Farkas Sándor (Fidesz)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy a mai, mondhatnám így, záróvita is azt bizonyítja, hogy ezzel a törvénnyel az agráriumban a kárpótlást követően a földtulajdonosoknak, akik természetesen, mondhatom így, osztatlan közös földtulajdonnal rendelkeztek, rendelkeznek, végre eljött az a pillanat, amikor láthatóan olyan, az ellenzék részéről sem igazán kifogásolt törvényt alkotunk, alkottunk, amely jelentős részben meg fogja oldani ennek a közös földtulajdonnak a sorsát.

Természetesen tudjuk azt, hogy ez egy nagyon komoly feladat lesz jelentős részben a földtulajdonosok részéről, akik részaránnyal rendelkeznek, hogy ismételten megszervezzék úgymond önmagukat, és majd a végrehajtási rendeletben szereplő osztó program alapján sikerüljön végérvényesen szétosztani, megosztani ezt a földterületet annak érdekében, amit itt önök részben kifogásoltak, de higgyék el, hogy szerintem ez helyes kifejezés, amikor azt mondjuk, hogy versenyképes gazdaság-üzemméretet alakítsunk ki.

Nem akarom ezt a vitát megnyitni, és azt hiszem, erről nagyon sokat is tudnánk vitatkozni, hogy mi az, hogy versenyképesség, mi az, hogy megfelelő méret. Ezt a vitát már lefolytattuk egy jó párszor itt a parlamentben is ellenzéki és kormánypárti képviselők között.

De ahogy telik az idő, múlik az idő, látjuk a klimatikus viszonyok változását, látjuk ezt a hektikus időjárást, látjuk a különböző gazdasági folyamatokat, látjuk a különböző árutőzsdéknek a mozgását, látjuk azt, hogy hogyan értékelődött föl pont most, a koronavírus idején az agrárágazat, az egészségesélelmiszer-előállítás, mennyire fontos az, ha egy országnak megvan a biztonságos élelmiszerháttere, amit nem más, mint a magyar mezőgazdaság teremt és fog megteremteni itt, Magyarországon.

Éppen ezért fontosnak tartom azt is, hogy ez alapján az, hogy ez a gazda most iksz területen ‑ számot nem akarok mondani ‑ gazdálkodik, és az osztatlan földtulajdon rendezése során netalántán átlépi a 300 hektárt, higgyék el nekem, 40 éven keresztül gazdálkodó emberként, hogy ezek már nem olyan számok, amitől rettegni kell. Ezek már gyakorlatilag a mai időszakban, most nem azt mondom, hogy ez minden területre érvényes, minden területre, minden tájegységre, de higgyék el, ha megnézzük, hogy ha versenyképességről, racionális gazdálkodásról, új technológiák alkalmazásáról, netalán öntözésfejlesztésről is beszélünk, ezeket nem lehet egy-két hektáron végrehajtani.

Ezért a célunk az, hogy a magángazdálkodók is jelentős részben, ez gyakorlatilag kimondottan arról szól, hogy a magángazdálkodók e törvény alapján minél könnyebben jussanak azokhoz a földterületekhez, amin lehet, hogy ma még éppen bérleti jogviszony áll fenn vagy akár egy hosszú távú bérleti jogviszony, ezáltal kerülhet a tulajdonába, ami természetesen magát a gazdálkodás struktúráját, magát a gazdálkodást tudja egyszerűsíteni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Éppen ezért én annak nagyon örülök, hogy Magyar Zoltán képviselőtársam úgy ítélte meg, hogy a Mezőgazdasági bizottságban elfogadott módosító indítványai példaértékűek. Ebből is láthatja azt, tisztelt képviselő úr, hogy ez a törvény több annál, mint egy egyszerű törvény, ez több annál, nem csak azért, mert 3,5 millió személyt érint ez a törvény várhatóan. Ez több annál, ezt sokkal jobban átrágtuk, ha szabad így fogalmazni, sokkal több társadalmi egyeztetés volt, sokkal több érdekképviselettel gondoltuk végig ennek a törvénynek a lehetőségeit. Én annak kimondottan örülök, hogy végre eljutottunk oda 30 év után, hogy ezt a kérdést, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, megnyugtatóan tudjuk zárni.

Éppen ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy pénteken az igen szavazatukkal támogassák ezt a, majdnem mondhatnám, történelmi jelentőségű törvényt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)