Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mögöttünk lévő két és fél napban, azt gondolom, hogy nagyon sok kérdés merült fel a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat kapcsán. Én első helyen megköszönöm a törvényjavaslat kapcsán megfogalmazott pozitív véleményeket, és megköszönöm a kritikákat is, hiszen azok lehetőséget adtak arra, hogy néhány kérdést tisztázzunk. Épp ezért, ha megengedik, nem az egyes észrevételekre reagálok tételesen, hiszen azt az elmúlt két és fél napban megtettük, hanem összegezném az előttünk álló jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot négy szempontból.

Az első szempont az, hogy a költségvetés mint a gazdaságpolitika egy meghatározó eleme mindig értékválasztást is tükröz. A kormány 2010 óta konzekvens, hiszen ennek az értékválasztásnak a középpontjában a munka és a család áll. Én azt gondolom, hogy ez a gazdaságpolitika mind az egyének szintjén eredményeket ért el ‑ emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt kilenc évben átlag 7 százalékos volt a bruttó béremelkedés ‑, mind a nemzetgazdaság egészében egy olyan felzárkózást jelentett az Európai Unió átlagához, amely felzárkózás, bizony, a mögöttünk lévő évtizedekben még nem nagyon volt. 2010 első negyedéve és 2020 első negyedéve között 32,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, miközben az uniós átlag 13 százalék volt.

Bármilyen statisztikát hozunk a tekintetben, hogy mennyi EU-forrást kapott Magyarország, mennyi EU-forrást kapott más ország, a velünk együtt csatlakozó közép-kelet-európai országokból mennyien mentek külföldre, ők mennyi pénzt utaltak haza, nem tudunk olyan statisztikát találni, ami egy, a magyar gazdaságpolitikán kívül álló okra vezethetően magyarázná meg ezt a felzárkózást. Én azt gondolom, közös sikerünk az, hogy ez a gazdaságpolitika 2010 óta az említett növekedési eredményeket vagy a sokat említett foglalkoztatási eredményeket érte el, hiszen nemcsak az egyének számára jelent előrelépést az, ha segély helyett munkából tud élni, hanem a nemzetgazdaság egésze felemelkedésének a kulcsa volt az, hogy a válság, a mostani koronavírus-járvány okozta válság előtt a foglalkoztatottak száma több mint 800 ezer fővel volt nagyobb, mint 2010-ben, a kormányváltás idején.

Azt gondolom, hogy épp ezért a gazdaságpolitika fő elemét, a munkaközpontúságot érdemes továbbvigyük 2021-ben is. Pláne most, amikor a koronavírus okozta járvány veszélybe sodor munkahelyeket, sőt megszüntet munkahelyeket, most pláne fontos az, hogy a munkára koncentráljunk. Én megerősítem, hogy nem fogunk olyan módosító indítványokat elfogadni, amelyek akár alapjövedelemről, akár a segélyek összegének növeléséről szólnak.

Ez a mostani járvány természetesen lehetőség arra, hogy megerősödve jöjjünk ki a következő években ebből a mostani helyzetből. Én azokkal az ellenzéki padsorokból, baloldali padsorokból elhangzott észrevételekkel is egyetértek, hogy van esély arra, hogy azt a felzárkózást, amit az elmúlt években láttunk, a következő időszakban is továbbvigyük. Épp ezért, ha megnézik a mostani gazdaságélénkítő intézkedéseket, a mostani munkahelyteremtő vagy munkahelymegvédő intézkedéseinket, akkor jelentős részben azon vállalkozásoknak ad a kormányzat támogatást, és ismétlem, normatív módon, akik a mostani helyzetben is látják a lehetőséget a kibontakozásra, most is új beruházások mellett döntenek. Azt gondolom, hogy önmagában ez a tényező reményt ad a tekintetben arra, hogy a magyar gazdaság a válság után nagyobb termelékenységgel tudjon fölzárkózni, és az elveszített munkahelyeket létre tudjuk hozni. A magasabb termelékenység tehát azt jelenti, hogy bízom abban a következő években, hogy nemcsak a munkahelyeket építjük vissza, hanem termelékenységi szintünkön is fogunk tudni javítani.

A gazdaságpolitika 2010 óta látott másik központi eleme a családok támogatása. Egyértelmű, hogy e tekintetben is más ez a gazdaságpolitika, mint a korábbi időszakban volt. Természetes, hogy ellenzéki padsorokból kritizálják az intézkedéseket, de azt gondolom, hogy ismerjük el az eredményeket és ismerjük el a számokat is. Ez a családpolitika a költségvetés nyelvén azt jelentette, hogy a 2010-es 960 milliárd forintos családtámogatások összege a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat szerint közel 2300 milliárd forint lesz.

