Dr. Vitányi István József (Fidesz)

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm a KDNP-nek, hogy lehetőséget adott arra, hogy talán végig tudjam mondani mondandómat. Ígérem, hogy nem az ugandai helyzetről fogok beszélni és nem a Jobbik helyzetéről, akiről azt mondta Ander Balázs (Z. Kárpát Dániel: Megszemélyesíted a Jobbikot? Ha párt, akkor amely!), bár lehet, hogy nem erre gondolt, hogy a 24. órában vannak ‑ tényleg így van.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban két területet szeretnék érinteni. Elsőként az igazságszolgáltatási szervek költségvetéséről kívánok szólni, másodsorban pedig a vidéki Magyarország lehetőségeit szeretném ismertetni a 2021. évi költségvetés tükrében.

Az igazságszolgáltatás független, önálló hatalmi ág, amely alapelvet már Arisztotelész és Cicero is hangsúlyozta műveiben. A bírák függetlenségének egyik záloga, hogy anyagilag és egzisztenciálisan is ne legyenek kiszolgáltatottak. A korábbiakhoz hasonlóan ennek a követelménynek tesz eleget az előttünk fekvő költségvetés is, amely külön fejezet alatt biztosítja a rendes bíróságok kiadásainak fedezetéhez szükséges összegeket.

Indokolt a bíróságok mellett kiemelni az igazságszolgáltatás másik meghatározó közreműködőjét, az ügyészséget is, amely ugyan nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, de ahogyan Alaptörvényünk is rögzíti, önálló és független alkotmányos intézmény. A függetlenség egyik biztosítéka az ügyészség esetében is az önálló fejezetekben történő költségvetési rendelkezés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés két helyen érinti érdemben a bíróságokat és az ügyészségeket: egyrészt mint önálló alkotmányos szervek, hiszen külön költségvetési fejezet határozza meg az említett hatalmi ág éves költségvetését, másrészt pedig a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a bírói és ügyészi illetmények kiszámításához szükséges illetményalapot.

Az önálló költségvetési fejezetek kapcsán elengedhetetlen annak megemlítése, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, valamint az ügyészségről szóló törvény irányadó rendelkezése értelmében az OBH elnöke, illetve a legfőbb ügyész állítja össze az önálló költségvetési fejezetre vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé.

Tisztelt Ház! A bírósági szervezetrendszer folyamatos fejlesztése mind emberierőforrás‑, mind infrastrukturális vonatkozásban, gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A fejezet 2021. évre benyújtott költségvetése tartalmazza a bíróságok működési színvonalának javítására, az eddig elért hatékonyság növelésére irányuló célkitűzéseket megvalósító humán erőforrás anyagi fedezetét, valamint az ítélkezési munka hatékonyságának fokozásához szükséges tárgyi feltételeket.

A korábbi évben megkezdett és folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatban érdemes elmondani, hogy 2016-ban törvény rendelkezett az Érdi Járásbíróság felállításáról, aminek határideje 2019. január 1. napja volt. A beruházás tervezett összköltsége több mint 4,5 milliárd forint. A kijelölt évben a járásbíróság ideiglenes épületben meg is kezdte működését, a teljesen új épület kivitelezési munkálatai pedig 2019. év végén kezdődtek meg. A beruházás várható befejezése: 2021.

Az infrastrukturális beruházások terén szót ejtenék még a Gödöllői Járásbíróság teljes rekonstrukcióját kilátásba helyező projektről, amelynek 2021. évi költségvetése közel 1,2 milliárd forint.

(13.50)

A 2020-ban megkezdett és több évre áthúzódó beruházások között szerepel előkészítés alatt lévő beruházásként a Szolnoki Törvényszék és a Szarvasi Járásbíróság rekonstrukciója, melyek becsült összege 1,2 milliárd forint. A tervezési eljárás 2021. évben várható összege az előbbi esetben 161 millió forint, az utóbbinál pedig a kivitelezés várható költsége 547 millió forint. A bírósági épületállományt összességében érintő ütemezett, állagmegóvási és év közben felmerülő, előre nem tervezett felújítási munkák 2021. évi költségvetése 569 millió forint.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény idén január 1-jei módosításának eredményeként 2020-ban sor került a bírák illetményének emelésére. A 2019 novemberében bejelentett háromütemű bérfejlesztés második üteme a bírói illetményalap 12 százalékos emelését jelenti 2021. január 1-jétől. Az illetményalap emelése a bírósági szervezetrendszer valamennyi munkavállalója, bírák és igazságügyi alkalmazottak által nyújtott szakmai tevékenység méltó elismerését és megfelelő anyagi megbecsülését jelenti. A bírósági illetményrendezés második ütemének többletköltsége 10,5 milliárd forint.

