Dr. Boros Anita

DR. BOROS ANITA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az általános vitában is elhangzott, illetve a képviselő úr is elmondta, a kormány ez év elején elfogadta a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben a klímasemlegesség, a zöldgazdaság és a hulladékgazdálkodás jó néhány intézkedési javaslatát fogalmazta meg. Ennek megfelelően a hulladékgazdálkodás területén is reformra készülünk, ezt számos tényező determinálja.

Egyfelől: vannak olyan gazdasági kérdések, amelyek a hulladékgazdálkodás újragondolását igénylik. Egyrészt a hulladékmennyiséget illetően egyfajta csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a hulladék összetétele jellemzően átalakult az elmúlt időszakban. A lakosság egy főre jutó településihulladék-mennyisége jelentősen elmarad jelenleg az európai uniós átlagtól: 2018-ban ez 488 kilogramm/fő volt, hazánkban ennek mindössze a 78 százaléka keletkezett.

Másodsorban: determinációként kell beszélnünk a körforgásos gazdaságra történő áttérés elvárásáról. A mi célunk az, hogy a magyar gazdaság is ki tudja használni a hulladékgazdálkodási ágazatban rejlő potenciális lehetőségeket, tehát a hulladékra értékként kívánunk tekinteni, mindent szeretnénk a gazdaságba visszaforgatni, amit csak lehet.

Harmadrészt: megváltozott a hulladékkezelés módja, manapság már a hulladéklerakás gyakorlata kezd kivezetődni. Számos országban, különösen az észak-európai országokban 1 százalék alatti a hulladéklerakás mértéke, és az anyagában hasznosítás a jellemző. Magyarországon is efelé tendálunk, 2006 óta folyamatosan nő az anyagában hasznosított hulladék aránya: 2018-ban a KSH adatai alapján a teljes hulladék mértékének az 58 százaléka volt, és a 2018-as adatok szerint a lerakott hulladék 27,6 százalék volt.

Egy negyedik determinációs kérdésként mindenféleképpen említést kell tennünk az elmúlt időszakban tapasztalható uniós irányelvi és rendeleti szintű szabályok szigorodásáról is, tekintettel arra, hogy számos olyan célszámunk van, amelynek minden tagállamnak, így Magyarországnak is eleget kell tennie. Ezek közül csak néhányat emelnék ki: az egyik, hogy a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célszámaink szerint 2025-ig 55 százalékot, 2030-ig pedig 60 százalékot kell elérnünk, és a települési hulladék lerakását 10 százalék alá kell csökkentenünk 2035-ig. Emellett számos egyéb irányelv határoz meg korlátozó intézkedéseket, úgymint a csomagolási irányelv, amely azt mondja, hogy a csomagolási termékek újrahasznosítását 2025-re 65 százalékban, 2030-ra pedig 70 százalékban meg kell valósítanunk.

Végezetül pedig nagyon fontos determináció, amit már szintén említettünk, az úgynevezett Single Use Plastics irányelv, amelynek elsődleges rendeltetése az illegális hulladék felszámolása és azoknak a hulladéktermékeknek, műanyag termékeknek a piacról történő kivezetése, amelyek a legártalmasabbak a környezetünkre. Ezt már képviselő úr is említette, úgyhogy most nem ismételném, de valójában ez az irányelv különböző típusokba csoportosítja a műanyag típusú termékeket. Ezeknek egy részét a forgalomból kivezetni javasolja, más részét mennyiségi értelemben csökkenteni kell, harmadrészüket sajátos termékkövetelmények alá rendeli.

(16.40)

Vannak olyan előírások, amelyek bizonyos jelölési feltételeket határoznak meg, ezek tekintetében különböző határidőket határoz meg ez az irányelv. Az bizonyos, hogy a már említett, forgalomból történő teljes kivonásra, azaz a tiltásra vonatkozó rendelkezéseknek 2021. július 3-áig kell megfelelniük a tagállamoknak. Valójában ez a mostani törvénytervezetünk is részint ennek kíván megfelelni.

