Dr. Aradszki András (KDNP)

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10710. számú, Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat mai napon elkezdődött vitája során azt bizonyosan kihangsúlyozhatjuk, aláhúzhatjuk, hogy minden ilyen költségvetésitörvény-javaslatnak van egyedisége, saját, önálló meghatározottsága, amely meghatározottság általában az előző év gazdasági eseményeiből eredeztethető. Elég arra gondolni, hogy tíz évvel ezelőtt, a 2010-es költségvetés törvénybe foglalásakor a 2008-as gazdasági válság, valamint a 2002 és 2009 közötti baloldali kormányzás következményeit kellett a 2010-es költségvetésben, ortodox módon persze, az IMF, a Világbank, az EKB ‑ Európai Központi Bank ‑ és az Európai Bizottság igényei szerint kezelni, azaz megszorításokkal, ami nem mást jelentett, tisztelt képviselőtársaim, mint reáljövedelem-csökkenést, magas inflációt, jelentős költségvetési hiányt, alacsony gazdasági növekedést, az állam, az önkormányzatok és a magyar lakosság ‑ több nincs ebben a térben ‑ eladósodottságát.

2010-ben, tisztelt képviselőtársak, ezt az ortodox, neobaloldali és liberális gazdaságpolitikát és az azt szolgáló költségvetést változtattuk meg. A változtatás lényege az volt, hogy ugyan unortodox, de ma már szakmai berkekben is tanítani való módon a munkát mint értéket támogató adó- és költségvetési feltételrendszer alapjait raktuk le, beleértve a nyugdíjrendszer lényegét jelentő funkcióinak megerősítését is. Ez a gazdaságpolitika segített nemcsak leküzdeni a válságot, hanem a tartós növekedés előfeltételeit is magában hordozta.

Tisztelt Ház! Eltelt azóta tíz év, és ha azt vizsgálnánk, hogy a benyújtott, a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak biztosítottak‑e jó gazdasági hátteret a 2019. évi gazdasági eredmények, akkor azt láthatnánk, hogy stabil, megszokott keretek között a magyar gazdaság és az állami költségvetés teljesíthetőségéhez biztos alapot, hátteret nyújtottak a 2019. év eredményei. 2019-ben 4,9 százalékos gazdasági növekedést, 3,4 százalékos inflációt, 2 százalék körüli költségvetési hiányt, 3,6 százalékos munkanélküliséget, 11,4 százalékos átlagos bérnövekedést és 70,3 százalékos foglalkoztatási rátát hagytunk magunk mögött. Jelentősen nőttek a családok támogatásai a családvédelmi akcióterv végrehajtása érdekében. Erre alapozva a foglalkoztatást, a bérek növelését segítő, a hagyományos, az elmúlt tíz évben alkalmazott eszközökkel lehetett a 2020. évet megalapozni, ahogy az elmúlt években megszoktuk.

De most nem ez a helyzet. Most nem az általában megszokott módon kell a központi költségvetést előkészíteni, megtárgyalni és elfogadni, sőt továbbmegyek, majdan teljesíteni, végrehajtani. Ismét kellenek a célhoz igazodó, új, innovatív megoldások, hogy a 2021. év nehézségeit, feladatait az ország megoldja, és céljait elérje.

Az idei évben berobbant, globális koronavírus-járvány márciusban érte el hazánkat. A járványügyi helyzetben az ország jól vizsgázott, sikerült a járvány terjedését korlátozott szinten tartani, ami azonban szükségszerűen a gazdaság visszaesésével járt nemcsak nálunk, hanem globális szinten egyaránt. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a most előterjesztett törvényjavaslat ezen tényhelyzetből kiindulva helyesen határozza meg a költségvetési javaslat értékválasztását és prioritásait. Ez nem más, mint hogy hátunk mögött a 2019-es jó gazdasági teljesítménnyel, arra alapozva a költségvetésnek egyidejűleg biztosítania kell a járványügyi készültség fenntartása és a járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság költségvetési fedezetét.

