{"cycle": 41, "id": "140-112", "date": "2020-06-12", "ulnap": 140, "seq": 112, "speaker": "Dr. Varga-Damm Andrea (független)", "p_azon": "v068", "faction": "független", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/10856 Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról", "iromany": "T/10856", "duration_s": 910, "position": null, "chars": 13714, "paragraphs": ["DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem mindannyiuknak ennek a rendkívül nehéz hétnek a küzdelmeit, hiszen a költségvetés és annak megalapozó törvénye mellett számtalan törvényt tárgyalt a parlament ezen a hosszú, hétfőtől péntekig tartó héten, és bizonyára már mindenki eléggé elfáradt, az utolsó órákat éljük itt a teremben.", "A költségvetést megalapozó törvényről mindenki azt gondolná, hogy valóban megalapozza a költségvetést, és abban alapvetően tényleg olyan szabályok vannak, amelyek ahhoz kellenek, hogy a kormány által benyújtott költségvetés valóban mind pénzügyi, mind jogtechnikai, mind szerkezeti szempontból megfelelő legyen.", "(16.10)", "Ez a salátatörvény 45 törvényt módosít, de a legjobb jóindulattal is azt lehetne mondani, hogy körülbelül 29 az, amelynek bármi köze is lehetne a költségvetéshez. Ez a törvény ugyanolyan salátatörvény, mint amit a kormány hétről hétre beterjeszt immár tíz éve. Tényleg mindenhez közük van ezeknek a salátatörvényeknek. Ha a polgárok látnák, hogy milyen módon zajlik itt a törvényalkotás, igencsak rosszul éreznék magukat, hiszen vélhetően nem erre adtak felhatalmazást. Csak egy példát mondok: például még a postatörvény módosítása is ebben a költségvetést megalapozó törvényben van, de egy sor sem szól olyasmiről, amihez a költségvetésnek köze lenne.", "Engedjék meg, hogy egypár mondat erejéig még a költségvetéshez visszatérjek abban a vonatkozásban, hogy azért azt is tudnia kell a lakosságnak, hogy míg az idei évi költségvetésben és az előző évi költségvetésekben legalább az államadósság vonatkozásában a devizaárfolyamokat prognosztizálta a kormány, és így fogadták el a költségvetési törvényt, a jelenlegiből már ez is hiányzik. De ez nem csoda, mert például az idei költségvetéshez sikerült 320,9 forint/euró árfolyamot a ’20-as költségvetésben feltüntetni, miközben alig ment 350 alá az idén. Úgyhogy el tudja képzelni mindenki, hogy az államadósság-számítás vonatkozásában milyen megalapozott a kormányunk tevékenysége.", "Ebben a jogszabálycsomagban van pár rendkívül felháborító szabályrendszer, és ezekről szeretnék beszélni. A 2. § a helyi adókról szóló törvényt módosítja. Egy úgynevezett 36/a. §-t vezet be, és én ezt szó szerint felolvasom, azért, mert ha a lakosság ezt látja, legalább tudja, hogy itt mi történik. „A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként, a Fővárosi Önkormányzat esetében külön törvényben meghatározottak szerint a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel pedig különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható.”", "Lefordítom: tehát a kormány úgy gondolja, hogy megmondja az önkormányzatoknak, hogy a helyi iparűzési adót mire használhatják. Azt még csak érteném, hogy az iparűzési adóból a hivatal személyi juttatásait ne finanszírozzák, de akkor azt kell feltételeznünk, hogy a normatív támogatások alkalmasak arra, hogy tisztes jövedelmet fizessenek az önkormányzat dolgozóinak. Mert ha nem tisztes jövedelemre szolgálnak a normatív támogatások, akkor valamiből ki kell azt pótolni. Még talán azt is értem, hogy szociális ellátási feladatok finanszírozására felhasználhatja. De mi köze a közlekedésfejlesztésnek az iparűzési adóhoz? Másrészről az üzemanyagok árában, a gépjárműadóban, a különböző útdíjakban és minden olyan adójellegű és díjjellegű bevételben, amit az állam elképesztő összegekben hajt be a polgároktól és a szervezetektől évente, a közösségi közlekedést tökéletesen lehetne fejleszteni. Arról nem beszélve, hogy a közlekedés és az úthálózat mindig érint más településeket is, sőt egy település közlekedési adottságaiban a legtöbb kárt éppen nem a településen élők okozzák. Nézzük csak meg, amikor óriási forgalom megy át egy-egy kistelepülésen, mert nincsenek elkerülő utak!", "Tehát én mit várnék el, ha már a kormányzat úgy gondolja, hogy az iparűzési adó felhasználásához egyáltalán köze lenne? Azt várnám el, hogy a helyi iparűzési adóból például az önkormányzat tudjon szociális munkahelyeket létrehozni; nem szociális segélyekre, szociális munkahelyekre. Azt várnám el, hogy tudjon mikro- és kisvállalkozásokat