Magyar Zoltán (Jobbik)

MAGYAR ZOLTÁN, a Mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Nem megismételve az általános vitát, szeretném röviden összefoglalni, hogy mégis melyek voltak azok a fenntartások, amelyeket megosztottunk a bizottsági ülésen kormánypárti képviselőtársainkkal.

Abban nem volt vita közöttünk már az elejétől fogva, hogy az osztatlan közös földterületeket fel kell számolni. Ez az a forma, ami talán a leginkább versenyhátrányt okozott a hazai mezőgazdaság szereplőinek, és ami egy folyamatos felesleges bürokratikus terhet rótt a gazdálkodókra.

Olyannyira ezen az állásponton vagyunk, hogy a Jobbik gyakorlatilag 2010 óta, mondhatni, minden egyes ülésszakban benyújtott olyan törvénymódosítási javaslati szándékot, amely igyekezett ezt a helyzetet orvosolni. A költségvetéshez minden évben kivétel nélkül nyújtottunk be olyan módosító indítványt, amely lehetővé tette volna azt, hogy nagyobb forrást biztosítsunk az osztatlan közös földterületek kimérésére. Egyrészt ez csökkentette volna az érintett földtulajdonosok terheit, amennyiben rászánják magukat erre a cselekményre, másrészt pedig lehetőséget teremtett volna arra is, hogy az állam ezt egy sokkal gyorsabb formában, egy gyorsított eljárás keretében hajtsa végre. Tehát talán nem kell tovább bizonygatnom azt, hogy nagyon elkötelezettek vagyunk a tekintetben, hogy ezt a formát fel kell számolni.

És itt jutunk el ahhoz a helyzethez, ahhoz az érvhez, amely indokolja azt, hogy mégis a tartózkodás mellett foglalunk állást: a legnagyobb problémánk a javaslattal az, hogy számunkra teljesen elfogadhatatlan módon és indokolatlanul kinyitja a lehetőségét annak, hogy az egyébként közmegegyezés tárgyát képző 300 hektáros birtokmaximumot kitolja, megszünteti e tekintetben. Tehát azokra a földtulajdonosokra, akik a jogszabályban megfelelnek annak, hogy ilyen módon földtulajdont szerezzenek, növeljék annak számát és arányát, e speciális helyzetben nem vonatkozik a 300 hektáros birtokmaximum, azaz nem számíttatik ebbe bele, bármekkora mértékben képesek növelni az osztatlan közös felszámolásával a saját tulajdonukat. Ez számunkra nem elfogadható, és nem is kaptunk rá igazán józan érvet, hogy erre miért lenne szükség.

Értem én, hogy a felszámoláshoz szükséges lehet egy átmeneti időszak, azaz, ha egy adott földtulajdonosnak, mondjuk, időszakosan a felszámolás miatt 300 hektár fölé növekedik a földtulajdona, az elfogadható, hiszen előfordulhat az a teljesen életszerű helyzet, hogy családi okokból, személyes kötődés miatt szüksége van erre a földterületre, és jogosan is tart rá igényt. De erre mi azt mondjuk, hogy akkor, mondjuk, legyen egy üzleti év a határidő vagy legyen néhány hónap, amíg ezt a megnövekedett birtokméretet le kell vinnie 300 hektárra vagy az alá, azaz az általa kiválasztott, a tulajdonából kiválasztott földterületek közül vigye piacra azt a mennyiséget, ami aztán biztosítja, hogy visszakerüljön a 300 hektáros birtokméret alá, ami, még egyszer mondom, abszolút közmegegyezés tárgyát képezte mind ez idáig, az Országgyűlés minden pártja a rendszerváltás óta e tekintetben tudtommal egységes volt, és nem volt ezzel kapcsolatban semmilyen komolyabb kritika.

És önök, akik egyébként ellenzékben még oly hangosan hirdették azt, hogy a családi gazdaságok oldalára kell állni, és hogy mind a támogatás‑, mind a birtokpolitika tekintetében őket kell előtérbe helyezni, most ezt a logikát rúgják fel, és saját korábbi érvelésükkel mennek szembe, amikor lazítják ezt az eddigi korlátozást.

Tehát ez volt az a fő motívum, az a fő érv, amely azt mondatja velünk, hogy a jogszabály így bizony nem teljességgel őszinte a tekintetben, amikor megfogalmazza a céljait, és itt egyfajta birtokkoncentrációt elősegítő motívum is megjelenik a jogszabályban.

A gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban is, hogy áttérjek más kritikákra, voltak fenntartásaink. Itt viszont arról tudok beszámolni, hogy több érdemi módosító javaslat is elfogadásra került, amit ezúton is köszönök, és remélem, hogy más törvényeknél is példaértékű lesz ez a hozzáállás. Némelyik saját jogon, ellenzéki javaslatként ment át, némelyiket megfontolva, átrágva később fogadtuk vagy fogadjuk el, ezek mindenképp pozitívak, és ezeket szeretném megköszönni a magyar gazdálkodók nevében. De még egyszer hangsúlyozom, hogy a legfontosabb, a leginkább égbekiáltó problémát nem orvosolták, ezért én arra fogok javaslatot tenni, hogy a Jobbik frakciója tartózkodjon ezen javaslatnál. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)