A költségvetésben kell forrás Magyarország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programjára és annak 2021-es folytatására, mert ez kell ahhoz, hogy 2021-ben a 2019-es, kiemelkedő növekedési pályára vissza tudjunk találni. Ezek a célok azonban nem szoríthatják háttérbe a gyermekek és a gyermekeket nevelő családok támogatását, azt a 2021-es költségvetésnek is tovább kell teljes mértékben biztosítani. A gyermekvállalás támogatása ugyanis akkor hatékony, ha azzal a magyar fiatalok, a családot alapítók hosszabb távon tudnak számolni, ha kiszámítható, ha hosszabb távon, akár egy fél életen keresztül is számolni tudnak azokkal a támogatási rendszerekkel, amelyeket bevezettünk, vagy annak a megfelelő módosításával talán még jobban.

Úgy gondolom, hogy ezért nagyon fontos annak a folyamatnak, annak az állapotnak a fenntartása, hogy Magyarország egész Európában az egyik legmagasabb GDP-arányos százalékban biztosítja a családok támogatását, ami a GDP 4,5 százaléka, ez közel 2300 milliárd forintot jelent a magyar családok javára. Ebben benne van a családi otthonok alapításának támogatása, és természetesen benne van a családi adókedvezmény rendszere, amely differenciáltan, de hatékonyan biztosítja a gyermeknevelés költségeit, biztosítva azt, hogy a gyermekek vállalása ne jelentse egyben a szegénység vállalását is.

Az előttünk lévő törvényjavaslat azzal számol, hogy a 2020-as gazdasági megtorpanást követően 2021-ben a magyar gazdaság teljesítménye körülbelül 4,8 százalékkal bővülhet, és ezzel 2010-hez képest mintegy 30 százalékkal bővül majd a magyar gazdaság. A költségvetés hiánya és az államadósság 2020-ban a korábban tervezettnél magasabb lesz, ugyanakkor a beterjesztett javaslat szerint 2021 végére a GDP arányában várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról az államadósság, míg az államháztartás hiánya az elmúlt évekhez hasonlóan jövőre sem fogja meghaladni a GDP 3 százalékát.

Hozzá kell tennem, minden olyan ágazatban ‑ gondolok itt az egészségügyre, az oktatásra, a honvédelemre ‑, amely a magyar emberek életét, az ország stabilitását, gazdasági stabilitását szolgálja, csak magasabb összegű kiadásokra kerül sor 2021-ben a tervezés szerint. Például az egészségügyi célokra 2021-ben 2115 milliárd forint fog rendelkezésre állni, amely 156 milliárd forinttal több, mint az idei évben biztosított források. Tehát annak ellenére, hogy elég nehéz helyzetben vagyunk most, a 2021-es költségvetés optimista, nem csökkentő, nem megszorító jellegű arculatot vett föl, hanem továbbra is biztosítja azokat a forrásokat, amelyek az alapvető feladatok ellátásához szükségesek.

(15.20)

Külön kell hangsúlyoznom, hogy egyre fontosabb tétel itt a XXI. század húszas éveiben a rend és a honvédelem területének finanszírozása. Erre azért van szükség, mert azt lehet látni, hogy mind a migrációs helyzet, mind pedig az ahhoz kapcsolódó védekezési eszközök kezelése fokozottabb erőfeszítéseket igényel, és fokozottabb erőfeszítéseket igényel a honvédelem fejlesztése, már csak azért is, mert erre vonatkozóan mint az atlanti szövetség tagja, kötelezettséget vállaltunk, hogy megfelelő minőséggel tudunk hozzájárulni a közös katonai, védelmi politikához.

Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy mindezek figyelembevételével általánosságban el lehet mondani, hogy a költségvetés tervezetének számai biztatóak, és arra adnak reményt, hogy ha ez megvalósul ‑ márpedig erre sok biztatást kapunk különböző szakértői fórumoktól ‑, akkor a magyar gazdaság nemhogy vissza fog esni 2021-ben, hanem újra képes lesz visszatérni a 2019-es növekedési pályára, amely időszak alatt Európa negyedik vagy harmadik legjobban fejlődő gazdasága volt.

