Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha visszanézik, tisztelt képviselőtársaim, képviselő asszony és frakcióvezető úr a jegyzőkönyvet az általános vitáról, a különleges gazdasági övezetekről, akkor ott látni fogják, hogy mind Orbán Balázs államtitkár úr, mind pedig jómagam elmondtuk, hogy nem vonatkozik Budapestre és a megyeszékhelyekre. Önök nem hittek nekünk akkor (Potocskáné Kőrösi Anita felnevet.), de elmondtuk, hogy benne van, és azt kérték, hogy pontosítsuk. Nem beláttuk, hogy benne van, nem, hanem már akkor is elmondtuk, az általános vita megkezdésekor, államtitkár úr az expozéjában, én pedig a vezérszónoki felszólalásomban, hogy erre nem vonatkozik, és mivel önök azt kérték, hogy ezt még jobban tisztázzuk, emeljük ki a törvényjavaslatban, ezért került bele ez a módosító. Innen látszik, hogy az államtitkár úr is és talán én is szavahihető emberek vagyunk, amit elmondtunk, az úgy is van: nem vonatkozik.

Mivel önök ezt kritizálták talán a legjobban ebben a törvényjavaslatban, a megyei jogú városok és Budapest szerepét, azt most abszolút nem értem, hogy Keresztes frakcióvezető úr most azt mondja, hogy jó, hogy kivettük belőle vagy tisztáztuk, de mégis jó, hogy nem részesülnek belőle, ha mellettük van egy beruházás, akkor hogy… Képviselő Úr! Ha jelenleg egy megyei jogú város mellett, a határában, egy másik település közigazgatási területén van egy beruházás, ott milyen módon részesül bármilyen adóbevételből a megyei jogú város? Semmilyen módon. Ha van egy település, ami a megyei jogú város mellett található, sem a közösségi közlekedésben, sem útfejlesztésben, sem bármilyen másféle tekintetben nem részesül a megyei jogú város az ottani adóbevételből.

Itt arról volna szó, hogy önök a baloldalon azt hangsúlyozzák, hogy az igazságosság egy fontos érték ‑ és ebben egyetértünk ‑, de most, amikor van egy törvényjavaslat, ami azt célozza, hogy ez az elosztási rendszer egy kicsit igazságosabb legyen. Hiszen önök is az elmúlt években országjárásuk során, kampányok során, vidéki útjaik során biztos, hogy láttak olyan települést, tapasztaltak olyan helyzetet, amikor egy kistelepülésen van egy üzem, ami sok embert foglalkoztat ‑ több embert foglalkoztat, mint az adott település lakossága, s a környező többi településről is számos ember jár oda dolgozni nap mint nap ‑, ugyanakkor azok a települések, ahonnan rengeteg ember dolgozik és teremt értéket abban az üzemben, gyárban, telephelyen, azok a települések semmilyen módon nem részesülnek az üzem áldásos tevékenységéből. Hiszen a két település közötti utat ebből a pénzből nem javítják meg, hiszen a településhez megy az a pénz, hiszen egyébként a közösségi közlekedést ebből nem fejlesztik, és semmilyen módon azok a települések, amelyeken élő emberek érdemben hozzájárulnak a beruházáshoz és a működéshez, ők nem tudnak ebben részesülni. Pontosan igazságosabbá teszi ez a rendszer, a most bevezetendő rendszer ezeknek a településeknek a problémáját.

Én azt is megértem, hogy Keresztes frakcióvezető úr mindegyik vitát, a kulturális örökségvédelemről, a fogyasztóvédelemről és a költségvetésről szóló vitát is egy Budapest-Belgrád vasútvonal vitájává szeretné tenni, én ezt megértem, képviselő úrnak ez a politikai mantrája, szíve joga, hogy ez legyen, de ez nem erről szól. Ez egy teljesen más törvényjavaslat, amely arról szól, hogy igazságosabb és arányosabb elosztás legyen ilyen szempontból. Ez az új speciális szabályozási környezet lehetővé teszi, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú megye jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű beruházások helyszínét és annak környezetét is különleges gazdasági övezetté nyilvánítsa.

Azt gondolom, hogy amikor egy nagyberuházás egy megye jelentős részére hatással van, akkor az az igazságos ‑ és ha önök is az igazságosság pártján szeretnének állni, akkor ezért kell támogatni ezt a törvényt ‑, hogy ahova kihat ez a beruházás, ott részesüljenek az ott lakók a kihatás vonzáskörzetében is, ne csak az epicentrumban, hanem a vonzáskörzetben is részesüljenek ennek a pozitív hatásaival. Tehát arányosabb és igazságosabb elosztás fog megvalósulni a mostani rendszerben.

Az az érv nem állja meg a helyét, hogy a megyei jogú városok nem választanak megyei közgyűlési elnököt és képviselőket. Mármint ez megállja a helyét, de az nem, hogy mivel megyei jogú városokat nem érint a kiemelt gazdasági övezet, ezért pont olyan emberek fognak dönteni a kiemelt gazdasági övezeteknél keletkező adóbevételekről, akiket az ott élők a helyszínen megválasztottak. Hiszen az összes kistelepülésen élő ember szavazott a megyei listákra, a megyei közgyűlés elnökére, az általuk megválasztott megyei testület közösen fog dönteni arról, hogy milyen elosztási forma vagy arány legyen, hogy mindenki az érdemeinek is megfelelően, ahol kevesebb fejlesztés jutott az elmúlt években, és nagyobb fejlesztésekre van szükség, és ahol egyébként sokkal több adóbevétel van, mert az az üzem oda van bejegyezve, de a környező településeknek nem jutott, akkor lehessen fejleszteni ott is. Ez egy arányosabb és igazságosabb rendszerről szól. Azt gondolom, hogy aki ezzel ellentéteset állít, az nem mond igazat.

Az önök problémája az volt, hogy nem volt egyértelmű Budapest és a megyei jogú városok szerepe. Mi akkor is elmondtuk, hogy nincs benne, de most még tisztáztuk is egy külön módosító javaslattal. Innentől kezdve én úgy érzem, hogy az önök kritikájának jelentős része elől elhárult az akadály, tehát akár még támogathatnák is, vagy legalább egy tartózkodó szavazattal segíthetnék a törvényjavaslat előmenetelét, hiszen az igazságosság és arányosság elve azt kívánja, hogy az ezen a településen élő emberek és ezek a települések is egy beruházásból tudjanak oly módon részesülni, hogy számukra is kedvezőbb életszínvonalat, jobb infrastruktúrát, jobb utakat, jobb közlekedést teremtsen.

Azt gondolom, hogy aki ésszel be tudja azt látni, hogy miért jön létre arányosabb és igazságosabb rendszer, az tudja ezt a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)