támogatni, hiszen vannak kistelepülések, amelyek a kis- és mikrovállalkozások nélkül nem tudnának létezni. Na, ez a szemlélet egyáltalán nem tükröződik a kormány politikájában.", "Meglehetősen sajátságos egyébként ‑ és többen szóltak arról a koncessziós kérdésről ‑, ami ebben a költségvetést megalapozó törvényben van. Hát, természetesen ennek sincs a költségvetéshez az égvilágon semmi köze, hacsak az nem, hogy a koncesszióért díjakat fizetnek, de hát azért az összes díj- és adófizetési törvényt ebben a jogszabálycsomagban nem módosítják. Miről is van szó? Arról van szó, hogy az Európai Bíróság ítéletet hozott arról, hogy elfogadhatatlan volt a koncessziós jogok megszerzésének azon rendszere, hogy valakire ráfogták, hogy ő egy megbízható szerencsejáték-szervező ‑ mindegy, hogy kicsoda volt ‑, és akkor onnantól kezdve pályáztatás nélkül meg tudta szerezni ezeket a jogokat. Ez aztán minden volt, csak nem demokratikus és nem jogállami. Majd az Európai Bíróság azt mondta, hogy ha már mindenáron ezt a feltételrendszert mint megbízható szerencsejáték-szervezőt akarják használni, akkor is egy olyan komoly garanciális eljárásrendet kell kialakítani, amiben a visszaélésre igen csekély a lehetőség. Erről szól ez a jó pár paragrafuson keresztül való új eljárásrend. Nagyon remélem, hogy esetlegesen nem csak a kormányfőközeli haverok tudnak ebben a rendszerben érvényesülni.", "Ebben a jogszabálycsomagban egyébként rengeteg új terminus technicus van, rengeteg jogharmonizáció van, rengeteg új kifejezésnek jogszabályokba való bevezetése van, tehát a nagy része tényleg jogtechnikai jellegű, de van egy gyöngyszeme, ami számomra felháborító. Ez pedig a kereskedelemről szóló törvény módosítása. Azt írja, hogy „a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról, szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló rendelet szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását”.", "Elfogadhatatlan! Itt van számtalan kistelepülési fideszes és KDNP-s képviselő. Elfogadhatatlan, hogy engedik a kormánynak, hogy a kétszáz fős településeken lévő apró kicsi boltnak ezt a drága szolgáltatást kelljen nyújtania úgy, hogy általában 80-90 százalékban kizárólagosan készpénzzel fizetnek, és azt a csekély számú forgalmát még mindig ezzel terhelnék. Ez elfogadhatatlan! Önök beszélnek vidékfejlesztésről, önök beszélnek arról, hogy a kistelepüléseket hogy kell támogatni, amikor azt az egy-két ott maradó vállalkozót is ezzel akarják terhelni?! Tessenek már ezen elgondolkodni! Nem fogadom el! Meg kell mondjam, hogy kifejezetten erre egy komoly társadalmi ellenállást fogok valahogy létrehozni, mert nem igaz, hogy önök nem bírják azt elviselni, hogy élni és élni hagyni. Ez egy alapvető feltétel. Egy kétmilliós nagyvárosban legyen mindenütt elektronikus fizetési lehetőség, de a kistelepülések 80 százalékában ezt nem tudom elfogadni.", "Aztán itt vannak az önkormányzat gyámság alá helyező rendelkezései. Ez valami döbbenet! Az egyik gyöngyszem a következő. Azt mondja: „A polgármesteri illetmény és tiszteletdíj összegéhez az állam a központi költségvetésből a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képességének figyelembevételével a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott mértékben a helyi önkormányzatok számára támogatást biztosít.” Mi az az egy főre jutó adóerő-képesség? Ki fogja ezt megállapítani? Tehát ha olyan település van, ahol egy kicsit többen élnek szociális segélyből, minimálbérből, vagy egyáltalán azért, mert elmaradott a térség, alacsonyak a jövedelmek, akkor annak a polgármesternek kevesebb illetmény jár?", "Tényleg komolyan mondja valaki, hogy ez elfogadható?! A polgároknak Magyarországon fogalmuk sincs arról, hogy maguk miket művelnek az önkormányzatokkal. S egyáltalán mit jelent az, hogy az adóerő-képességhez milyen illetmény jár? Ki fogja ezt kitalálni? Ki fogja a módszertant ehhez kitalálni? Megbeszélték ezt a magyar polgárokkal, akik október 13-án elmentek önkormányzati képviselőket és polgármestereket választani? Aligha. Elgondoltam egyébként, hogy ha az előző nyolc évben a parlament ilyen szabályokat hozott volna, akkor a fideszes képviselők egymillió embert vittek volna az utcára. Hát, itt forradalom lett volna, kérem szépen! Tessenek már egy kicsit gondolkodni!", "Aztán a következő: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabály újabbakkal egészül ki. Olyan van beleírva, hogy egy darab ügyletet köthet meg az önkormányzat tárgyévben, amely ügylet futamideje legfeljebb a