Font Sándor (Fidesz)

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy olyan területhez szeretnék hozzászólni, amiről nem állítom, hogy nagy vitát fog kiváltani jelen lévő képviselőtársaim körében, ez a mezőgazdaság, főleg azért, mert a korábban ismertetett adatok alapján láthatjuk, hogy 2010 óta ‑ most már nyugodtan mondhatjuk, mert ismert ez az adat is ‑ európai szinten is az egyik legnagyobb növekedést érte el a magyar mezőgazdaság a 2010-2019-es időszakban.

Ez nem azt jelenti, hogy egy-egy ágazatnak nem adódik néha nehézsége, így például az állattenyésztésnél a tavalyi év óta a sertéspestis megjelenése, vagy az idei tél végével a madárinfluenza okoz nagyon kellemetlen perceket az e területen dolgozó gazdálkodóknak, de rendszerszintű gond a magyar mezőgazdaságban, nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs, és az elmúlt tíz évben nem volt.

(16.30)

Ennek az eredménye az, hogy az ágazat a 2010-ben elkezdett tudatos nemzetstratégiai ágazattá való fejlesztése révén több mint 50 százalékos exportnövekedést ért el, a jövedelmezősége pedig a növénytermesztésnél több mint 67 százalékos, az állattenyésztésnél pedig több mint 60 százalékos eredményt ért el ezen időszak alatt. S hozzá kell tenni, a baloldal ilyenkor mindig azt mondja, hogy na, jó, jó, de hát az európai uniós források is kellettek ehhez. Nem kérdéses, kellettek, csak azokat jól kellett tudni felhasználni, nagyon célirányosan kellett a hasznosulásukat biztosítani.

De legyünk őszinték, hogy e nagy tömegű uniós forrás mellett a hazai források is jelentősek, hiszen közismert, hogy az Európai Unió néhány agrárágazatot nem támogat, ezt a szabad versenyre bízza, és bizonyos korlátok között a nemzeti költségvetésből engedi meg ezek támogatását. Hadd említsek itt is adatokat. 2010-ben ilyen, az Unió által nem támogatott terület például a baromfi-, a sertés- és az állategészségügyi terület. A baromfiágazat támogatása 2010-ben 4 milliárd forint, 2019-ben pedig 15 milliárd forint, a sertéságazat támogatására 2010-ben 6 milliárd forint, 2019-ben 22 milliárd volt, az állategészségügy támogatása pedig a 2010-es 4,5 milliárdról 14 milliárdra nőtt, és ezek az összegek továbbra is szerepelnek a 2021-es költségvetésben.

Itt visszatérek az EU 2013-2020-as pénzügyi támogatási időszakára, amikor 1300 milliárd forint állt a vidékfejlesztési program rendelkezésére. Gyakorlatilag egy kifutó, lecsengő programról van szó, amelynek az egyik legfőbb ismérve, hogy szinte biztos, hogy a teljes összeg lehívásra fog kerülni a magyar gazdálkodók részéről. Ez azt jelenti, hogy 1300 milliárd forint EU-s támogatás érkezett a gazdálkodókhoz, de rögtön tegyük hozzá ‑ az irigyeket itt szeretném tájékoztatni ‑, hogy ugyanekkora forrást kellett a gazdáknak a saját zsebükből hozzátenni, mert ezek a vidékfejlesztési támogatások általában 50 százalékos intenzitásúak. Ez azt jelenti, hogy e hét év alatt mintegy 2700 milliárd forint befektetés valósult meg, és részben valósul meg most is az utolsó évek viszonylatában a mezőgazdaságban. Az elmúlt időszakban ez 180 ezer kérelmet jelentett, tehát igen intenzív volt. Rendkívül széles, közel negyven területre lehetett pályázni. Nem volt olyan terület, amelyet ne mozdított volna meg a pályáztatás lehetősége. Nem kérdéses, hogy a felhasznált források döntő többsége beruházási célú, ezáltal vagy vidéki munkaerő-megtartó képességet jelentett, vagy pedig egyben munkahelyteremtő lehetőséget is magában hordozott.

S hadd említsem meg, mert szinte már nem beszélünk róla, a 27 százalékos élelmiszeráfát. Amíg ennyi volt az élelmiszeráfa, addig nap mint nap elmondta a baloldali ellenzék, hogy borzasztó, tarthatatlan, feketegazdaság, nem bírják megfizetni a nyugdíjasok az ilyen magas áfával terhelt élelmiszereket, s a többi s a többi s a többi. 2014 óta folyamatosan elindult a legtipikusabb alapvető élelmiszerek áfacsökkentése. Azért mondom, hogy emlékezzünk erre is, mert a szidást könnyen kapja a kormány, de amikor valamit pozitívan teljesít a társadalom érdekében, akkor az a legritkább, hogy valaki azt mondja, ezt viszont jól csinálta a kormány és egyetértünk vele. Így aztán a sertés, a baromfi, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a hal, a friss tej és a tojás áfája 27 százalékról 5 százalékra került lecsökkentésre, természetesen annak minden hozamával.

