Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy más jellegű kérdést, más jellegű aktuális problémát szeretnék idehozni az Országgyűlés elé; remélem, hogy kevesebb politikai választ, inkább szakmai, mint politikai választ kapunk ezekre a kérdésekre.

Először is, egy kérdésem lenne, nem tudom, ki fogja megadni a választ, talán Süli miniszter úr. Az elmúlt napokban nyugtalanító híreket hallhattunk, finn, norvég és svéd hatóságok is jelezték azt, hogy ugyan az emberi életre nem veszélyes, de a megszokottnál magasabb háttérsugárzást mértek, és holland szakértők szerint ennek a forrásai az ő gondolataik szerinti nyugat-oroszországi polgári létesítmények lehetnek, ugyanakkor az oroszok ezt cáfolták. Tudjuk azt a hírek alapján, hogy ott két atomerőműnél karbantartási munkákat végeznek, de az oroszok konkrétan erre a kérdésre nemlegesen válaszoltak. A kormány tett‑e lépéseket, hogy ennek az információnak a birtokába kerüljön, próbált‑e a sajtóhíreken túl információkhoz jutni, hogy emögött mi lehet?

A másik kérdésem: holnap egy jelentős esemény lesz a paksi bővítés kapcsán, mert a hírek szerint megtörténik az, amiről hosszú ideje beszélünk, és aminek nagyon sok éves csúszás volt az előzménye, hogy beadásra kerül a teljes engedélyezési dokumentáció. Az elmúlt években rengeteget vitatkoztunk a paksi bővítés kérdéséről, mi elmondtuk, hogy az atomenergia meggyőződésünk szerint nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos, és minden félelmünket az elmúlt évek alátámasztották. Ez a projekt átláthatatlan, óriási csúszásban van, és most látható az elmúlt időszakban, hogy a kormány nem igazán tud fellépni vagy nem akar fellépni az orosz politikai nyomás kapcsán. Ugyanis azt láthattuk itt az elmúlt időszakban, hogy a kormányzat saját hatáskörében egy olyan jogszabály-módosítást, egy olyan kormányrendelet-módosítást hajtott végre, ami jól láthatóan kedvez az orosz félnek, csak nem látjuk, hogy ezt a döntést mi indokolta a magyar fél szempontjából.

A döntésnek a lényege az, hogy most elindulna bizonyos engedélyezési eljárás, és az eddigi jogi környezet szerint addig semmiféle alapozó földmunkát nem lehetett volna elkezdeni, amíg a teljes, végleges engedély kiadásra nem kerül. A módosítás értelme az, hogy az engedélyezési eljárást követően három hónap múlva beadhatja az érdekelt kivitelező cég a földmunkákra vonatkozó engedélyezési eljárást, aminek három hónapos az engedélyezési ideje, tehát akár hat hónap múlva megkezdődhetnek az alapépítések, a földmunkák, amik önmagukban egy óriási, több tíz milliárdos projektet jelentenek úgy, hogy közben még a teljes projektnek nincs meg az engedélye. Ez egyébként az Országos Atomenergia Hivatalnál is okozott némi vitát, és jól látható, hogy itt műszaki és gazdasági kockázatok is vannak. A most végrehajtott jogszabály-módosítás értelmében ezt a bizonyos gazdasági kockázatot a magyar állami cég viseli. Tehát ha egy olyan nem kívánt helyzet alakul ki, hogy majd megszületik egy engedély, de annak nem tökéletesen felel meg az azelőtt elkészült alap, akkor a gazdasági kockázatokat az állami cégnek kell vállalni; ez teljes mértékben elfogadhatatlan és indokolatlan, és felmerült, hogy esetleg ez műszaki kockázatokat is hordoz. Hiszen ha csúszás van, és nem eltérőek ezek az ilyen módon kialakított alapok vagy a munkálatok, akkor akár az orosz fél kizsarolhat más műszaki tartalmat.

Az elmúlt héten ez már szóba került az Országgyűlés előtt, akkor azt mondta a miniszter úr, hogy ilyen jogszabályi környezetre látunk példát például Finnország esetében. Ugyanakkor ez semmiképp nem magyarázza meg a jelenlegi hazai módosítást, hiszen a finneknél egy ilyen jogszabályi környezet volt, ilyen módon történtek meg a szerződéskötések, Magyarország pedig engedett az oroszok felé a feltételekből, ezt semmiképpen nem látjuk indokoltnak. Tehát ahelyett, hogy a sokéves csúszás miatt valamiféle követelést támasztott volna a magyar fél az oroszok felé, úgy látjuk, hogy a csúszásokat követően olajozottá teszik a pályát ezzel a jogszabály-módosítással, és úgy segítik az orosz érdekelt felet vagy az orosz felet, hogy nem látjuk, hogy az milyen módon indokolható a magyar oldal szempontjából.

A konkrét kérdéseim a következők lennének. Itt mekkora tételről lehet szó, tehát mekkora gazdasági kockázatot vállaltak? Miért volt erre szükség? Milyen vita volt az Országos Atomenergia Hivatallal a projekt kapcsán? És ha egy ilyen jellegű módosítást hajtottak végre gyakorlatilag kormányzati szinten ‑ ismereteim szerint ez egy kormányrendelet-módosítás után történt meg ‑, miért nem hozták az Országgyűlés elé bármilyen formában ezt a kérdést? Ennek van akkora súlya, hogy az Országgyűlésnek erről a kérdésről mindenképpen tárgyalnia kellett volna meggyőződésünk szerint. A kérdésem az, hogy ennek a döntésnek a kapcsán, ha bekövetkezik az a nem kívánt eset, hogy valóban egy ilyen gazdasági esemény, gazdasági kár bekövetkezik, azért ki vállalja a felelősséget. Meggyőződésünk szerint ez messze-messze túlmutat egy, a projektért felelős, deklarált tárca nélküli miniszter felelősségén. Mi azt gondoljuk, hogy ha egy ilyen jogszabály-módosítás után kár éri a magyar felet, kár éri a magyar adófizetőket, azért a teljes kormánynak felelősséget kell vállalni, tehát nemcsak egy miniszternek, hanem a teljes kormánynak felelősséget kell vállalni.

Ennek kapcsán nagyon remélem ‑ nem tudom, ki fog választ adni a kormány oldaláról ‑, hogy nagyon hatásos, kimerítő és szakmai, nem politikai jellegű választ fogunk kapni a felvetett kérdésekre. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)