tárgyévet követő június 30-áig tart. Aztán elő van írva, hogy az adóbevétel legfeljebb hány százalékának felelhet meg annak az ügyletnek a mértéke. El nem tudják képzelni, hogy micsoda gyámság alá helyező rendelkezések vannak ebben a törvényben!", "(16.20)", "Önök azt mondják 9 millió 700 ezer polgárnak, hogy hiába választottatok polgármestert, képviselő-testületet, hiába bíztatok meg emberek sokaságában ‑ és a fideszes önkormányzatokról is beszélek, nem csak az ellenzékiekről ‑, mi nem tartjuk ezeket az embereket arra méltónak, hogy ők eldöntsék, hogy milyen kötelezettségeket vállalnak; mi nem tartjuk őket olyan felnőtt, felelősségteljes embereknek, hogy ők el tudják dönteni, hogy a forrásokból az önkormányzat feladataira, a fejlesztésekre, és arra, hogy élhetőbbek legyenek a települések mennyit költhetnek? Mit tetszenek önök gondolni? De hát tényleg! Akkor ez mit jelent, hogy amikor országgyűlési választások vannak, és miniszterelnököt, képviselőket, kormányt választanak az emberek, akkor ki legyen a gyám? Akkor kit nevezzünk ki gyámnak, aki megmondja a miniszterelnöknek, hogy milyen ügyletet köthet mennyi erejéig? A Jóistent, vagy kicsodát hívjunk ide?! Hát, tényleg, mit képzelnek önök?!", "Az emberek megbíznak politikusokban, megválasztják őket ‑ becsületes emberek, mert különben választáson sem indulhatnának ‑, majd utána önök azt mondják nekik, hogy csak ezt az ügyletet meg csak azt az ügyletet kötheted meg, meg ennyi összeg erejéig. És, tessenek mondani, amikor a fideszes polgármesterek devizahitelekkel eladósították az önkormányzatokat, ugye, és az adófizetők pénzéből fizették ezt ki, mindet az utolsó fillérig, úgy, hogy egyébként indok sem volt rá, akkor miért nem volt felelősségre vonás? Tessék mondani, hány polgármester van, aki ma is polgármester, és abban a devizahiteles eladósításban részt vett? Mert azt, hogy az egyszerű szegényember devizahitelt vett fel, mert nem látta át a következményeit, el tudjuk képzelni, de ahhoz, hogy egy önkormányzat kötött ilyen szerződést, legalább nyolc-tíz embernek a gyámkodása kellett.", "Úgy elképzelem, hogy ha az előző nyolc évben az a kormány a polgármestereknek azt írta volna elő: ha-ha, ha te hitelfelvételt tervezel, akkor majd valamilyen kormányhivatal meg pénzügyminiszter, meg anyám tudja, kicsoda hozzájárulása kell, mit csináltak volna maguk?! Hát, felgyújtották volna tán még a Parlamentet is, annyira felháborodtak volna, hogy nem tekintik elég felnőttnek önöket! Tessenek már elgondolkodni ezen!", "A végén még egyet szeretnék mondani ‑ mert a héten ez elég sokszor elhangzott a költségvetési vitában ‑, ez pedig a társasági adónak a 9 százaléka. A minisztériumi államtitkár úr is meg mindenki ezt állandóan egy olyan csodavívmánynak tekinti, csak, tudja, én voltam Párizsban az OECD-konferencián, amikor is arról számoltak be, hogy az OECD-t megbízták azzal, hogy egy nemzetközi adófizetési rendszert hozzon létre, mert a határon átnyúló szolgáltatások kapcsán vannak országok, mint például Magyarország ‑ azt hittem, hogy elsüllyedek a föld alá ‑, amelynek a kedvezményes társasági adója miatt nem ott fizetnek adót, ahol a tevékenységet végzik. És például elmesélték, hogy Magyarországon hány fiókcég van, garzonlakásokba bejegyzett világcégek, itt nincs egy darab munkaerő sem, semmilyen tevékenység nincs, csak azért, mert itt 9 százalék az adó, és ez milyen káros a többi országnak, ahol viszont költenek, ahol terhelik a környezetet, ahol folyik a tevékenység, és mi szépen a 9 százalékkal lenyúljuk olyanoknak az adófizetését, akik itt Magyarországon az égvilágon semmilyen tevékenységet nem csinálnak. És például miattunk akarják ezt a nemzetközi adójogi egyezményt létrehozni, azért, hogy a határon átnyúló szolgáltatások után bizony ott fizessenek adót, társasági adót, ahol az a tevékenység keletkezik.", "Úgyhogy én csak azt szeretném mondani, hogy lehet, hogy belföldön önök ezt egy nagy vívmánynak tekintik, csak éppen a nemzetközi tekintélyünket ez is meglehetősen rontja, és például mi vagyunk az egyik okozója annak, hogy ilyenfajta adókat kívánnak bevezetni. Arról nem beszélve, kérem szépen, ami a legfontosabb, hogy aki Magyarország környezetét a gazdasági tevékenységével terheli, annak Magyarországon ezt bizony meg kell fizetnie, mert itt érvényesíti az ő eredményét és profitját, és azokat a vállalatokat, amelyek pedig csak élősködni jöttek ide, azokat pedig kívül szeretnénk tudni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK és a Jobbik soraiból.)"]}