett előéletű járművezetők a személygépkocsival végzett közúti személyszállítási szolgáltatások, így a személytaxi és a személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás piacáról.

Tisztelt Országgyűlés! A vasúti közlekedésről szóló és a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosítása az úgynevezett 4. vasúti csomag műszaki pillérének a hazai jogba történő átültetését szolgálja. A rendelkezések olyan alapvető szabályokat ültetnek át, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a folyamatban lévő, a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeleti, valamint miniszteri rendeleti szintű átültetési jogszabálycsomag együttesen egy koherens jogszabályi rendszert alkosson.

A módosítások, a műszaki szabályozás, a hatósági feladatkörök és eljárások a vasúti képzés, a hatósági adatkezelés területén tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az átültetés teljeskörűen megvalósuljon, és határidőre új, működőképes rendszer álljon fel.

A 4. vasúti csomag műszaki pillérének átültetési határideje eredetileg 2020. június 16-a volt, azonban a koronavírus okozta járványhelyzetre való tekintettel az Európai Unió meghosszabbította a határidőt 2020. október 31-éig.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az általános vita során tett építő jellegű hozzászólásaikat. Az elhangzottak azt jelzik, hogy egy mindenki számára fontos törvényjavaslatot készülünk elfogadni. A szabályozási szándék támogatottságát igazolja az is, hogy egyéni képviselői módosító indítvány nem érkezett a törvényjavaslathoz, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a zárószavazáskor is támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Néhány gondolatot engedjenek meg itt a felmerült kérdésekre, illetve hozzászólásokra röviden reflektálva.

Köszönöm Héjj Dávid képviselő úr hozzászólását. Valóban, pontosak a képviselő úr információi. 2020. január 1-jétől pályáztatásköteles európai uniós jogszabály írja elő a helyközi autóbuszos személyszállítási szolgáltatást, de két év úgynevezett kényszerkijelölés alkalmazható. Mi erre kijelöltük a jelenlegi szolgáltatót, a Volánbuszt, de 2022. január 1-jétől ezeknek a kötelezettségeknek eleget kell tenni.

Amit a képviselő asszony is kérdezett itt, hogy miért foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Azért, mert ahhoz, hogy ezt a feladatot jogilag korrekten meg tudjuk oldani, ahhoz a közbeszerzési törvénynek, a személyszállítási törvénynek és a koncessziós törvénynek a paragrafusait figyelembe kell vennünk. A hármat vizsgálva nem találtunk végrehajtható megoldást, ezért szükséges a törvény módosítása, mégpedig azért, hogy az állam úgy tudja átengedni ezt a tevékenységet egy gazdasági szereplőnek, hogy ne kelljen vele se koncessziós szerződést kötni, se pedig koncessziós társaságot létrehozni. Egyébként a pályáztatás területi elven fog történni, megfelel a jelenlegi szerkezetnek, tehát semmiféle vonalat nem fogunk kivenni különleges szolgáltatás érdekében.

Természetesen olyan kitételeket fog tartalmazni a pályázat, hogy milyen színvonalú szolgáltatást köteles biztosítani, milyen autóbuszokkal, milyen személyzettel. Úgy gondolom, hogy az utazóközönség érdekeinek ez megfelelő lesz, a szolgáltatás alapja pedig a jelenlegi autóbuszos szolgáltatás színvonala lesz.

Arról is szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy az európai uniós szabályozás értelmében a vasúti belföldi személyszállítási szolgáltatás is pályáztatásra kötelezett lesz 2023-tól. Itt még a jelenlegi szabályozás szerint valószínű, hogy lehet derogációt kérni hosszabbításra. Erre én javaslatot fogok tenni adott esetben, hogy ezt tegyük is meg.

A közutakkal kapcsolatban: 32 ezer kilométer hosszúságú állami közúthálózatot kezel a Magyar Közút Nonprofit Zrt., két autópályát koncessziós szerződés alapján üzemeltetnek a koncesszorok. 2010 óta a 32 ezer kilométerből 6 ezer kilométert hozott rendbe ez a kormányzat, tehát látjuk és tudjuk ennek a fontosságát.

Jelenleg is három útfelújítási program van, amelyeket folytatunk is: a komplex útfelújítási program teljes egészében hazai finanszírozásban, a „Magyar falu” program, amely nagyon lendületesen halad, és a négy-öt számjegyű utaknál a legkisebb települések biztonságos és jó elérhetőségét szolgálja majd a rekonstrukció. A harmadik pedig, ami szintén folytatódik a következő EU-s programozási ciklusban is, a népszerű nevén TOP, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, amely uniós és magyar társfinanszírozásban lehetővé teszi akár önkormányzati utaknak a felújítását is.

Ugyanakkor folyamatban van az útprogram, amely 2024-ig foglalja rendszerbe a hazai útfejlesztéseket, ennek a keretösszege 3200 milliárd forint európai uniós és magyar költségvetési forrásból, és büszkék vagyunk arra, hogy több mint 1800 milliárd forint, tehát több mint 55 százaléka magyar költségvetési hozzájárulásból épül meg.

(Dr. Varga Lászlót a jegyzői székben Arató Gergely váltja fel.)

Ebben az évben is közel 130 kilométer gyorsforgalmi úthálózatot adunk át a használóknak: az M15-ös átadása a napokban történt meg, az M25-össel Eger elérhető lesz a nyáron, az M4-esnek két szakasza kerül átadásra egyrészt Cegléd-Abony, másrészt a Berettyóújfalu-Nagykereki-országhatár, tehát Budapesttől Ártándig autópályán lehet majd utazni. Év végére elkészül az M85-össel Sopron elérhetősége, Kondoros és Békéscsaba közt elkészül az M44-esnek egy új szakasza, tehát Kecskemét és Békéscsaba között gyakorlatilag már Tiszakürttől használható lesz a gyorsforgalmi út, és büszkék vagyunk arra is, hogy idén el fog készülni a komáromi Duna-híd.

(14.50)

Tehát úgy gondolom, hogy mind az útépítésben, mind pedig az útfelújításban egy nagyon korrekt programot hajtunk végre, és annak érdekében, hogy a meglévő útrendszer állapota ne romoljon tovább, ebben az évben 95 milliárd forintot fordítunk a Magyar Közút Nonprofit Zrt. támogatására, amelyből ők ezt a 32 ezer kilométer úthálózatot üzemeltetik, karbantartják, és a kisebb javításokat elvégzik.

Ugyancsak a gyorsforgalmi utakra is érkeztek kritikák. Jelen pillanatban az M1-es autópálya felújítása folyik az M0-s és Tata között; közel 26 milliárd forint értékből újítjuk fel ezt a rendkívül frekventált útszakaszt. Magyarország egyik legrégebbi autópálya-szakaszáról van szó, hiszen az M7-es után itt épült autópálya. Tavaly egy nagyobb szakasz újult meg az M7-esen és Balatonaliga térségében is, ott is már problémamentesen lehet használni, az M3-ason is egy kisebb szakaszt, és természetesen az autópályák felújítását is folyamatosan, a szükségleteknek megfelelően végezzük. Az M5-ös, M6-os esetében pedig a koncessziós szerződésben lévő kötelezettségeiknek megfelelően a koncesszoroknak kell végrehajtani.

A vasúti közlekedéssel kapcsolatban miniszterelnök úr hétfőn már reflektált erre a problémára, így ezzel nem kívánok foglalkozni. Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Mosóczi László — 2020-07-01, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/144-98.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-144-98,
  title = {Dr. Mosóczi László — 2020-07-01, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/144-98.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}