A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdése, hogy GMO-mentes növénytermesztést szeretnénk a továbbiakban is vinni. Aki ezzel a területtel foglalkozik, az tudja, hogy nemcsak a növénytermesztést, hanem az állatok etetésére szolgáló takarmányokat is GMO-mentessé szeretnénk tenni.

Ez már egy sokkal izgalmasabb kérdés. Ezt ma még nem tudjuk megtenni. A fehérjenövényekből importra szorulunk, és ezek mind GMO-sak, különösen a szójabab. Ezt döntő többségében Dél-Amerikából importáljuk, és sajnos GMO-s termék, ezért nem minden állati végtermékre, feldolgozott élelmiszerre lehet ráírni, hogy GMO-mentes, mert amely állatokat GMO-s takarmánnyal etettek, ott ez a minősítés értelemszerűen nem szerepelhet. Ugyanakkor a teljes magyar köztermesztésbe került gabonafélék és takarmányfélék, amit Magyarországon termeltek, már mind GMO-mentesek az ismert magyarországi tiltás miatt. E tekintetben az elsők között voltunk Európában, és ma már tendencia, hogy ezt továbbra is megtartsuk.

Egy nagyon komoly agrárkárenyhítési rendszer került kidolgozásra, amelynek az egyik lábaként néhány év óta egy jégkárokat enyhítő, illetve elhárító rendszer is beüzemelésre került. Ilyen kondíciókkal tud ma a magyar mezőgazdaság dolgozni.

S mondjuk meg őszintén, hogy a koronavírus-járvány megérkezése előtt nem volt és nem lehetett más célunk, mint ezt a növekedési ütemet elvárni, hiszen kiderült, hogy Magyarország általános gazdasági növekedéséhez ‑ amiről tudjuk, hogy az utóbbi két-három évben 4-5 százalékos mértékű volt ‑ a mezőgazdaság a maga testével elég rendesen odaállt, odatette magát, és eredményeket adott hozzá ehhez a magyar gazdasági növekedéshez. Nem kérdéses, hogy ezt a területet is érintette a járvány; különösen a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó élelmiszer-beszállítás, a bor-, alkoholfogyasztás, amely tipikusan ezekhez a területekhez kapcsolódik, ott komoly veszteségek vannak.

Az agrárkormányzat, mint minden más ágazati kormányzat és minisztérium azonnal megtette az intézkedéseket. Itt is az egyes ágazati szereplőknek a nagyon kedvezményes bérkompenzációt, adókompenzációt, illetve a különféle felvett hitelekhez járuló kedvezményeket, a garanciális elemekhez járuló költségcsökkentéseket tudta segítségül nyújtani.

A most benyújtott és a jövő évre szóló költségvetésben természetesen nagyon széles az a repertoár, amiről az agrárkormányzatnak gondoskodnia kell, az agrároktatástól a kutatáson át a marketingig nagyon sok-sok területről. Hadd említsek meg megint egy olyan szakaszt, amelyben a hazai források mellé tétele lesz a döntő, az, hogy saját zsebből, nemzeti forrásból milyen támogatást tudunk nyújtani azoknak az ágazati szereplőknek, akik uniós forráshoz nem juthatnak hozzá, mert ilyen az EU szabályozása, és jó néhány ilyen terület van. Ezért aztán továbbra is számíthatnak a tejtermelő gazdálkodók, a szarvasmarha-, juh-, kecsketartók a tejtermelés további támogatására. A baromfitartók és a sertéstartók a legnagyobb hazai forrástámogatásban részesülhetnek. Ez évek óta így van. Ennek a két állattenyésztő ágazatnak az EU-szabályok szerint tilos az EU-s támogatása, csak az EU által engedélyezett, korlátok közé szorított nemzeti támogatása lehetséges.

Kirívóan fontos az állatbetegségek megelőzésére, netán felszámolására fordított hazai forrású támogatás. Említettem a sertéspestis és a madárinfluenza megjelenését. Ez a magyar állategészségügyi és kormányzati rendszertől teljesen függetlenül sajnos beimportált betegségfajta, melynek következtében általában az exportkészítményeinket tiltják le az erre érzékeny országok területein. Nagyon nagy küzdelmet folytatunk, hogy bebizonyítsuk, hogy kordában tartjuk ezeket a betegségeket, izoláltuk, lokalizáltuk, és a nem fertőzött területekről ‑ ezt több helyen sikerült elérni ‑ továbbra is megindítható legyen az exportkiszállítás.

