Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem a hozzászólásomat, hogy minden évben a költségvetési javaslat vitájakor azzal a reménnyel nézek a vita elé, hogy a költségvetésitörvény-javaslat értékelésekor először megnézzük, hogy milyen gazdasági, költségvetési folyamatok jellemzik az országot, tényekből indulunk ki; másodszor, megnézzük, hogy milyen kihívások vannak előttünk; és harmadszor, megpróbáljuk megfogalmazni az általunk látott kihívásokra a megfelelő válaszokat.

Én a vezérszónoki hozzászólások egy részéből azt látom, hogy sajnos az első pontig sem érünk el. Nem tudjuk pontosan beazonosítani, hogy milyen helyzetben van az ország, milyen helyzetben van a költségvetés. Ha így tennénk, ha tényeken alapulva értékelnénk a mostani helyzetet és az elmúlt tíz év kormányzati politikáját, akkor nem hangozhattak volna el olyan megállapítások, hogy rendszerszintű változtatás nem volt az elmúlt időszakban; mely szerint elveszített lehetőségek jellemzik az elmúlt tíz évet; nem működik a gazdasági rendszer ‑ halljuk ezt tíz év óta -; a magyar gazdaság nem fenntartható. És engedjék meg, hogy az pláne azért kicsit furcsa, hogy baloldali hozzászólók úgy fogalmaznak, hogy komolyan kell venni a költségvetést ‑ tudjuk, hogy ez mit jelentett a magyar gazdaságtörténetben -; és az is, hogy intellektuálisan gyenge a mostani költségvetés, gyenge válaszokat adunk.

Ha ilyen dialektikus módon próbáljuk meg a különböző kormányzati teljesítményeket értékelni, akkor nézzük meg, hogy mit értünk el az elmúlt tíz évben, mik a számok, az a teljesítmény, az a gazdaságpolitika, ami a számokkal jellemezhető, mit mutat az elmúlt tíz év tükrében.

Engedjék meg, hogy tekintettel arra, hogy a járvány miatt az egész világ gazdasági folyamatai teljesen másképp alakulnak, mint azt akár néhány hónappal ezelőtt gondoltuk, én most a mostani gazdasági problémák kezdetén látott mutatókat az előző gazdasági válság előtt látott mutatókkal hasonlítsam össze.

(13.40)

Ez alapján azt gondolom, hogy valóban értékelhető, hogy az a tíz év, az a gazdaságpolitika, ami jellemzi a 2021-es költségvetést is, vajon fenntartható volt‑e az államháztartás szempontjából, vajon ért‑e el sikereket, és vajon rendszerszintű változtatásokat tudtunk‑e elérni.

2008-ban az akkori gazdasági válság előtt a GDP növekedése, a válság előtti utolsó évben, 1,1 százalék volt, 2019-ben ez 4,9 százalék. A háztartások megtakarítási rátája 2008-ban 2,1 százalék volt, a múlt évben ez 12 százalék. Elhangzott, hogy az elmúlt kilenc évben 7 százalékos átlagos bérnövekedés valósult meg. Az államadósság érdemben csökkent. De talán ritkábban mondott két mutatót hadd említsek. Finanszírozási képesség. Ez mínusz 6,2 százalék volt nemzetgazdasági szinten, most plusz 1 százalék, vagyis a nemzetgazdaság nemhogy külső forrásokra szorul, hanem hiteleket tud nyújtani. Ennek is köszönhető, hogy a nettó külső adósság a 2008-as 52,6 százalékról 7,9 százalékra csökkent.

Miért tudtuk elérni ezeket a változtatásokat? Én azt gondolom, azért, mert a gazdaságpolitikában rendszerszintű változtatások voltak, és ezek a változtatások elsődlegesen a munkaerőpiacra fókuszáltak. A foglalkoztatási ráta 2008-ban 56,4 százalék volt, 2019-ben több mint 70 százalék. Az uniós tagállamok közül nálunk a második legnagyobb mértékű volt a foglalkoztatási ráta növekedése, és értelemszerűen a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent. A válság előtt ez 7,8 százalék volt, ez ment föl majdnem 12 százalékra, és csökkent le 2019 végére 3,3 százalékra. Azt gondolom, hogy ezek a mutatók együttesen eredményezték azt, hogy csak egy utolsó számot mondjak: 2010 első negyedévétől 2020 első negyedévéig a magyar gazdaság reálértelemben 32,5 százalékkal bővült. Ugyanezen időszak alatt az európai uniós átlag 12,8 százalék volt.

