Dr. Hajas Barnabás

DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, amelyek a vitában elhangoztak. Én ezekre alapvetően szeretnék is reagálni, mert meggyőződésem szerint nagyon fontos kérdéseket érintettek, és lehet, hogy kicsit a jogrendszerben meglévő eszközökre történő figyelemfelhívással tudom segíteni a képviselő asszonyok, illetve a képviselő urak munkáját.

Kicsit úgy érzem magamat, mintha végtelen ciklusba kerültünk volna Gyüre képviselő úrral a 2016-os börtönzsúfoltságos szabályozással kapcsolatban. Mindig elmondja, hogy miért nem szavazta meg a Jobbik. Nekem meg nincs más választásom, hogy most már végre elmondjam, hogy miért került sor arra a szabályozásra, mert folyamatosan félreértések merülnek fel. Tudni kell, hogy 2010-et követően ‑ annak ellenére, hogy a szabályozás nem változott meg érdemben ‑ kialakult egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt zajló olyan fogvatartási körülményekkel összefüggő eljáráscunami, amely jelentősen megterhelte volna a központi költségvetést, és ahhoz képest született egy sokkal egyszerűbb és egyébként a költségvetés számára sokkal kedvezőbb eljárásrend. Azt korábban is elmondtuk, hogy azt nem feltételeztük volna, hogy ez a lehetőség is olyan szintű kihasználtságra tesz szert, mint amilyenre tett, és azt meg végképp nem feltételeztük, hogy a megítélt kártalanítások jelentős része nem az áldozatokhoz kerül. Az áldozatokhoz mintegy 10 százalék jutott. Emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat arra, hogy a kártérítés és a sérelemdíj az áldozatokat illeti, illetve érinti; a terhelteket, amennyiben elhelyezési körülményeikkel összefüggésben ez felmerül, kártalanítás illeti meg. Ennek a polgári jogi dogmatikai alapjaiba nem szeretnék belemenni, de jelentős különbség van a kettő között.

A büntetőeljárások gyorsítása egyébként az új Be. elfogadásával és annak hatálybalépésével megtörtént, olyannyira, hogy az új Be. hatálya alatt zajló büntetőeljárások több mint fele már az előkészítő ülésen, illetve más egyszerűsített eljárásban kerül elbírálásra és jogerősen befejezésre. Tehát azok a tapasztalatok, azok a percepciók, amelyek korábban az elhúzódó büntetőeljárásokra vonatkoztak, ezek az új Be. hatálybalépése óta nem egészen, illetve egyáltalán nem írják le a kialakult helyzetet.

Fontos megjegyezni, hogy a polgári jogi igény büntetőjogi marasztalás esetén sem évülhet el a büntetőeljárás tartama alatt, illetve az elévüléssel kapcsolatban, a polgári jogi követelések elévülésével kapcsolatban majd fogom mindjárt idézni a Ptk.-t is, de itt felmerült, hogy miért is volt szükség arra a szabályozási megoldásra, hogy valamiféle egyszerűsített, valamilyen gyorsított per szabályait alkossa meg a jogalkotó. Fontos tudni, hogy minden időszakban, korszakban időről időre fel szokott merülni az igény valamilyen gyorsított, valamilyen egyszerűsített eljárási szabályok megalkotására. Magyarországon egyébként a modern polgári per alapjait egy gyorsított pert létrehozó jogszabály, a sommás eljárásról szóló 1893. évi 18. törvénycikk teremtette meg, de a régi Pp. hatálya alatt is ismert volt egy gyorsított pertípus; ezt kis perértékű perekként ismerjük, ugye, 2008-tól létezett a Pp.-ben.

Hangsúlyozni kell, hogy a Pp.-t kell alkalmazni ezekben az eljárásokban, tehát a gyorsított per esetén is Pp.-vel, Pp.-szabályokkal kell működni, csak az ahhoz képesti különös, vagy ha tetszik, speciális szabályokat állapítja meg a javaslat. Gyorsan meg kell jegyezni, hogy hasonló megoldások egyébként egyes ágazati törvényekben lévő különleges perekben is megjelennek, tehát e tekintetben nem lehet a javaslatot unikálisnak tekinteni.

