Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021. évi költségvetési törvénnyel kapcsolatban nem lehet elmenni amellett, amit sok képviselőtársam sem hagyott szó nélkül, hogy a koronavírusjárvány-helyzettel kapcsolatos aggodalmak, kérdések merülnek fel. Egyértelmű, hogy a koronavírus hatással van a gazdaságra, tulajdonképpen válsághelyzet elé nézünk, és ez érinti a költségvetést is.

Bár nem lehet összehasonlítani a 2008-09-es évi gazdasági világválsággal, de jól emlékszem arra, amikor begyűrűzött a válság Magyarországra is, akkor a 2010-es évi költségvetést, ugye, 2009-ben szavazta meg a parlament, és akkor nagyon megvágták a fogyatékosok területével foglalkozó érdekvédelmi szervezetek támogatását és sok más sort is.

Ezzel kapcsolatban a 2021. évi költségvetés kapcsán nekem az első tényleges elvárásom az volt, hogy ne csökkenjenek az összegek bármilyen területen, elsősorban a szociális szférában vagy a fogyatékosságügy területén; vagyis az, hogy szinte maradjanak a támogatási összegek, és nagy örömömre ez megvalósult, tehát nem látszik sehol sem csökkenés.

Néhány témát kiemelek a szociális szféra területéről, és még egy megjegyzés: azt is látni kell, hogy a korábbi költségvetésekhez képest a költségvetés struktúrája is változott, tehát több sort összevon, de az összegek ettől függetlenül rendelkezésre állnak. Ennek ellenére a fogyatékosságüggyel foglalkozó érdekvédelmi szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben, hogy nincsenek nevesítve a támogatási sorok között, és itt egyeztetve az EMMI államtitkárával, Fülöp Attilával, illetve a szervezetekkel közösen arra jutottunk, hogy ez rendben van, az összegek rendelkezésre állnak, a költségvetési törvény indoklásában ugyanis nevesítve vannak a szervezetek. Tehát ebből a szempontból nincs ok a szervezeteknél az aggodalomra.

Viszont mégis javasolnám a továbbiakra nézve, hogy ezt a sort három, úgynevezett alsorra bontsuk szét, mégpedig az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjai, illetve ez lenne az egyik sor; a másik, aki nem az OFT tagja, viszont eddig is részesült állami támogatásban; illetve a harmadik a Karitatív Tanács tagjai. Tehát ez a három alsor, amire bontanám a szervezetek támogatását, illetve ennek az összegét.

(19.40)

2010-ben ezek a szervezetek egyharmadnyi támogatást kaptak a mostanihoz képest, tehát tíz év alatt háromszorosára emelkedett a támogatásuk, összesen 1,1 milliárd forintot kaptak ebben az évben ezek a szervezetek, és jövőre ez az összeg marad.

Fontos cél még a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása és életminőségük javítása, valamint fontos cél, hogy közülük minél többen tudjanak munkát vállalni a nyílt munkaerőpiacon is. 2021-ben erre 2,2 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre, összesen 45 milliárd 600 millió forint. Ez egy folyamatos feladat, ugyanúgy, mint a társadalmi szemléletformálás, illetve a megváltozott munkaképességű személyek továbbképzése annak érdekében, hogy állást tudjanak vállalni a nyílt munkaerőpiacon a képességeikhez mérten. Ez az összeg 375 akkreditált munkáltató és több mint 30 ezer megváltozott munkaképességű személy működését segíti elő.

További fontos cél és feladat, amire szintén rendelkezésre áll forrás, a jelnyelvi tolmácsszolgáltatások működése, az elemi látásrehabilitációs szolgáltatás, a KONTAKT videóalapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és az informatikai alapú Távszem szolgáltatás.

Ha megnézzük a jogcímeket, hogy hol vannak pozitív változások, akkor látható, hogy vannak olyan sorok, területek, ahol többletforrás van biztosítva az idei évhez képest. Ilyen például az országos fogyatékosságügyi program sora, ahol 294 milliós a többlet. Ez elsősorban a speciális szükségletű gyermeket nevelő nevelőszülők díja, illetve az ezt a területet érintő infrastrukturális fejlesztések fedezete ez a többletforrás. 416 millió forinttal kapnak többet a kis létszámú fogyatékos személyeket gondozó intézmények és a nem állami fenntartású család- és gyermekjóléti szolgálatok. Ez tulajdonképpen a minimálbér kompenzációját fedezi.

