{"cycle": 41, "id": "140-116", "date": "2020-06-12", "ulnap": 140, "seq": 116, "speaker": "Dr. Fónagy János (Fidesz)", "p_azon": "f006", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": "Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/10856 Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról", "iromany": "T/10856", "duration_s": 759, "position": "Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára", "chars": 10217, "paragraphs": ["DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szerencsés dolog Varga-Damm Andrea képviselőtársam után szólni, mert rendkívül drámai hangon előadott hozzászólását nehéz überelni ‑ sajnálom, hogy elment. Én ugyan nem jártam az OECD párizsi konferenciáján (Derültség a kormánypártok soraiban.), viszont annak idején végigtárgyaltam 23 vagy 24 eladósodott, különböző pártállású városnak az adósságrendezését. Kérem, higgye el, eltávozott képviselőtársam, hogy a dolog nem úgy történt, ahogy ön mondja, és nem olyan tartalommal.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi tárca gondozásában előkészített, a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat több, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozó törvény módosítását is tartalmazza. A javaslatok közvetetten kapcsolódnak a központi költségvetési törvény végrehajtásához.", "Engedjék meg, hogy ennek első körében a szerencsejáték-szervezésről szóljak néhány szót, a tartalmukat tekintve három csoportba sorolva.", "(16.30)", "Az első körbe tartoznak a szerencsejáték szervezéséről szóló ’91. évi XXXIV. törvény módosításai. Ezek célja a szerencsejáték-törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelet közötti összhang megteremtése az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény azon rendelkezésére tekintettel, amely kizárja, hogy a miniszteri rendelet kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapítson meg.", "A javaslat ezzel összefüggésben felhatalmazó rendelkezést épít be a szerencsejáték-törvénybe a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó, jelenleg részben miniszteri rendeleti szintű eljárási szabályok kormányrendelettel történő megalkotása érdekében. A személyi megfelelőség kapcsán pontosítja az engedély kiadásának megtagadására okot adó esetköröket, a személyi megfelelőség ismételt megállapítására irányuló eljárás gyakoriságát pedig egy évről három évre módosítja.", "A módosítások másik csoportját az egyes játéktípusokra vonatkozó előírások jogalkalmazási tapasztalatokra és a műszaki-technikai fejlődésre figyelemmel szükséges pontosításai alkotják. Ezen körben a javaslat módosítja a tombolaszervezés feltételeit az összes nyeremény értékére vonatkozó szabályozás jelenlegi árszínvonalhoz igazításával, lehetővé teszi a tombola közjegyző jelenléte nélkül, a sorsolás lebonyolításáért felelős háromtagú sorsolási bizottság kijelölésével történő lebonyolítását. A tervezett módosítástól a tombolasorsolások szervezése átláthatóbbá válik, figyelemmel arra, hogy az ilyen játékokat a hatályos szabályok mellett rendkívül alacsony számban jelentik be.", "A műszaki-technikai fejlődés indokolja a szerencsejáték-törvény sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezésére vonatkozó tiltó rendelkezésének módosítását Ezek elfogadása esetén kizárólag tombolajáték nem szervezhető. Ezáltal megnyílik a lehetőség a sorsjátékok körébe tartozó egyéb játékok, például a közismert kaparós sorsjegy online módon történő szervezésére. Ebbe a körbe tartozik a távszerencsejáték, más néven online sportfogadás fogalmának módosítása annak érdekében, hogy a lóverseny és sportrendezvény mellett egyéb fogadási eseményekre is szervezhető legyen online módon fogadás.", "A módosítások harmadik körét a koncesszióról szóló, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvények rendelkezései alkotják, amelyek egyrészt az Európai Bíróság közelmúltban hozott, s ma délután már szóba került, illetve a magyar szerencsejáték-szabályozást érintő ítéleteire figyelemmel lettek kidolgozva, másrészt az állami bevételek több évre előre tervezhetőségének erősítését célozzák. A javaslat tartalmazza a megbízható szerencsejáték-szervezővel történő koncessziósszerződés-kötés alapjául szolgáló eljárás szabályainak az átláthatóságot biztosító törvényi szintű megállapítását, továbbá a megbízható szerencsejáték-szervező törvényi fogalmának pontosítását.", "A javaslat lehetővé teszi, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter kiemelt nemzetgazdasági érdekből ajánlattételi eljárást folytathasson le, koncessziós pályázatot írhasson ki olyan esetben, amikor az adott szerencsejáték-szervező tevékenységre korábban megkötött koncessziós szerződés eredeti időtartamának a fele már eltelt, ezáltal biztosítva a koncesszióba adásból eredő folyamatos költségvetési bevétel meglétét. A javaslat a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó koncessziós szerződés lehetséges leghosszabb időtartamát a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott általános koncessziós időtartamhoz igazodva 35 évben határozza meg.", "Tisztelt Ház! A javaslatnak az állami vagyonról szóló törvény módosítása, valamint a központi költségvetési szervek elhelyezésére vonatkozó szabályai észszerű, rugalmas és hatékony vagyongazdálkodás megteremtését