Másodsorban pedig, ahogy említettem, a hulladékgazdálkodási ágazatunk egy reform előtt áll. Ennek az első lépéseként el kell jutnunk oda, hogy a hulladék mennyisége még drasztikusabban csökkenjék. Ahogyan az irányelv, a szakirányelv, a SUP-irányelv is megfogalmazza, a hulladéktermékek között van számos olyan, amely valójában nem tud lebomlani, éppen ezért nem is célszerű őket forgalomban tartani, úgyhogy a kormány javaslatot tesz ezeknek a termékeknek 2021. július 1-jével történő betiltására. A tapasztalataink azt mutatják, hogy minden egyes termék helyett van valamilyen, kiskereskedelmi forgalomban is elérhető helyettesítő termék, tehát azt gondoljuk, hogy semmiféle fennakadást nem fog okozni ezeknek a termékeknek a helyettesítési szándéka.

Másodsorban korlátozó intézkedéseket javaslunk bevezetni az úgynevezett italtárolókra és italtartó poharakra is, tekintettel arra, hogy ezek a SUP-irányelv hatályát tekintve nem tartoznak a tiltási kategóriába, más korlátozó intézkedések alá igen. Tehát valójában ez azt jelenti, hogy a magyar kormány egy viszonylag szigorúbb javaslatot tesz a SUP-irányelvhez képest, tehát a műanyag italtartó poharak betiltását javasoljuk.

Harmadrészt pedig már most megkezdjük a műanyag hordtasakok számának csökkentéséhez szükséges intézkedések foganatosítását, és betiltásra kerülnek a már említett módon a 15 mikron és az 50 mikron közötti falvastagságú műanyag hordtasakok is, kivéve a biológiai úton lebomló műanyag hordtasakokat. Valójában itt az uniós célszámaink 2025. december 31-éig azt írják elő, hogy fejenként 40 darab könnyű műanyag hordtasakot használhatunk úgymond, tehát ezt a 40 darabot kellene elérnünk 2025-re. Azt gondoljuk, hogy ezzel a lépéssel egy óriási lépést teszünk efelé.

Maga az irányelv is úgy rendelkezik, hogy az úgynevezett nagyon könnyű műanyag hordtasakokat ki lehet zárni a nemzeti felhasználási célkitűzések alól. A kormány ezzel a lehetőséggel élvén azt mondta, hogy a 15 mikron falvastagság alatti, hagyományos műanyagból készült műanyag hordtasakok esetében termékdíjat kíván bevezetni. Ennek a termékdíját az 57 forint/kilogrammról 1900 forintra kívánja felemelni, míg a biológiai úton lebomló műanyagból készülő műanyag hordtasakok esetében 500 forint/kilogramm termékdíjat javasol bevezetni. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a forgalomban tartott műanyag hordtasakok esetében is a termékdíj vissza fogja vetni a kereskedelmi forgalmi használatot.

Annak érdekében, hogy a tiltott termékekkel funkcióiban azonos helyettesítő termékek álljanak majd tömegesen is rendelkezésre, és ne legyen közöttük lényeges árkülönbözet sem, a kormány támogatáspolitikai eszközzel kívánja támogatni a hazai műanyagipari vállalatokat és az ehhez szükséges technológiaváltást. Ennek eredményeképpen létre kívánjuk hozni a hazai műanyagipari kutatás és innováció úgynevezett műanyagipari klaszterét, ennek egyébként a megalapítására ezen a héten sor is kerül.

A törvényjavaslathoz egy képviselői módosító javaslat érkezett, amely azonban az irányelvi fogalmakkal nem volt koherens, éppen ezért úgy ítélte meg a kormány, illetve a Fenntartható fejlődés bizottsága is, hogy nem támogatja ezt a javaslatot. A Fenntartható fejlődés bizottsága által benyújtott, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, illetve az összegző módosító javaslat kizárólag nyelvhelyességi, jogszabály-szerkesztési, pontosító javaslatokat fogalmazott meg.

Összességében elmondható, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat az ország környezetvédelmi érdekeit szolgálja, és egyúttal hozzájárul az európai uniós kötelezettségeink teljesítéséhez is. Éppen ezért tisztelettel kérném szépen az Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)