Mi a célunk? Egyrészről az, hogy a gyermeket vállaló családok anyagi helyzete jobb legyen, ne legyen az anyagi helyzet akadálya a gyermekvállalásnak, vagy megfordítva a kifejezést, a gyermekvállalás ne jelentsen egyet az elszegényedéssel. Természetesen egy másik alapvető cél az, hogy a kívánt gyermekek szülessenek meg. Számos teendőnk van még, de mégis, azért látni kell a pozitív változást a termékenységi rátában. Másfél ez a mutató, messze van a kettő fölötti számtól, de emlékezhetünk arra, hogy ez valahol 1,1-1,2 között volt. Értelemszerűen, ahogy a gyermekvállalást támogatni kívánjuk, ugyanúgy az első házasok adókedvezménye is megmarad.

(14.40)

Azért említem ezt zárójelben, mert elhangzott a vitában, hogy történelmi szinteket ér el a házasságkötések száma, és hál’ istennek, a válások száma sem volt soha ennyire alacsony, mint most. Azt gondolom, ez fontos elem, hiszen tudjuk, hogy házasságokban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatokban. A házasság egy erős kötelék. Azt gondolom, hogy ha a költségvetés értékválasztást tükröz, a költségvetés a családok támogatására fókuszál, akkor igen, ebben a gazdaságpolitikában, ebben a költségvetés-politikában van helye a házasság elismerésének is.

Második elemként ‑ az első elemként az értékválasztást mondtam ‑ szólnom kell arról, hogy a mostani egészségügyi helyzet rendkívüli intézkedéseket tett szükségessé az idei évben, és bizony szükségessé teszi azt, hogy a járvány elleni készültséget 2021-ben is fenntartsuk. Ahogyan elhangzott, az eddigi egészségvédelmi intézkedéseink nemzetközi összehasonlításban sikeresnek tekinthetők. Ismét elmondom, hogy természetesen mindnyájan szomorúságot és fájdalmat érzünk minden egyes elvesztett élet kapcsán, de mégis összességében Magyarországon sokkal több életet sikerült megvédeni, mint a nálunk, mondjuk, jobb anyagi helyzetben lévő nyugati országoknak. Ehhez persze az is kellett, hogy az idei költségvetésben elegendő tartalékok álljanak rendelkezésre, és ezeket a tartalékokat többek között fel tudtuk tölteni olyan tényezőkkel is, mint az önkormányzatok részéről tett hozzájárulás, a gépjárműadó átcsoportosítása.

A 2021-es költségvetésben is számolunk azzal, hogy Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapnak kell működnie, hiszen amíg nincs vakcina, addig a védekezés anyagi és szabályozási feltételeit meg kell teremtsük. Tekintettel arra, hogy ez az alap, ez a Járvány Elleni Védekezési Alap 2021-ben is létezik, mi azt kérjük az önkormányzatoktól, partnerekként tekintve rájuk, hogy a védekezés költségeihez ők is járuljanak hozzá.

A vitában elhangzott, hogy ez a hozzájárulás, azt gondolom, arányos. Messze a legnagyobb terhet a központi költségvetés viseli, akármilyen mutatót nézünk, a költségvetés összes bevételét, kiadását tekintve, vagy az eddig jelentkezett költségek szintjét tekintve. Tehát én azt gondolom, hogy ha az önkormányzatok is felelősséget éreznek a járvány elleni védekezésben, akkor az eddig megtett intézkedéseik mellett anyagilag is célszerű ehhez hozzájárulni. Itt is természetesen köszönetemet fejezem ki minden önkormányzatnak, minden önkormányzati vezetőnek, aki elfogadja azt, hogy a mostani helyzetben sokaktól áldozatvállalást kíván a járvány elleni helyzet kezelése.

Az önkormányzatoktól nemcsak, ha úgy tetszik, partnerség keretében hozzájárulást javasol a kormányzat, hanem azt is ajánlja, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések részeként, a gazdaság talpra állításának a részeként a helyi önkormányzatok úgy, ahogy a múltban, a jövőben is a növekvő iparűzésiadó-bevételekből részesedni fognak. Azt gondolom, az önkormányzatoknak is érdeke, hogy sikeresek legyünk a járvány elleni védekezésben, sikeresek legyünk a gazdaság talpra állításában, hiszen az az önkormányzatok legfőbb bevételét képező helyi iparűzési adó növekedését jelentheti. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy az elmúlt öt évben a helyi önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele 50 százalékkal növekedett.

Ha sikeresek leszünk a védekezésben mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból, akkor bízhatunk abban, hogy a helyiiparűzésiadó-bevételek a következő években az önkormányzatoknál is növekedni fognak. A kormány pedig megadja azt a segítséget akár hitel formájában, akár más formában arra, hogy a mostani kétségtelenül nehéz helyzetet közösen át tudjuk vészelni.

A harmadik elem, amiről a 2021-es költségvetés kapcsán érdemes szólnom, az egyes területek finanszírozása. Azzal számolunk, hogy az idei 3 százalék körüli visszaesést követően jövőre bővülni tud a magyar gazdaság, 4,8 százalékos növekedéssel kalkulálunk, és ez a növekedés járulhat hozzá ahhoz, hogy rendelkezésre álljanak a források akár az egészségügy, akár az oktatás, akár a kultúra, akár a védelem megfelelő finanszírozására.