segítik elő, a jelenleg működő vagyonkezelési rendszer részleges átalakításával. A kormány célul tűzte, hogy az állami vagyongazdálkodás keretein belül az állami ingatlan vagyont áttekintse, és meghatározza, melyek a költségvetési szervek elhelyezéséhez, közfeladat-ellátáshoz szükséges vagyonelemek, s melyek az értékesíthető, illetve egyéb módon hasznosítható vagyonelemek. A javaslat kiemelt célja, hogy a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezése körében egy egyoldalú nyilatkozat alapján létrejövő jogviszony létesítésével hatékonyabban érvényesítse a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás elvét.", "A javaslat bevezeti és megteremti egy új, a tulajdonosijog-gyakorló részére az ingatlanokkal való rugalmas rendelkezést biztosító jogcím, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony részletszabályait. A tárgyi hatály a költségvetési szervek munkaszervezetének elhelyezését szolgáló, többségében irodai funkciót ellátó ingatlanokra, valamint a költségvetési szervek nem alaptevékenység-ellátáshoz szükséges oktatási, üdültetési és egyéb célú ingatlanaira terjed ki.", "Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezési és rekreációs célú ingatlanai tekintetében először Budapest közigazgatási területén belül, ezt követően az azon kívül elhelyezkedő ingatlanok tekintetében jön létre. Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kizárólagos feladata, hogy a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését elsősorban állami ingatlan, vagy megfelelő állami ingatlan hiányában nem állami ingatlan igénybevételével biztosítsa. A jogviszony az MNV egyoldalú nyilatkozata, azaz a kijelölő okirat kibocsátásával jön létre.", "Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony egyik leglényegesebb eleme, hogy az ingatlanok üzemeltetéséről is az MNV gondoskodik. Az MNV Zrt. által ellátott ingatlanüzemeltetési feladatok nem érintik az adott költségvetési szerv szakmai működéséhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat ‑ irodaszerek, bútorok biztosítását ‑, azokat továbbra is a hatályos jogszabályoknak megfelelően az erre kijelölt szerv vagy az érintett költségvetési szervek saját költségvetési forrásaikból kötelesek ellátni. Az MNV Zrt. az üzemeltetési feladatok ellátásába költségvetési szervet és állami tulajdonosi körbe tartozó gazdasági társaságot is bevonhat.", "Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony másik lényeges eleme, hogy az ingatlanok állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról, az ingatlanokkal kapcsolatos beruházásokról is az MNV gondoskodik. A javaslat szerint a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagyonkezelői joga két lépcsőben szűnik meg: 2020. augusztus 1-jén a főváros közigazgatási határain belül, 2021. január 1-jével a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő elhelyezési célú és rekreációs célú ingatlanok tekintetében. A vagyonkezelői jog megszűnése nem terjed ki a külföldön lévő, állami tulajdonban álló ingatlanokra.", "A közfeladat-ellátás zavartalansága érdekében ugyanakkor a fenti ingatlanokat vagyonkezelés jogcímén használó költségvetési szerveket az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létrejöttéig átmeneti használati jog illeti meg, melynek lényeges tartalmát a polgári törvénykönyvről szóló törvény haszonkölcsön-szerződésekre vonatkozó szabályai határozzák meg.", "A javaslat továbbá előírja, hogy amennyiben a törvény erejénél fogva megszűnik a vagyonkezelői jog, és az érintett ingatlan nem tartozik az MNV Zrt. tulajdonosijog-gyakorlása alá, úgy ebben az esetben az MNV-től eltérő tulajdonosnak is megszűnik a joggyakorlása, s köteles gondoskodni az ingatlanok átadásáról az MNV részére. Ez alól kivételt képez a Beruházási Ügynökség és a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosijog-gyakorlása. A javaslat szerint az átmeneti használati jog megszűnik, ha a felülvizsgálat eredménye alapján az MNV kiadja a kijelölő okiratot. Az elhelyezési kötelezettségnek az MNV a kijelölő okirat kiadásával tesz eleget.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalóan elmondható, hogy az állami vagyonról szóló törvény módosítása olyan érdemleges rendelkezéseket határoz meg, amelyek az állam vagyonával való felelős és hatékony gazdálkodást teszik lehetővé. Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony egyszerűsíti a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését.", "(16.40)", "Tisztelt Ház! Az elhangzottak mellett a törvényjavaslat az állami magasépítésű beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényre vonatkozó módosítást is tartalmazza, amely a beruházási tartalék felhasználásának szabályait pontosítja. A vagyonügyekért felelős területet érintő, az előzőekben bemutatott egyes módosítások összhangban állnak az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó kormányzati célkitűzésekkel, egyúttal a költségvetésről szóló törvényjavaslattal egységet alkotva érdemben erősítik a jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtásának kereteit. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/10856. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.", "Köszönöm figyelmüket, elnök úr, önnek a türelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)"]}