Az elemi látásrehabilitáció 600 millió forinttal kap többet, mint ebben az évben, a korábbi években ugyanis 124 millió forint volt ennek a forrása, most pedig 600 millió forint. (Sic!) Ez a többletforrás biztosítja azt, hogy a látássérült személyek évente fejenként maximum 300 óra elemi rehabilitációs szolgáltatást tudjanak ingyenesen igénybe venni. Látható tehát, hogy vannak pluszforrások ezen a területen.

Még nem említettem, de fontos: a pszichiátriai betegek támogatott lakhatása és nappali ellátása január 1-jétől párhuzamosan is igénybe vehető lesz, ugyanúgy, ahogy a fogyatékos személyek nappali ellátása és támogatott lakhatása is párhuzamosan igénybe vehető. Tehát mindkét jogcímen igénybe vehetik ugyanazon a napon a támogatást ezek a személyek.

Nem a szociális szférát érinti, de szeretném elmondani, hogy a fogyatékos személyek számára is egy fontos terület a sport. Itt is egybevonta a költségvetés a versenysport és a fogyatékossport sorát, ettől függetlenül az összeg a korábbiaknak megfelelően rendelkezésre áll. Itt is javasolnám a szétbontást, mert a fogyatékosok sportja nemcsak versenysportból áll, hanem szabadidősportból, speciális nevelési igényű gyermekek sportoltatásából, tehát egy nagyon összetett, sokkal komplexebb terület ez, mint a versenysport. Ugyanúgy megnyugtató lenne a fogyatékosok sportjának területén tevékenykedő szervezetek számára, ha ez a sor külön szerepelhetne a költségvetésben.

2019-hez képest 2020-ban az én javaslatomra majdnem duplájára emelkedett a fogyatékosok sportjának a támogatása, 460 millióról 907 millióra. Már az is megnyugtató, hogy 2021-re ugyanennyi maradt a támogatás. Egyébként két nagy világverseny várható jövőre, az egyik a paralimpia, amely a koronavírus-járvány miatt csúszott át a jövő évre, ezt Japánban rendezik meg, a másik pedig a nyári siketlimpia, amit Brazíliában fognak megrendezni. Tehát egyik sem egy olcsó rendezvény; fontos, hogy mindkettőre biztosítva van a megfelelő összeg és támogatás.

Még egy fontos terület számomra a kultúrán belül a színházi akadálymentesítés kérdése. Ebben az évben nagy előrelépés volt az, hogy a korábbi évek pályáztatásához képest, ahol általában 5-10 millió forint volt maga a pályázati keretösszeg, egy nagy ugrás történt, mégpedig 100 millióra emelkedett az a keretösszeg, amire a színházak pályázhattak, és ezt az összeget akadálymentesítésre, illetve érzékenyítő programok szervezésére használhatták, amibe az érintett fogyatékos személyeket is bevonták. Ez a 100 milliós keret a jövő évre is megmaradt, és ez megnyugtató számomra és az érintettek számára.

A végén engedjenek meg egy észrevételt, ami tulajdonképpen a magánvéleményem. Varga Zoltán képviselő úr említette a reluxás hasonlatot, amit én erősnek találok a költségvetés vitájában. Több éven át vezettem egy civil érdekvédelmi szervezetet, tehát fenntartó is voltam, és ebben az esetben az a véleményem, hogy itt nem a kormány, a parlament vagy az állam körmére kell nézni, hanem az adott hely karbantartója, műszaki osztálya vagy fenntartója körmére. Számomra mint korábbi fenntartó számára elképzelhetetlen az, hogy bármilyen is legyen a finanszírozás vagy a támogatás, de ne legyen rendben egy ablak vagy egy reluxa. Gondolom, érti, hogy mire gondolok.

Végül hadd mondjam el, hogy szerintem ez nem a gyávaság és a gyengeség költségvetése, hanem sokkal inkább a kiszámíthatóság, a tervezhetőség és a biztonság költségvetése. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)