karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Banai Péter Benő

2020-06-11 · 139. ülésnap · felszólalás · 5:40 · Pénzügyminisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita folytatása T/10710 Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről

felszólalás: Rendes hozzászólás a tárgyalt ügyhöz — ez az alapeset.

Szöveg5 089 karakter · 13 bekezdés · JSON

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is Ujhelyi István képviselő úr hozzászólására reagálnék, és ha megengedik, azzal kezdem, hogy miben értettem egyet képviselő úrral. Egyetértek képviselő úrral abban, hogy az élet és megélhetés védelme a legfontosabb. Abban ugyanakkor vitatkoznom kell, hogy ezt a kormány milyen eszközökkel tette meg, és mennyire hatékonyan tette meg.

Tisztelt Országgyűlés! Ha a kormányzat a mostani járványhelyzetben arra várt volna, hogy az Európai Uniótól pluszforrásokat kap, arra várt volna, hogy plusz-hitellehetőséget kap, akkor körülbelül most kezdhetnénk el a védekezést.

Tényszerűen hadd mondjam el, képviselő úrra nézek, hogy 855 millió forint (sic!) likviditási jellegű segítséget kapott a magyar állam. Ez körülbelül 300 milliárd forintnak felel meg. Azt a forrást utalta korábban az Európai Bizottság, ami egyébként is Magyarország rendelkezésére állt a 2014-20-as időszakban. Ezen túl nem volt más segítség ‑ nem volt más segítség!

Tehát a kormányzat úgy kezdett el védekezni… A maszkokat említette Rétvári államtitkár úr. Több mint 200 millió sebészeti maszkot rendeltünk meg, tehát ehhez aránylik az a maszkszám, amit államtitkár úr mondott. (Dr. Rétvári Bence: 250 ezer.) Tehát úgy kezdtünk el védekezni, hogy ezeket hazai forrásból tettük meg.

A másik megállapítás, amivel egyetértettem, az, hogy sajnos tényszerűen tévedett képviselő úr, amit ön is elismert a konzultáció kapcsán. Az idei költségvetésben is és a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban 23,9 milliárd forint áll rendelkezésre konzultációs és kommunikációs célokra.

Amivel vitatkoznom kell, az az, hogy az intézkedések milyen forrásból valósultak meg ‑ ezt már részben érintettem ‑, és azzal is vitatkoznom kell, hogy ezek az intézkedések gyorsak voltak‑e és széles körűek voltak‑e, mindenkire vonatkoztak‑e, vagy csak szűk csoportokra.

A kormányzat egészségügyi intézkedéseiről sok szó volt. Itt vannak a kezemben a világ egészségügyi szervezeteinek a kimutatásai. Azt gondolom, nemzetközi összehasonlításban azt mondhatjuk el, hogy ezek az intézkedések sikeresek voltak. Természetesen minden egyes életért szomorúságot érzünk, amely élet a koronavírus-járvány következtében szűnt meg, ugyanakkor ismétlem, nemzetközi viszonylatban sikeres volt ez a védekezés, részben annak is köszönhetően, hogy az állam saját forrásokból biztosította a védekezés forrásait.

Méltatlan az a vita, hogy pluszforrást a már ismert 2014-20 közötti időszak forrásain túl az Európai Bizottság rendelkezésünkre bocsátott‑e vagy sem. Épp ezt a vitát lezárandó az idei költségvetési törvény módosításában és a jövő évi költségvetésben egy önálló alap létrehozására tettünk javaslatot. Ez az európai uniós források járvány elleni védekezésének az alapja. Ebben pontosan el fogunk számolni minden egyes forintot, amelyet új forrásként a magyar állam meg fog kapni. Ez a költségvetési törvény részét fogja képezni. Ennek a teljesítéséről az Állami Számvevőszék be fog számolni. Most arról tudok önöknek számot adni, hogy 2020-ban ebben az alapban per pillanat 0, azaz nulla forint van. Ismétlem, a már korábban rendelkezésünkre álló forrásokat értelemszerűen használtuk, de új forrást nem kaptunk.

Ami pedig a gazdaságvédelmi intézkedéseket illeti, képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a cserbenhagyás költségvetése, keveseknek segítünk, nem időben lépünk. Itt megint két dolgot hadd mondjak el. Az egyik, képviselő úr utalt a SURE nevű uniós hiteleszközre. Valóban egy kedvező kamatozású eszköz. Körülbelül most nyílik meg. Körülbelül most nyílik meg ez a finanszírozási eszköz, ez egy likviditási forrás.

A másik dolog pedig, amit mondani akarok, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések tekintetében eddig munkahelyvédelmi támogatásra több mint 150 ezer munkahely tekintetében adtak be cégek kérelmet; kutatás-fejlesztési munkahelyek megőrzésére több mint 14 ezer munkahely tekintetében adtak be kérelmet; a Külügyminisztérium által vitt versenyképesség-növelő, munkahelymegőrző támogatásra több mint 143 ezer munkahely védelme érdekében adtak be kérelmet. De például a nyolchetes digitalizációs képzésre is 62 ezren jelentkeztek. Folytathatnám még a sort.

Az üzenet az, hogy ezek a támogatások normatív módon állnak mindenki rendelkezésére. Nem szűk csoportok, nem egyes vállalkozások részére állnak rendelkezésre; mindenki rendelkezésére áll, aki megfelel a feltételeknek. Így például a médiában is elhangzott, Kóka János és cége is kap támogatást. Mindenki, politikai nézettől függetlenül, világnézettől függetlenül, mindenféle disztinkció nélkül kap támogatást, aki fontosnak tartja a munkahelyek megőrzését, és adott esetben a munkahelyek megőrzéséhez támogatást kér.

A 2021-es költségvetés is ebben a szellemben készült, olyan források vannak, amelyekből beruházásokat, munkahelyteremtést, munkahelymegőrzést kívánunk finanszírozni, függetlenül attól, hogy nagy vagy kicsi vállalkozásról van szó, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozás vezetőjének milyen a világnézeti hozzáállása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(12.40)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Banai Péter Benő — 2020-06-11, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/139-52.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-139-52,
  title = {Banai Péter Benő — 2020-06-11, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/139-52.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}