Ugyanilyen hazai forrásokkal, de az előzőekhez képest kisebb összegű a mezei őrszolgálat támogatása. Nagyobb összeg a de minimis alapú támogatások. Itt a különféle termékek termeléséhez nyújtandó támogatások ‑ például fűszerpaprika, szárított takarmányok termelése, nyúltenyésztés, a szőlő-gyümölcs ágazatban a gázolaj jövedéki adójának a visszatérítése ‑ mind-mind az úgynevezett de minimis típusú támogatások keretében kerülnek a gazdálkodókhoz.

(16.40)

Egy új, kellemetlen betegség is elérte Magyarországot a szőlőtermesztés területén, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó és az ültetvény kihalásához vezető betegség, amely a déli, mediterrán országokból áramlik felfelé, Délnyugat-Magyarországon izolálták sajnos ezt a betegséget. Nagyon nagy erőkkel próbálja az agrárkormányzat elérni ennek a felszámolását, természetesen erre is létrehozott egy elkülönített pénzalapot.

Az állattenyésztési támogatások minden országnak egy külön nagy fejezete, nekünk is. Közismert, hogy 2004, az Unióba való belépésünk óta az agráregyensúly az állattenyésztés rovására a növénytermesztés felé billent el, és azóta nagyon nagy erőkkel próbáljuk a visszabillentést, az egyensúlyban tartást és a növekedést elérni. Hozzáteszem, hogy ez egy minden országra jellemző tendencia, nem magyar betegségről van szó ez esetben. Ennek következtében az, hogy az állattenyésztést támogassuk, elvezet a feldolgozóipar, az élelmiszer-feldolgozó ipar támogatásához, amely az egyik legnagyobb nyertese volt egyébként az előbb már említett vidékfejlesztési programnak, és ehhez a különféle magyar kiegészítő támogatások is nagyban hozzájárultak.

Az előbb említett források támogatása mellett egész jelentős az úgynevezett pénzügyi támogatás kérdésköre, hiszen itt egy kezességvállalási, egy könnyített hitelhez jutási támogatást is átvállalt az agrárkormányzat, ami különféle kamattámogatások és minden hitelfelvételhez járuló költségnek a támogatása a Széchenyi-hitelkártyán keresztül; nem sorolom fel itt az MNB és az Eximbank által indított támogatásformákat, a Magyar Fejlesztési Bank által indított támogatási formákat, amelyek bizonyos költségekkel járnak a gazdálkodók részére a hitelfelvétel esetében. Ezekhez az agrárkormányzat gyakorlatilag egy olyan támogatást nyújt, amely ezeket a költségeket lenullázza vagy minimális összegűvé teszi.

Sokat beszéltünk arról, hogy jó bornak is kell a cégér. Állítjuk, hogy az Agrármarketing Centrum továbbra is vezető szerepet kell hogy betöltsön az agrártermékek, az élelmiszerek promotálásában. A legjobb promóció maga a minőség. Állítjuk, hogy a magyar agrártermékek világszínvonalúak, az egyik legjobb minőségűek, és ehhez kell egy honfiúi öntudat is, hogy legyünk szívesek magyar élelmiszert vásárolni, amivel félelmetes dinamikát tudunk adni a magyar mezőgazdaságnak.

Mi úgy látjuk, hogy az agrárkormányzat jól célozta meg, hogy ebben a nehéz válsághelyzetben milyen eszközökkel lehet az eddig elért eredményeket megtartani, de ennél optimistábbak vagyunk, hiszen az agrárágazat egy nagyon speciális ágazat, itt, kérem szépen, élelmiszert termelünk, az emberiség pedig élelmiszert fogyaszt. Magyarul, azt szerettem volna ezzel mondani, hogy nincs olyan földlakó, aki ki tudná vonni magát az agrárágazat alól, merthogy az ágazat élelmiszert termel, az emberek pedig élelmiszert fogyasztanak. Ennek megfelelően ‑ hála istennek, a természet az idén tavasszal a vírus ellenére ugyanúgy beindította az agrártermelést ‑ a kormányzat láthatólag nagyon bizakodó számokkal a jövő évre egy felfutó, további növekedést prognosztizál, és ehhez a pénzügyi alapokat megteremtette.

Úgyhogy én jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik figyelemmel kísérik az agrárium életét, hogy ezt a költségvetést támogassák majd.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)