Emellett hozzá kell tennünk, hogy például az Euronews jobboldalisággal nem vádolható írásai szerint is az egyik legnagyobb mértékben csökkent a szegények száma hazánkban. Tehát ma már nem vagyunk azok között az európai uniós tagállamok között, az öt tagállam között, ahol a leginkább veszélyeztetettek az emberek a szegénységbe visszakerüléssel, illetve ahol a szegénységből való kitörés a leginkább lehetetlen számukra. Meglepetésre ezen országok között olyanok szerepelnek, mint Görögország, Spanyolország, Olaszország, és ha jól emlékszem, Litvánia. Tehát ezek között nincs ott Magyarország.

Ez gyökeresen ellentmond az ellenzéki forgatókönyveknek, az ellenzéki tirádáknak, mert e tekintetben az Európai Unió által is jó teljesítményt tudott nyújtani Magyarország az elmúlt három-négy évben, amelyhez természetesen kellett a gazdasági növekedés, a szociális érzékenység, a munka világának megerősítése, ahogy említettem, 70,3 százalékos volt a foglalkoztatási ráta 2019-ben, ami annak a méltó igazolása, hogy ha munka van, minden van, és ha minden van, tehát munkát tudunk adni az embereknek, akkor az a legfontosabb eszköze, a legfontosabb feltétele a szegénység leküzdésének. Annak ellenére mondom ezt, hogy mindannyian tudjuk, nagyon fontos dolog az, hogy felzárkóztatási programokkal segítsük a leszakadó társadalmi rétegeket ahhoz, hogy ők is ki tudjanak kerülni a szegénység rabságából.

Fontosnak tartom megemlíteni, ha már az elmúlt időszakban komoly vita volt a klímavédelemről, hogy áll a klímavédelemhez, az energetikához a beterjesztett költségvetési javaslat. Azt el lehet mondani, hogy a magyar kormány az eddigi tevékenységei során, ha 2010-től nézzük az eseményeket, a klímavédelem és az energetika CO2-mentes átmenetében a cselekvés oldalára állt, a parlament elfogadta a nemzeti éghajlatváltozási stratégia második változatát, és elfogadtuk a klímavédelmi törvényt is az elmúlt időszak alatt. Fontos azonban kiemelni azt, hogy miképpen jelennek meg ezek a klímavédelmi és energetikai célok a költségvetési javaslatban. Azt hozzá kell tenni, hogy ennek a klímavédelemnek, energetikának és közlekedésnek a kiemelt szakpolitikai céljai az energiahatékonyság, az energiatakarékosság ösztönzése, az energiaracionalizálás, az energiaszektor klímabarát átalakítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése, hasznosításának ösztönzése, illetve az energetikai innovációban rejlő és a klímaváltozáshoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása. Mindezek megvalósítása érdekében a célokat finanszírozó energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport 2021-es kiadási előirányzata 35 milliárd forint.

Ez látszólag kis összegnek mondható, de ahogy elhangzott a klímavédelemről szóló törvény vitájában mind a kormány, mind pedig a kormánypárti képviselők részéről, a klímaváltozás elleni küzdelem nem a kormány ügye elsősorban, hanem szövetséget kell találnunk a gazdálkodó szervezetek, a civil szféra, a polgárok irányába is, és a gazdálkodó szervezeteket kell olyan helyzetbe hozni, hogy a klímavédelmi célokhoz a megfelelő hozzájárulást mind anyagilag, mind technológiailag meg tudják tenni. Ha ezeket a programokat ebből a 35 milliárd 300 millió forintból tudjuk finanszírozni, akkor már nagy lépést tudunk tenni a klímavédelem területén.