Az eljárás speciális célja miatt indokolt az osztott perszerkezet mellőzése. Ugyancsak a meglévő előzményi iratok miatt indokolt az osztott perszerkezet mellőzése, és ez rögtön válasz arra, hogy a folyamatban lévő perekben miért nem lehet ezt a gyorsított eljárást használni, mert ott az osztott perszerkezet miatt teljesen más eljárási rezsimmel már folyamatban van maga a per.

(12.20)

Hangsúlyozni kell, hogy a büntetőeljárásban is ‑ és ezt az expozéban is említettem, és ez részben Varga-Damm képviselő asszonynak is szól ‑ érvényesíthető a polgári jogi igény. Az expozéban utaltam arra, hogy bár biztosított a Be.-ben ennek a lehetősége, annak kihasználtsága láthatóan nem megfelelő. Az új szabályozási rendszer kidolgozásáig meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy már jogerősen elbírált bűncselekmények vonatkozásában is egyszerűsített szabályok érvényesülhessenek. Ebből egyértelműen következik, hogy a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata a polgári jogi igény érvényesítése tekintetében folyamatban van, azon az igazságügyi kormányzat dolgozik. Tehát ez a jelenleg tárgyalt gyorsítási lehetőség azoknak biztosított lehetőséget, akik nem érvényesítették polgári jogi igényüket.

Idézném a polgári törvénykönyv Hatodik könyv 533. § Elévülés című rendelkezésének az (1) bekezdését: A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évült. A büntethetőség elévülését az ítélethozatal megszakítja, tehát a jogerős ítéletet követően legalább öt évig indítható ilyen per. Ez azt jelenti, hogy ez egy jelentős lehetőség az áldozatok számára.

Hangsúlyozni kell, többször szóba került az áldozatsegítéssel, áldozatvédelemmel kapcsolatos szabályozásnak a kérdésköre ‑ ezt részben Gyüre képviselő úr, de emlékeim szerint talán Varga képviselő úr, Sebián-Petrovszki képviselő úr és Varga-Damm képviselő asszony is előhozta ‑, nyilvánvalóan az áldozatsegítésnek a rendszerét, az áldozatsegítést egységes rendszerként kell tekintenünk, figyelemmel kell lenni a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szabályozására, az áldozatsegítésről szóló törvény rendelkezéseire. Ennek megfelelően a bűncselekmények áldozatai kedvezőbb feltételekkel kerülnek elbírálásra abban az esetben, ha jogi segítséget igényelnek, ennek megfelelően a jogi segítségnyújtási törvény, illetve az áldozatsegítésről szóló törvény rendelkezései alapján nagy valószínűséggel egyébként jogosultak lesznek valamilyen peres segítségre is.

Sebián-Petrovszki képviselő úr kérdései közül egyet nem válaszoltam meg: a javaslat egyeztetve lett az OBH-val, tehát eleget tett az előterjesztő a Bszi. szerinti egyeztetési kötelezettségének.

Végül, de nem utolsósorban még egyszer Varga-Damm képviselő asszony felvetései közül egyvalamit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az áldozatsegítéssel kapcsolatos álláspontot már elmondtam, azt egységes rendszerként kezeljük, azt, hogy folyamatosan nyomon követjük az áldozatsegítés intézményrendszerének az érvényesülését, és a szükséges intézkedéseket megtesszük annak érdekében, hogy ha tetszik, holisztikus szemlélettel a bűncselekmények áldozatainak jogérvényesítésére is figyelemmel legyünk. De ezzel kapcsolatban az az elmaradt vagy hangsúlyozandó elem, amit ki kell emelni, hogy a leghatékonyabb polgári jogi igényérvényesítés a büntetőeljárás keretein belül kell hogy megtörténjen. Épp ezért biztosítja ma is a büntető eljárásjogi törvény, és épp ezért, mint említettem, folyamatban van azon szabályozás kialakítása, hogy valóban a gyakorlatban is, a mindennapokban is hatékony jogérvényesítési lehetőség legyen a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítése. Azt tudom mondani, hogy a kormányzat ezen most is dolgozik. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)