Ismét cáfolnom kell azokat a baloldali padsorokból elhangzott állításokat, mely szerint egyes területek ellehetetlenítéséről, forrásmegvonásáról szólna az előttünk lévő költségvetésitörvény-javaslat, és meg kell erősítsem azt, hogy a kiemelt területek finanszírozása az elmúlt években is növekedett. (Z. Kárpát Dániel: Ránk is reagálhatnál, nemcsak a baloldalra!)

2021-ben az egészségügyi kiadások 8 százalékkal növekednek, érdemben az infláció felett, a nyugellátások 9 százalékkal emelkednek, az oktatási tevékenység, szolgáltatások 4 százalékkal emelkednek. Engedjék meg, hogy a 2010-es évhez képest is mondjak kumulált számokat. Az egészségügy többletfinanszírozása 77 százalék. A nyugellátásoknál ez 42 százalék, ebben értelemszerűen nincsenek benne az évközi egyszeri kifizetések, mint például az Erzsébet-utalványnak, a rezsiutalványnak a tétele. Az oktatási tevékenység kiadásai 54 százalékkal növekednek, messze a kumulált infláció felett; de a védelmi vagy a rendvédelmi kiadások is növekednek 2021-ben, csakúgy, mint ahogy az előző években is növekedtek.

Ismétlem, hogy minden területen van még feladatunk. Én elfogadom azokat az észrevételeket, amelyek arról szólnak, hogy mindegyik területen lehetne még pluszforrást tenni, vannak feladatok, várnak még intézmények arra, hogy felújításon essenek át, új intézményeket célszerű építeni. Mindezzel az észrevétellel egyetértek, mint ahogy egyetértek azokkal is, hogy mindenki annak örülne, ha a béreket még nagyobb mértékben tudnánk emelni. Mégis azt rögzíteni szeretném, hogy akár az egyes területek átfogó finanszírozását nézem, akár az egyes területek bérviszonyait, legyen szó rendvédelemről, honvédelemről, kulturális ágazatról, szociális ágazatról, egészségügyről, oktatásról, mindenütt látunk érdemi béremelkedést.

Ezzel áttérnék az utolsó pontra, amit lényegesnek tartok, nevezetesen meg lehet fogalmazni még további kiadásnövekedéseket, de ezt csak felelősen lehet megtenni. A magyar gazdaságpolitika elmúlt évtizedekbeli története, azon belül kifejezetten a költségvetés-politika elmúlt évtizedekbeli története azt mutatja be, hogy a felelőtlen kiadásnövekedés mindig megbosszulta magát. Többszörösen megbosszulta magát. Mi, magyarok ezt pontosan tudjuk. Elég felidézni az egy évtizeddel ezelőtti gazdasági helyzetet. Hál’ istennek, hogy gyökeresen más most a helyzet.

Épp ezért figyelmeztetnék mindenkit arra, és tisztelettel javaslom az Országgyűlésnek, hogy a módosító javaslatok kapcsán csak olyat fogadjanak el, amely nem üresíti ki a tartalékokat, amely meghagyja a költségvetési mozgásteret. Csak olyan javaslatokat fogadjanak el, amely nem teszi az ország költségvetését ismét egy fenntarthatatlan pályára. A kormány azzal számol, hogy a pénzügyi fegyelmet mindannyiunk érdekében meg kell őrizni. Épp ezért az elmúlt évekhez képest ugyan magasabb hiányszinttel kalkulálunk, de mégis az uniós 3 százalékos limit alatt kívánjuk tartani az államháztartás hiányát. Ha az általunk prognosztizált gazdasági növekedés meg tud valósulni, és az államháztartás hiányát az általunk javasolt 3 százalékos szinten belül tudjuk javítani, akkor jó esélyünk van arra, hogy az állam adóssága, a mindnyájunk által finanszírozandó államadósság rátája az idei átmeneti növekedés után jövőre is csökkenjen, és 70 százalék alá kerüljön.

Itt annyit kell megjegyeznem, hogy emlékeztetnék mindenkit arra, hogy az elmúlt tíz évben az érdemben 80 százalék feletti rátához képest tavaly év végén már 66,3 százalékos volt az adósságráta. Az idei évben van egy átmeneti növekedés, de ismétlem, szükséges, hogy a pénzügyi fegyelmet megőrizzük, és ha ez így lesz, akkor jövőre az adósságráta is csökkenhet, vagyis az egyes területek többletfinanszírozása mellett, a munkahelyek megőrzése és az elvesztett munkahelyek visszaépítése mellett, a járványügyi készültséghez szükséges források biztosítása mellett az Alaptörvényben rögzített követelményeknek is meg tudunk felelni.

Mindezekkel együtt javaslom majd a tisztelt Országgyűlésnek a módosító indítványok megvitatását és később a kormány által benyújtott javaslat támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)