Fontosnak tartom azt, hogy az előirányzat terhére 2021-ben kiemelten a modernizációs alap terhére finanszírozható projektek részbeni előfinanszírozása valósul majd meg, továbbá a projektek és programok a nemzeti energiastratégia célkitűzésének teljesítéséhez járulnak majd hozzá. Ennek megfelelően a megújuló energia felhasználásának aránya a bruttó végső energiafelhasználáson felül minimum 21 százalékkal növekszik; a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meg fogja haladni a 6 ezer megawattot és 2040-re pedig megközelíti a 12 ezer megawattot; 40 százalékkal kell csökkenjen 1990-hez képest az üvegházhatású gázok kibocsátásának a mennyisége, és a végső energiafelhasználásnak nem szabad meghaladni 2030-ban a 2005-ös 785 petajoule-szintet. Ezek fontos lépések, mert ennek függvényében tudjuk azt elérni, hogy a karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés 2030-ra 90 százalékra nő, amelyhez, ha kiegészítjük a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó, rugalmasságot növelő beruházásokat is, a körülbelül egymillió okos-fogyasztásmérő telepítését, akkor azt lehet mondani, hogy azokat a klímapolitikai, klímavédelmi és energiapolitikai célokat, amelyeket megfogalmaztunk itt a klímavédelmi törvény vitája során, illetve magában a törvényben is rögzítettük, akkor azt el fogjuk tudni érni, és ehhez a 2021. évi költségvetési tervezet jó alapot, biztos támaszt tud adni. Most már csak arra van szükség ‑ idézőjelben mondva ‑, hogy ezeket a lépéseket hatékonyan és eredményesen, az energetikai és klímapolitikai célokkal összhangban tudjuk megtenni. Én azt gondolom, hogy a kormány erre képes, és annak nem lesz akadálya, hogy a költségvetésben foglaltakat ebből a szempontból is támogassa a Fidesz-KDNP-frakciószövetség, illetve a -frakciók.

Úgy gondolom, hogy emellett természetesen vannak más tételek is, amelyek az energiapolitikához kapcsolódnak, de ezeknek a jelentősége, bár környezetvédelmi szempontból elvitathatatlan, a költségek szempontjából azonban nem érnek fel az előbb elmondott és előadott összegekhez, ellenben az ott élők komfortérzetét, a tájsebek begyógyítását ‑ gondolok itt az uránbányászat következményeinek, a Karolina telephelyének a rekultiválására, ezekre is mind benne van a költségvetésben a fedezet, amelynek az a fontos része, hogy amit eddig a bányászat mint gazdasági tevékenység tájsebekben ott hagyott, azt fokozatosan, az európai uniós előírásoknak megfelelően és szándékainknak megfelelően tudjuk majd olyan helyzetbe hozni, hogy az ott élők életkörülményeit jelentősen tudja javítani, és közösségi életterek jöjjenek létre ezeken a területeken, természetesen a víz-, talajvédelmi reparációk megtörténtével együtt.

(15.30)

Fontosnak tartom, hogy egy bekezdésnyit beszéljek ‑ mert elég sok negatív észrevétel hangzott el a baloldal részéről ‑ az önkormányzatok finanszírozásáról. Leginkább az hangzott el egységesen mindegyik baloldali párti résztvevőtől, legyen az Jobbik, vagy DK, vagy Párbeszéd (Z. Kárpát Dániel: Ne röhögtessél már! ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Z. Kárpát Dániel: Belezavarodtál az olvasásba!), hogy 2021-ben az önkormányzatok kivéreztetésére törekszik a kormány.

Ehhez képest az előterjesztésben a következők szerepelnek. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. ‑ Az elnök csenget.) Jelentősen több költségvetési forrás jut a helyi önkormányzatoknak 2021-ben. Az idei, nagyjából 739 milliárd forintos forrás helyett mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd. A javaslat szerint a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 173 milliárd forint helyett 264 milliárd van a költségvetési tervezetben. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására az idei csaknem 191 milliárd ‑ ami egy emelt összeg már, és ez biztosította már ez év elejétől az óvónők és a bölcsődei dolgozók minőségi bérfejlesztését is ‑, tehát a 191 milliárd forint helyett mintegy 213 milliárd forintot lehet majd fordítani az egyes köznevelési feladatok támogatására. Ugyanez, hasonló arányú emelés vonatkozik a gyermekétkeztetési feladatokra.

Összességében azt lehet mondani, a kormány nemhogy kivérezteti az önkormányzatokat, hanem sokkal kedvezőbb, dinamikusabb helyzetbe hozza őket. Miért mondom ezt? Az elmondottakból az látszik, hogy a működési költségeket a kormány bőkezűen, nagyvonalúan biztosítja az önkormányzatok számára. Hogy konkrétumokat említsünk meg, akkor például 2020-ban, de ugyanez vonatkozni fog ’21-re, ha a tényadatokat nézzük, a választókerületem központjában, Érden a költségvetés 51 milliárd forintos összeggel rendelkezik, ebből 46 milliárdot biztosít az állam. Tehát, ha az ilyen arányokat nézzük, akkor elég bátor dolog azt mondani, hogy az önkormányzatokat a kormány ki akarja véreztetni. Már csak azért is érdekes ez a dolog, mert Érd ellenzéki vezetésű önkormányzat.