Én azt gondolom tehát, hogy ez a gazdaságpolitika a számok alapján, a ténybeli adatok alapján sikeres volt, és ez ad támaszt nekünk arra, hogy ennek a gazdaságpolitikának a főbb irányait, a főbb vonalait vigyük tovább 2021-ben, értelemszerűen alkalmazkodva a mostani helyzethez.

Ennek a gazdaságpolitikának és a ’21-es költségvetésitörvény-javaslatnak a fókuszában a munkahelyteremtés áll. Hosszú vita. Mi nem hiszünk abban, hogy egy alapjövedelem vagy a munkanélküliség finanszírozása segítséget jelentene. Azt gondolom, épp az imént említett számok szolgálnak tanulságul a tekintetben, hogy az a gazdaságpolitika, ami 2010-től a foglalkoztatásra ösztökélt, ami a segélyek helyett munkát kínált, igenis sikereket eredményezett. Éppen ezért ezt a politikát nem kívánjuk megváltoztatni, ezért szerepel a Gazdaságvédelmi Alap 2555 milliárd forintos összeggel, és éppen ezért a mostani válságra válaszul nem a munkanélküliségi segély összegét vagy időtartamát szeretnénk megnövelni, hanem azt akarjuk elérni, hogy minél kevesebben legyenek munkanélküliek, akik pedig munkanélküliek lesznek, azoknak teremtsünk munkalehetőséget.

A vezérszónoki hozzászólások között az hangzott el, hogy ez a munkahelyteremtés az állam részéről csak a közmunkában vagy a honvédségnél érhető el. Megint nézzük meg az adatokat! Segíthet a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2020. évi költségvetési törvény módosítása is: egyértelmű, hogy a versenyszférában fókuszálunk új munkahelyek teremtésére. Csak a Külügyminisztérium majdnem normatív jellegű támogatási rendszerénél 806 vállalkozás adott be támogatást, 806 vállalkozás kap támogatást mintegy 170 milliárd forintos állami segítség mellett, legalább ugyanekkora beruházást vállalnak, és a foglalkoztatottak megőrzését. Ez csak egy program a közül a számos program közül, ami alapvetően a versenyszférára fókuszál. És igen, nem mindenki tud a versenyszférában elhelyezkedni. Számukra alternatív lehetőség lehet az állami körben történő foglalkoztatás.

Ami pedig a munkaerőpiacon végbement folyamatok azon részét illeti, mely szerint ezek a változások csak a társadalom 10 százalékának jelentenek előrelépést, az hangzott el, hogy a társadalom 90 százaléka rosszul jár, ezt megint sarkosan vissza kell utasítanom. Önmagában a munkanélküliségi számok alakulása azt mutatja, hogy azok, akiknek korábban nem volt munkájuk, most munkát tudnak vállalni, de ezen túl a jövedelmi kategóriáknál látott változások is ezt támasztják alá.

Hadd mondjam a legalacsonyabb keresetűek fizetésének a változását, a minimálbér változását. A minimálbér nettó összege, az esetben, hogyha valakinek nem volt gyermeke vagy nincs gyermeke, 77,7 százalékkal növekedett 2010-2020 között. Ha az inflációt figyelembe veszem, akkor a reálnövekedés 42 százalék. Ha valakinek három gyermeke van, és minimálbéren dolgozik, akkor az inflációval korrigált reáljövedelem-növekedés közel 108 százalékos. Vagyis az alacsonyabb fizetési kategóriákban lévőknél is a foglalkoztatás esetén, tehát foglalkoztatottak tekintetében nagyon jelentős reálkereset-növekedés valósult meg.

Mit üzen ez a költségvetés a magyar családoknak, a fiataloknak? ‑ hangzott el a Jobbik soraiból is. Azt üzeni, hogy ha valaki dolgozni szeretne, akkor dolgozni tud, és van arra reménye, hogy a jövedelme reálértelemben is növekedni tud. Azt üzeni a fiataloknak, hogy ha dolgozni szeretnének és tudnának, és családot szeretnének alapítani, gyermekeket akarnak vállalni, akkor a kormány megadja azt a segítséget, amely a gyermekvállaláshoz vagy az otthonteremtéshez szükséges.

