F. Kovács Sándor (Fidesz)
2020-06-10 · 138. ülésnap · felszólalás · 6:43Szöveg5 108 karakter · 14 bekezdés · JSON
F. KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Benyújtásra került a jövő évi költségvetés, és egy kormány, egy tárca és a minisztériumok részéről az év legfontosabb törvénye, ami előttünk hever.
A szakembereknek, a pénzügyi szakembereknek ez a legnagyobb kihívás, és mondhatnám azt, hogy a benyújtáshoz és a tárgyaláshoz gratulálok államtitkár úrnak és a tárcának, de nem teszem meg, mert nem a benyújtáshoz, nem a tárgyaláshoz és még nem is a valószínű elfogadáshoz kell gratulálni, hiszen az elmúlt 30 évben nagyon sok költségvetést benyújtottak, megtárgyaltak és el is fogadtak. Amihez én gratulálok, az eddigi költségvetések végrehajtása, mert ez a komoly feladat, amikor van egy terv, van egy elképzelés, bármilyen szép, bármilyen jó, azt végre kell tudni hajtani, hiszen a jövőre tervezünk, ami teljesen bizonytalan.
Egy évvel ezelőtt nem láthatta senki a mai helyzetet, nem láthatta a koronavírus okozta gazdasági helyzetet, de a költségvetést így is tartani kell, a hiánycélokat tartani kell, azokat a vállalásokat, amit egy tárca, egy kormány megtesz, azokat tartani kell. Tehát ahhoz gratulálok, hogy az eddig elmúlt tíz évben tudták tartani azokat a költségvetési számokat, amiket a költségvetésben vállaltak, és bízom benne, hogy a 2021. évi költségvetés is ilyen lesz.
Összehasonlítva az előző évek költségvetéseivel, a baloldali kormányok költségvetéseivel, a számok úgy lettek tartva, hogy csökkent a munkanélküliség, növekedett a gazdaság, kordában volt tartva az államháztartási hiány, nem lett felélve az állami vagyon, hanem gyarapítva lett, és nem lett óriási hitelfelvétel, hanem a hitelállomány csökkenése folyamatos volt. Ezek nagyon fontos dolgok, és ez egy jó gazdasági kormányzás ismérve.
Aki az országban jár, az látja a beruházásokat, az építkezéseket, a fejlesztéseket. Az én választókerületemben is nagyon sok ilyen fejlesztés történt, az elmúlt 20-30 évben nem volt egyszerre ennyi óvoda-, bölcsőde-, piac-, csarnok-, útépítés, kerékpárút-építés, mint ami most.
Látja az ember azt, hogy kialakultak olyan gazdasági erőközpontok az országban, amelyek jóval meghaladják az átlagos gazdasági fejlődést. Olyan gazdasági erőközpontok, amelyek mint egy bolygó vagy a Nap hatalmas gravitációval rendelkezik, és magához vonja a befektetéseket, ugyanúgy az állami, ugyanúgy a magánbefektetéseket is. És örömteli ez, de van egy bizonyos probléma, amit a gazdasági földrajzban talán úgy is fogalmaznak, hogy belső periféria. A hatalmas gazdasági központok között lévő területeken a fejlődés az országos átlagtól elmaradt. Hiába vannak az állami beruházások, hiába vannak azok a fejlesztések, amelyek ezekre a térségekre is mennek, ezeknek a térségeknek a lemaradása nemhogy csökkenne, hanem a dinamikusan fejlődő régióközpontokéhoz képest csökken.
Ilyen régióközpontok akár Kelet-Magyarországon is Debrecen, amely dinamikusabban fejlődik; kicsit talán lassabban, de ugyanilyen fejlett Szolnok, akár Egert vehetjük ide; és az e közt lévő terület, Dél-Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyének a keleti része, a Tiszafüred-Karcag-Kisújszállás-Túrkeve-Fegyvernek vonal, de ugyanúgy Hajdú-Bihar megyének a nyugati része, Békés megyének az északi része, ezek a kettő között vannak. Ha az állam nem fordít ide nagyobb összeget, akkor néhány év múlva sokkal nagyobb ráfordításba, sokkal nagyobb energiába kerül a felzárkóztatás.
A választókerületemben van két olyan település, ahol ezt már lehet látni: Tiszabő és Tiszabura. Ahonnan eláramlott az értelmiség, elment a fiatalság, nem volt munkahely, és most sokkal több pénzbe kerül ezeket a térségeket felzárkóztatni.
(21.00)
Vannak pozitív jelek, hiszen a Belügyminisztérium és különböző civil szervezetek együttműködésével megindult egy munka, de nem kell eddig eljutni, hanem ezekre a térségekre, ezekre a belső perifériás térségekre nagyobb összeget kell fordítani a költségvetésből, és nem számolatlanul önteni a pénzt, mert annak nincs értelme.
2012-ben a megyei önkormányzatok felmérték minden megyében, hogy mik a térségek erősségei, mik a gyengéi. Ha erre a felmérésre alapozunk, akkor láthatjuk azt, hogy ezen térségek mindegyike más; más egy nógrádi, egy baranyai, egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei vagy egy békési térség helyzete. Egyéni programokat kell ezekre a térségekre kidolgozni, akár a turizmus, az Alföldön az élelmiszer-gazdaság, a környezetipar vonatkozásában. Tehát ezekre a térségekre külön program, külön figyelem kell, hogy a leszakadás, a lassúbb tempó miatt fel tudjuk zárkóztatni a többi dinamikusabban fejlődő térséghez, és természetesen, ami ezeknek a problémáját főleg okozza, az infrastruktúra gyorsabb fejlesztése szükséges.
Én ehhez kérném államtitkár úr és a tárca, a kormányzat segítségét, hogy ezekre a térségekre jobban figyeljünk oda, ezeknek a térségeknek a felzárkóztatása, a felemelése nagyobb hangsúlyt kaphasson. Köszönöm szépen.
S ahogy mondtam, nem a benyújtáshoz, nem az elkészítéshez, hanem majd a végrehajtáshoz szeretnék gratulálni, amire feljogosít a múlt tapasztalata. Így bízunk a következő év költségvetésében is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: F. Kovács Sándor — 2020-06-10, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/138-124.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-138-124,
title = {F. Kovács Sándor — 2020-06-10, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/138-124.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}