Tehát erről nincs szó, hanem arról van szó, hogy dolgozni kell az önkormányzatoknál is (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Gépjárműadó.), és olyan módon kell gazdálkodniuk, hogy a megemelt állami normatívákon keresztül biztosítani tudják a kötelező ellátás teljesítését. Azt gondolom, ebből a dologból azt levonni, hogy szelektál a kormány, és különböző módon támogatja és zsarolja az önkormányzatokat, elég vastag dolog, elég vastagon nem felel meg a valóságnak.

Még egy dolog, hogy az életszerűséget is igazoljam, hogy ez miért van így. Elhangzik többször is, több alkalommal is elhangzott itt, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés kivéreztette az önkormányzatokat. Mondom, 51 milliárd forint az érdi költségvetés, a legutóbbi ismereteink szerint május végéig ebből a költségvetésből koronavírus elleni védekezésre Érd megyei jogú város mintegy 20 millió forintot fordított. Tehát, ha minden önkormányzatnál csak ennyi van, akkor eléggé furcsa azzal érvelni, hogy ez a helyzet, a koronavírus-helyzet kivéreztette most az önkormányzatokat.

Az más kérdés, hogy mi lesz 2021-ben. ’21-ben várhatóan okosabban és hatékonyabban kell gazdálkodniuk, de akkor is az előbb említett kötelező feladatok ellátására fordított összegek megemelése miatt veszély nem fenyegeti az önkormányzatok kötelező feladatait. Az is bizonyos, hogy ha a fejlesztésekre esetleg nem marad pénzük, tekintettel arra, hogy az iparűzésiadó-alapjuk kevesebb lesz, akkor a kormány hitel felvételére engedélyt ad, amelyet a továbbiakban, itt az év vége, lehet felvenni, illetve lehet visszafizetni.

Tehát ilyen szempontból ezt az átmeneti időszakot, ami a 2020-as és vélhetően a 2021-es gazdasági szituációk között látható, tehát 2020-ban van egy igen jelentős és érzékelhető gazdasági visszaesés, és ahogy a költségvetési törvény tervezete is elmondja, hogy 2021-ben már majdhogynem el tudjuk érni azt a növekedési szintet, amiben 2019-ben voltunk, akkor ezt az átmeneti időszakot az önkormányzatok képesek kezelni, képesnek kell lenniük, hogy kezeljék, függetlenül párthovatartozástól.

Az más kérdés természetesen, ha erre megvan a szándék, akkor ezt csinálni kell. És egy személyes ‑ vagy nem is személyes, csak hallomásból hallottam, hogy az új vezetések, tehát az ellenzéki polgármesterek egy része meg a városvezetés jó bulinak tekinti a városvezetést és nem politikai feladatnak és nem elkötelezettségnek; de ez csak egy személyes megjegyzésem, ne vegye senki magára, kérem önöket. (Közbeszólások és derültség a Jobbik soraiban.)

Azt gondolom, hogy mindezeket összegezve a 2021. évi központi költségvetés tervezete kellő érzékenységgel és kellő dinamikával kezeli ezt a nehéz helyzetet, speciális eszközökkel biztosítja a gazdaság újraindításának pénzügyi feltételeit ‑ az előttem szólók már említették a Magyar Nemzeti Bank programjait is ‑, amelyek jogos reményt adnak arra, hogy 2021-ben az óvatos és visszafogott becslések alapján is ez a gazdasági válság túlélhető lesz, és amennyiben ez túlélhető lesz, mind az államháztartás nagy rendszerei, mind pedig az önkormányzatok létezésének a feltételei biztosítottak lesznek. Így ennek következtében nem tudok mást mondani, a magam részéről, és biztos vagyok benne, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója részéről a benyújtott törvényjavaslatot támogatni fogjuk a jövőben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)