karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Völner Pál (Fidesz)

2020-06-29 · 143. ülésnap · kérdés megválaszolva · 2:08 · Igazságügyi Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása A/11172 Hogyan tudjuk megvédeni a magyarokat az Európai Unió Bírósága előtt a bevándorláspárti bürokratáktól?

Szöveg2 086 karakter · 5 bekezdés · JSON

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban egy elég furcsa döntés volt, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága, tehát a legavatottabb szervezet megállapítja, hogy ha egy ember a tranzitzónában van a magyar határon, akkor az nem minősül fogva tartásnak, majd a Bizottság vádjaira alapozva a luxembourgi bíróság azt állapítja meg, hogy ez fogva tartásnak minősül. Ilyenkor mit tudunk csinálni? Nézünk kifelé, csodálkozunk azon, hogy a politika felülírhatja azokat az alapvető emberi jogi normákat, nemzetközi egyezményeket, amelyeket a strasbourgi bíróság a mi javunkra ugyan másodfokon, de a nagykamara előtt eldöntött.

(15.30)

Ez nem érdekli Brüsszelt, nem érdekli Luxembourgot, gyakorlatilag az a támadássorozat a lényeg, amit folytatnak a migráció kérdésében Magyarország ellen.

A másik ilyen érdekes dolog ‑ ami valóban ma kerül tárgyalássorozatba ‑ arról szól, hogy a Sargentini-jelentést milyen körülmények között szavazták meg. Felelevenítve az akkori eseményeket: 2018. szeptember 12-én a szavazás során az Európai Parlament tagjai 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodó szavazatot adtak le. Az elfogadáshoz előírt kétharmados támogatottsághoz a 693 leadott szavazat kétharmadára, azaz legalább 462 támogató szavazatra lett volna szükség. Az uniós szerződések, az Európai Parlament eljárási szabályzata és az eddigi gyakorlata is egyértelműen ezt az álláspontot támasztja alá. De ha valaki nem akar elmerülni a jogi szövegek elemzésében, annak elég, ha egy pillantást vet az Európai Parlament szavazógépére. Egy EP-képviselő három gombot nyomhat meg, azaz háromféle szavazatot adhat le: igen, nem és tartózkodó szavazatot. Aki pedig nem akar szavazni, egyik gombot sem nyomja meg, és bizony ilyen EP-képviselő is akadt 2018 szeptemberében.

Ha végigvesszük ezt, és minden formállogika szerint a tartózkodó szavazat is szavazatnak számít, ennek ellenére az a döntés született, hogy nem számít, és így erőszakolták ki, hogy meglegyen a kétharmados arány. Mit mondjunk erre? (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Völner Pál — 2020-06-29, kérdés megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/143-194.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-143-194,
  title = {Dr. Völner Pál — 2020-06-29, kérdés megválaszolva},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/143-194.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}