Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az Országgyűlés mai ülésén, a vita során Orbán Viktor miniszterelnök a felvetésemre, az azonnali kérdésemre azt válaszolta, hogy nem szükséges megvédeni a vidéket, mert a mai magyar kormány vidékbarát politikát folytat tíz éve. Én pedig azt tudom mondani, látva a vidéken megfigyelhető demográfiai folyamatokat, az elszegényedést, látva a periferikus helyzetű kistelepülések nehéz helyzetét, hogy nem fogjuk tétlenül nézni azt a vidékromboló politikát, amit a magyar kormány folytat.

Látjuk ezeket a folyamatokat, és minden kritika, amit a kormány a 2010 előtti időszakkal kapcsolatban megfogalmazott, az helyes és helyénvaló, de sajnos ez a kormány sem változtatott semmilyen módon a periferikus vidéki térségek megítélésén, semmilyen olyan jellegű változást nem látunk, ami reményt adna ezeknek a térségeknek, hogy a leszakadást legalább meg lehessen állítani. Sajnos, ha megnézzük a 2021. évi költségvetés számait, akkor láthatjuk, hogy a jövőben sem számíthatnak a vidéki térségek a Fidesz-kormányra és Orbán Viktor miniszterelnökre.

Csak néhány problémát érdemes megemlíteni. A vita során felmerült, hogy a kormány egy úgynevezett járványügyi menetrendnek hazudva 34 vasúti mellékvonalon gyakorlatilag felszámolta a személyi közlekedést. Emögött semmi gazdasági és szakmai racionalitás nincs, ezt teljesen világosan elmondta a MÁV elnök-vezérigazgatója, már több mint 40 önkormányzat tiltakozott a gyalázatos intézkedés ellen. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy járványügyi helyzetben a pótló autóbusz biztonságosabb lenne az utazó közönség számára, mint a lényegesen nagyobb vasúti kocsi. Ez ugyanannak a balliberális, vasútromboló politikának a folytatása, ami ellen egyébként akkor helyesen a Fidesz ellenzékből felszólalt.

Hasonlóképpen láthatjuk, hogy a gépjárműadó elvonása éppen a kistelepüléseket sújtja a legnagyobb mértékben. Ezt nem mi, ellenzéki képviselők fogalmaztuk meg, hanem a kistelepüléseket tömörítő különböző önkormányzati szövetségek. Elmondták, hogy felméréseik szerint a kistelepülések körülbelül kétharmadának konkrét likviditási problémát fog okozni a gépjárműadó elvétele. Ez megint csak az ott élők számára egy konkrét büntetés, hiszen ezek a települések a továbbiakban nem fognak tudni ilyen mértékben sem hozzájárulni a különböző közszolgáltatások fenntartásához, mint ahogy azt eddig tették.

Szintén egy nagyon-nagyon komoly rendszerprobléma, és erről már rengeteget vitatkoztunk az Országgyűlés ülésén, a víziközmű-szektornak, mondhatjuk, csődközeli helyzete. Tudjuk azt, hogy 1500 és 3000 milliárd forint közé becsülik a szakmai szervezetek és különböző önkormányzati szövetségek a hiányzó összeget 15 éves távlatban ahhoz az összeghez, ami szükséges a megfelelő karbantartási és pótlási munkák elvégzésére.

Azt is tudjuk, hogy a rezsicsökkentés, illetve az ágazati különadó miatt a vízszolgáltató cégek jelentős része gyakorlatilag a csőd szélére került. Ez különösen nagy mértékben sújtja a vidéki térségeket, hiszen tudjuk, hogy itt aránytalan a közműadó kivetése, mert a ritkán lakott vidéki térségekben az adott vezetékhosszra kevesebb lakó, kevesebb fogyasztó jut, így arányaiban lényegesen nagyobb a megterhelés.

Azt is láthatjuk, hogy a kormány az elmúlt években, amikor valamiféle minimális mentőövet dobott a szektornak, akkor a nagy öt állami regionális vízszolgáltatót megsegítette, de a jellemzően a vidéki térségekben működő, önkormányzati többségű szolgáltató cégeknek egyáltalán nem segített. Azt is tudjuk, hogy a rendkívül nehéz helyzetű kistelepülések nem tudják megfizetni a szükséges hozzájárulást, hogy ezek a cégek talpon tudjanak maradni. Ki kell mondanunk, hogy középtávon gyakorlatilag veszélybe került az ivóvízellátás nemcsak a vidéki térségekben, hanem az ország teljes területén szembesülhetnek a magyar emberek ezzel a súlyos problémával.

Még egy adatra utalnunk kell, az alsóbbrendű utak rendkívül nagy arányú, rossz állapotára. Tudjuk hivatalos statisztikákból, hogy ma Magyarországon 17 ezer kilométernyi alsóbbrendű útvonal van rossz vagy nem megfelelő kategóriában. Lehet gyalázni az előző balliberális kormányt, de látható, hogy ez a probléma nem megoldódik, nem a megoldás irányába megy a kormány, hanem egyre nagyobb lesz a probléma, tehát évről évre egyre több, egyre nagyobb az az útszakasz- vagy az útmennyiség, amely felújításra szorul, és mondhatjuk, hogy egyre nagyobb azoknak az utaknak az aránya, ahol már a felújítás szóba sem jöhet, gyakorlatilag újra kell építeni. Az idei évhez hasonlóan a jövő évi költségvetésben a kormány mindössze 400-500 kilométernyi út felújítására ad forrást. Tehát szintén tétlenül nézi ezt a leromlást, ezt a problémát, és nem megoldja a problémát, hanem növeli annak a mértékét.

Az LMP ennek szellemében a vidéki térségek fejlesztése érdekében nyújtott be rengeteg módosító javaslatot, de láthattuk, hogy a kormány felelőtlen módon valamennyit leszavazta. Ugyanakkor ott van az Országgyűlés előtt két indítványunk, az egyik a vasúti mellékvonalak megmentésére és egy olyan egységes közlekedési rendszer kialakítására, amely számol a vasúti mellékvonalakkal, és ezt egy regionális rendszerben, megfelelő menetrendekkel valóban olyanná alakítanánk, hogy az egy érdemi közlekedési lehetőséget biztosítson a magyar emberek, a vidéki emberek számára. Másrészt szintén az Országgyűlés előtt van a javaslatunk a víziközmű-szektor megmentésére. Köszönöm szépen.

(19.20)