Dr. Bajkai István (Fidesz)

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a kormányzatnak, valamennyi munkatársának azt a felelősségteljes munkát, amelyet a költségvetés összeállítása és megtervezése igényelt, különösképpen e nehéz, világszerte pusztító koronavírus-járvány viszonyai között. Hiszen ez a váratlan, az egész világot egy szempillanat alatt megváltoztató és ‑ túlzás nélkül mondható ‑ megrendítő koronavírus-járvány olyan kihívások elé állította a magyar gazdaságot, a munkaadókat, a munkavállalókat, a családokat, amelyre a kormánynak azonnal fontos és hatékony intézkedéseket kellett meghoznia.

Úgy gondolom ‑ és ezt vitathatatlan tények támasztják alá ‑, hogy a kormány megfelelően, határozottan és helyes intézkedésekkel, késedelem nélkül reagált az egyik pillanatról a másikra hegynyi feladatokat jelentő járvány elhárítására és a társadalom és a gazdaság védelmére.

Az előttünk fekvő 2021-es költségvetés is azt a célt szolgálja, hogy a nehéz helyzetbe került gazdálkodásunk és a gazdaság értékeit, eddigi eredményeit megőrizzük és a további fejlődés, illetve stabilitás alapjait megteremtsük.

A következő percekben Budapesten élő országgyűlési képviselőként többek között fővárosi beruházásokról, az „Egészséges Budapest” programról és ‑ a teljesség igénye nélkül ‑ egyes kulturális célú kezdeményezésekről szeretnék beszélni.

Mint ahogy önök előtt is ismert, az egészségvédelem és a kultúra nem pusztán a civilizáció fontos fokmérője, de egyben teremtő és nemzetmegtartó erő is. Minden költségvetés nem pusztán a gazdálkodás tervszámainak rendszere, hanem egy kormányzatnak, egy értékközösségnek a számok nyelvére lefordított és a költségvetési sorokban megjelenő filozófiája.

Kiszámíthatóság, biztonság, családközpontúság, értékteremtés, a munkaalapú társadalom építése, gazdasági stabilitás és fejlődés, áttekinthetőség, nemzeti megmaradás, az egészség védelme, a hátrányos helyzetűekről való gondoskodás, civilizált közösségi lét. A teljesség nélkül ezen fogalmakkal lehetne összefoglalni a költségvetés filozófiáját és alapját.

Felszólalásomban szeretném érinteni a nemzetpolitikai programok támogatásának ügyét is, amely különös fényben világlik föl, figyelemmel a szégyenteljes rablódiktátum, Trianon 100. évfordulójára.

Az elmúlt tíz évben a Fidesz-KDNP-kormányzat megsokszorozta a nemzetpolitikára fordított forrásokat, és a tervek szerint a 2021-es költségvetés-tervezetben is kiemelten fontosnak tartjuk ezt az ágazatot.

Végezetül egy olyan szektor támogatásáról is szeretnék néhány szót ejteni, amely a koronavírusnak betudhatóan egyik napról a másikra állt le, szinte teljes egészében. Ez nem más, mint az előadó-művészeti szektor.

És most néhány szóval az érdemi részről szeretnék hosszasabban beszélni. A Hermina út 45. szám alatt található Róheim-villa Róheim Sámuel fakereskedő és neje megrendelésére, Pollák Manó tervei alapján épült 1900-ban. A villa neobarokk stílusjegyeket hordoz. Az épület az 1960-as évek végétől a Mozgássérültek Állami Intézetének kezelésébe került, akik a hátsó homlokzathoz liftet építettek, valamint belső átalakításokat is véghez vittek.

A legtöbb embernek mégsem innen lehet ismerős a Róheim-villa. 102 évvel ezelőtt, 1918. október 31-én ebben az épületben gyilkolták meg Magyarország kiemelkedően bölcs és európai nagyságú, európai hírű miniszterelnökét, gróf Tisza Istvánt. Történelmünk egyik kiemelkedő államférfiúját nem tudta, vagy ‑ ez talán már soha nem fog kiderülni, hiszen a szégyenletes és gyilkos Tanácsköztársaság rémuralma során a kommunista Korvin Ottó magához vette és feltételezhetően megsemmisítette a nyomozati jegyzőkönyveket ‑ az antantbarát, Magyarország alászállását szinte hitvallásként vállaló és képviselő vörös Károlyi-kormány nem akarta megvédeni. A jól szervezett, bérgyilkosokkal végrehajtott kivégzésnek az akkori egész baloldal örült, a megtévesztettekkel együtt, triumfált, hiszen Tisza István volt az a személy, aki a baloldali puccsal szemben erőt képviselt.

Tisza István igazi világlátó és mély történelmi ismeretekkel rendelkező államférfiúként jól látta előre, hogy ahol a baloldal feltűnik, ott mindig anarchia, pusztulás, felfordulás, értéktelenség, gazdasági csőd és nemzetellenesség üti fel a fejét. És a történelem valóban igazolta Tisza István látnoki gondolatait, hiszen kivétel nélkül mindig így is történt a baloldal hatalomra kerülése esetén bárhol és bármikor a világon.

Tisza István halála után a nemzet sírját megásó baloldal hazugságokkal, évtizedes lejárató politikájával és történelmietlen ferdítéseivel sajnálatosan folyamatosan próbálta befeketíteni Tisza Istvánt, akiről, illetve az országvesztő, később a sztálini Szovjetunió hű támogatójáról, a vörös grófról, Marx Károly „Tőke” című könyvének lelkes olvasójáról, a züllött életmódjáról is ismert Károlyi Mihályról a jobboldalisággal nehezen vádolható Sigmund Freud az alábbiakat mondta: „Sohasem voltam az ancien régime feltétlen híve, de kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető‑e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat meggyilkolják, a legbutábbikat pedig megteszik miniszterelnöknek.” Igen, generációk nőttek fel úgy a baloldal oktatáspolitikája alatt, hogy Tisza Istvánról alig hallottak, vagy ha igen, akkor csak hazugsággal teli szólamokban. A nemzetellenes Károlyi Mihálynak viszont szobrot állítottak, és az szinte ünnepelt gyülekezőhelye volt a kommunistákkal az oktatásügyet soha nem látott mélységbe taszító SZDSZ-nek.

Ebben a parlamentben már elmondtam, elnézést, ha ismétlem saját magamat, de a baloldal két összetevőjének, az MSZP-nek és a DK-nak szellemi, politikai, humán és vagyoni ‑ a jogi még nem bizonyosodott be ‑ jogelődje, az MSZMP idején Sztanykovszky Tibort 1963-ban kiemelt nyugdíjban részesítette az akkori pártvezetés, arra tekintettel, hogy a Tisza István elleni akcióban részt vett.

(16.50)