Éppen ezért vezettük be a családvédelmi intézkedéseket, az otthonteremtési támogatást, és azt gondolom, hogy ennek is köszönhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján például tavaly többen jöttek haza, mint amennyien mentek el. (Dr. Brenner Koloman közbeszól.) Ez a gazdaságpolitika és ez a költségvetés-politika azt üzeni, hogy a fiataloknak megéri itthon maradni.

Az nem kérdés, hogy Európában vannak olyan országok, ahol a jövedelemszint magasabb. De, kérem, azért azt nézzük meg, hogy milyen változások történtek a jövedelmeknél 2010 óta, ha úgy tetszik, milyen a bérdinamika, és nézzük ezt is meg, hogy a bérek mellett a fiataloknak, a családot alapítóknak milyen támogatások álnak rendelkezésre, akár új ingatlanok vásárlásakor, építésekor, akár a gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatási területeken.

A 2021-es költségvetésben nemcsak a családtámogatások összege növekszik, hanem ‑ ahogyan a vezérszónoki hozzászólásban több alkalommal elhangzott, és miniszter úr expozéjában is elhangzott ‑ a kiemelt területek finanszírozása is növekszik.

Én azt gondolom, hogy azok a hozzászólók, akik úgy fogalmaztak, hogy a kormány kivéreztette az egészségügyet, reálértéken csökkenti az egészségügyi kiadásokat, vagy az az idézet, mely szerint a kormány folyamatosan megszorít, leépíti az oktatást és az egészségügyet, ezek tényszerűen nem igazak, és azt mutatják, hogy az említett hozzászólók nem olvasták el az önök előtt lévő 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatot, sőt az elmúlt évek tényszámait sem ismerték. Ezért engedjék meg, hogy a kiemelt területek adatait megismételjem, noha ezt Varga miniszter úr az expozéjában megtette. A számokat nemcsak a 2010-es, hanem a 2020-as költségvetéssel is összehasonlítom.

Egészségügy. 2020-ról ’21-re egy év alatt a nominális növekedés 156,4 milliárd forint. Ez 2020-ról ’21-re 8 százalékos növekedés. A tervezett infláció 3 százalék. Nem csak nominálisan, reálértelemben is növekednek a kiadások. 2010-hez képest a növekedés 77 százalékos. Az infláció kumulált mértéke nem éri el a 29 százalékot. Minden egyes vitában elmondjuk, és államtitkár asszonyra is nézek, vannak feladataink az egészségügy területén is, mint minden más területen. De azok az állítások, melyek szerint a kormányzat forrásokat vont volna ki például az egészségügyből vagy más ágazatból, tényszerűen nem igazak.

Oktatás területén 2010-2021 között a növekedés 54 százalékos, 2020-ról ’21-re 4 százalékos.

Nyugdíjak. Egy olyan állítás is elhangzott, mely értelmében a kormány érzéketlen a nyugdíjasokkal. A tisztelt Országgyűlésben is vannak nyugdíjkorhatárt betöltött személyek. Azt javaslom, hogy kérdezzék meg őket. A sajátos értelmezésben én nem tudom hova tenni a nyugdíjasok iránti érzéketlenséget, ha azt látom, hogy a nyugellátások összege nemcsak a reálértékét őrizte meg, hanem például a nyugdíjprémiumnak és számos esetben a tényinfláció tervezettnél kisebb mértékének köszönhetően reálértelemben is növekedtek a nyugdíjak.

(13.50)

2021-ben 2020-hoz képest abszolút értékben 326,7 milliárd forinttal, 9 százalékkal növekednek a nyugdíjak. Ez a 3 százalékos inflációhoz képest jelentős előrelépés többek között azért, mert a nyugdíjprémium kifizetésével számolunk. Bízunk abban, hogy 3,5 százaléknál nagyobb lesz a növekedés, és ahogy elhangzott, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének részeként egyheti nyugdíjjal számolhatnak a nyugdíjasok 2021-ben.