Néhány gondolat erejéig említést kívánok tenni az ügyészség költségvetéséről is. A közérdekvédelmi, illetve a bűnüldözői feladatok eredményes és maradéktalan ellátása érdekében az ügyészség esetében is nélkülözhetetlen a minőségi infrastrukturális háttér és humán erőforrás biztosítása. A szociális hozzájárulási adó csökkenéséből származó megtakarítás, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a 2020. évi bérintézkedések bázisba történő beépítése következtében a 2021. évi javasolt támogatási előirányzat 52 milliárd forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam elmondottakból is megállapítható, hogy az előző évek és a 2021. évi költségvetés is biztosítja mind a bíróságok, mind az ügyészségek számára a magas színvonalú munkavégzéshez és a munkafeltételek javulásához szükséges összegeket.

Tisztelt Ház! Most pedig áttérnék egy, hozzám és a szívemhez is közel álló projektre, a „Magyar falu” programra. Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy a „Magyar falu” program egy olyan társadalompolitikai, nemzetpolitikai, fejlesztéspolitikai és demográfiai célokat meghatározó intézkedéscsomag, amely minden alapprogramjában teljes egészében kifejezi, hogy a kormány elhivatott a magyar települések fejlődése, jelen esetben különösen a kistelepülések fejlesztése iránt.

A „Magyar falu” program példa nélküli, mert a rendszerváltozás óta az első olyan lényeges, a vidéki Magyarország és a kistelepülések felemeléséért indított program, ami teljes egészében magyar forrásból valósul meg. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kistelepülések által felvetett problémákra folyamatosan reagálnak a kiírások, és a kormányzat is igyekszik úgy kialakítani a jogi környezetet, hogy a „Magyar falu” program által a kistelepülések még ütemesebben fejlődhessenek, azért, hogy a vidéki élet ne életminőség közötti, hanem életstílus közötti választás legyen.

Választókerületem, Hajdú-Bihar megye 4. számú választókerületének szinte valamennyi települése fejlődött az elmúlt időszakban. A szorgalmas falusi közösségek derekasan helytálltak az eddigi fejlesztéseknél, így méltó módon megérdemelték a magas szintű szolgáltatásokat. Büszkén mondhatom, hogy a berettyóújfalui választókerület kistelepüléseinek döntő többsége jutott a programnak köszönhetően egészségügyi, infrastrukturális, egyházi vagy éppen a helyi identitástudat erősítését célzó pályázati forráshoz.

Üdvözlendőnek tartom, hogy a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban a kormány 90 milliárd forintnyi előirányzatot határozott meg a „Magyar falu” programra, amely tartalmazza a falusi útalap keretein belül megvalósuló mellékúthálózat felújítási költségeit és a „Magyar falu” program kis léptékű falusi fejlesztések támogatására létrehozott alapprogramjának forráskeretét.

A „Magyar falu” program széles körű támogatási rendszerrel bír. Egyik legkiemelkedőbb része a falusi CSOK, amely motivációt jelent, és egyben többlettámogatást biztosít a letelepedésben és a saját ingatlan vásárlásán gondolkodó azon párok számára, akik nem városi, hanem falusi környezetben szeretnének családot alapítani és gyermekeket nevelni. Ennek keretében ‑ gyermekvállalástól függően ‑ akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető használt lakóingatlan vásárlására és egyidejű korszerűsítésére vagy bővítésére, vagy ötmillió forint a meglévő otthon felújítására.

2020. január 1-jétől a falusi CSOK-ban érintett településeken további lehetőség az áfa-visszatérítési támogatás igénylése azok számára, akik új házat vásárolnak, építenek, vagy meglévő házukat felújítanák, bővítenék, ötmillió forintig visszaigényelhetik az áfához igazodó összeget.

A kormány elkötelezett családtámogatási politikájának tükrében az otthontámogatási programokra a következő években is kiemelt összeg került meghatározásra, amely a költségvetési törvényben 249,5 milliárd forint összegű kiadási előirányzatot határozott meg.

Számos vonatkozásban méltathatnám még a programot, amely jelentősen hozzájárult a vidéki Magyarország fejlődéséhez és népességmegtartó erejének növeléséhez. Örvendetes, hogy a legfontosabb területekre idén is, ahogy eddig már évről évre láttuk, több forrás áll majd rendelkezésre. Jómagam a bihari térség képviselőjeként a rendelkezésre álló eszközökkel és a „Magyar falu” program adta lehetőségekkel továbbra is arra törekszem, hogy a mi vidékünkön lakók életszínvonalának minősége folyamatosan emelkedjen.

Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom tovább szaporítani a szót. Summázva a tényeket, úgy vélem, hogy a 2021-es költségvetés tervezete segít leküzdeni a járvány okozta emberpróbáló időkben keletkezett negatív hatásokat, és jelentősen könnyíti a magyarokra váró terheket. Olyan időkben, amikor az egész világon egy válság vonul át, nem mindegy, milyen eszközökhöz nyúlunk.

Zárásként engedjék meg, hogy idézzem kiváló államférfinknak, néhai miniszterelnöknek, a bihari református nemesnek, Tisza Istvánnak a gondolatait: „A világtörténelem mérlegének serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy a serpenyő milyen eredményt fog mutatni.”

Kérem képviselőtársaimat, támogassák a benyújtott költségvetés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)