Ami az önkormányzati szektort érinti, itt is súlyos megállapítások hangzottak el. Idézek ezekből: az önkormányzatok kivéreztetése történik, az önkormányzatok elsorvasztása történik, az önkormányzatokat megszorítja a kormányzat ahelyett, hogy támogatná őket. Nézzük megint egy kicsit távlatosabb kitekintésben, hogy hogyan viszonyult a kormányzat az önkormányzati rendszerhez! Közel 1300 milliárd forintos adósságkonszolidációra került sor, majd 2013-tól a finanszírozási rendszer jelentős átalakítása valósult meg. Ennek az adósságkonszolidációnak, a finanszírozási rendszer átalakításának és a gazdasági növekedésnek köszönhetően az elmúlt években az önkormányzatok jellemzően többletekkel zárták a költségvetésüket. Ez az önkormányzati rendszer egészére igaz. Az elmúlt öt évben, 2014-2019 között épp a gazdasági növekedésnek köszönhetően az önkormányzatok legjelentősebb bevétele, a helyi iparűzési bevétele 260 milliárd forinttal növekedett. Ez 50 százalékos növekedés.

Tehát ez volt az a pénzügyi helyzet, aminek egyik jellemző lenyomata, hogy 2019 végén az önkormányzatok összes betétállománya mintegy 800 milliárd forintot tett ki. Ebben benne vannak azok a támogatási előlegek, amelyeket a kormányzat különböző programok keretében az önkormányzatoknak juttatott, és az állampapír-állomány 285 milliárd forint volt. Ez az anyagi helyzet jellemezte tehát az önkormányzatokat, és ebben partnerséget kértünk az önkormányzatoktól. Valaki úgy fogalmazott, hogy egy sikeres önkormányzattal partnerre lel a kormányzat. Én abban bízom, hogy a járvány elleni védekezés és a gazdaság talpraállítása érdekében a terhekből az önkormányzatok is kiveszik a részüket. Az önkormányzatok jelentős része sikeres azért, mert a gazdasági növekedés hasznaiból ők is részesültek, azért, mert a finanszírozási rendszer átalakításából vagy az adósságkonszolidációkból ők is részesültek, és el tudják fogadni azt, hogy az önkormányzati bevételek és kiadások nagyjából 1 százalékát kitevő gépjárműadó-átcsoportosításra a mostani helyzetben szükség van, és ezzel számolunk 2021-ben is, hiszen 2021-ben is a járvány elleni védekezésnek, az egészségügyi helyzet megőrzésének és a gazdaság újraindításának jelentős szerepe van.

Az önkormányzatoknál tehát tényszerűen, ha megnézzük akár a támogatások alakulását, akár a szolidaritási hozzájárulás rendszerének a változtatását, akkor az önök előtt lévő törvényjavaslat alapján, azt gondolom, megcáfolhatók az említett állítások, és abban bízunk, hogy a gazdaság talpraállítása minél előbb meg tud valósulni, és épp a gazdasági növekedés lesz az, amely folytatja azt a pozíciójavulást a helyi önkormányzatok tekintetében, amelyet az elmúlt években láttunk. Egyes önkormányzatoknak, amelyek a saját helyi pénzügyi pozícióik miatt további segítségre szorulnak, a benyújtott törvényjavaslat alapján a kormányzat egy 200 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. Ez az a hitelkeret, amely ideiglenes segítséget jelenthet az említett programokon, támogatásokon túl az egyes önkormányzatok pénzügyi helyzetének a kezelésére.

(A jegyzői székben Arató Gergelyt Tordai Bence váltja fel.)

Ami pedig végül a költségvetés átláthatóságát illeti, több vezérszónoki hozzászólásból elhangzott, hogy nem ismerhetők meg egyes részszámok. Én tisztelettel azt javaslom mindenkinek, hogy az Országgyűlés részére benyújtott fejezeti köteteket is nézzék meg. Akkor talán az olyan félreértéseket sikerül tisztázni, mint amit például Szabó Timea említett, mely szerint a praxisközösségek finanszírozása elveszik, vagy az olyan félreértéseket sikerül tisztázni, hogy egyes beruházásokra mekkora forrás áll rendelkezésre, hiszen ezeket a benyújtott kötetek ismerik. Én abban bízom, hogy ezek áttekintésével és az előttünk álló vitában a tények megismertetésével tudjuk ezeket az elmondott félreértéseket tisztázni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)