{"cycle": 41, "id": "137-38", "date": "2020-06-09", "ulnap": 137, "seq": 38, "speaker": "Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)", "p_azon": "k155", "faction": "KDNP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/10854 Az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről", "iromany": "T/10854", "duration_s": 410, "position": null, "chars": 6197, "paragraphs": ["JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10854. számú törvényjavaslat az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszüntetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről rendelkezik. Ahogyan miniszter úr is mondta, a Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamai között 22 beruházásvédelmi megállapodásból összesen 18 felmondását érinti ezen megállapodás. Az Egyesült Királyság, Svédország, Finnország és Ausztria nem írta alá a megállapodást, így azon kétoldalú megállapodásokat bilaterális úton szükséges felmondani.", "A már képviselőtársaim által is említett, a törvényjavaslatban szereplő megállapodással a magyar kormány az Európai Unió Bírósága 2018-ban kihirdetett ítéletében foglaltaknak tesz eleget. A bíróság a Szlovák Köztársaság kontra Achmea B. V.-ügyben megállapította, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 344. és 267. cikkelyeit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzula, amelynek értelmében a tagállamok egyikének beruházója a másik tagállamban létesített beruházásokra vonatkozó vita esetén ezen utóbbi tagállammal szemben választott bíróság előtt indíthat eljárást.", "A bíróság szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított, a beruházó állam szerinti választott bírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, és ezáltal veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét. A kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló megállapodás létrehozásának indoka tehát az, hogy a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzulák ellentétesek az EU-joggal és ezáltal alkalmazhatatlanok. Ennek következménye pedig az, hogy attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei között az utóbbi fél is európai uniós tagállammá vált, e választott bírósági klauzulák nem szolgálhattak a választott bírósági eljárások jogi alapjául. Ebből adódóan a választott bíróknak meg kell állapítaniuk joghatóságuk hiányát és a választott bírósági ügyeket meg kell szüntetniük, a korábbi választott bírósági ítéleteket pedig meg kell semmisíteni.", "A megállapodás egyértelműen csak a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeket érinti, nem terjed ki az energia charta egyezmény alapján indított választott bírósági eljárásokra. A megállapodás 2. és 3. cikkében foglaltakra szeretném felhívni a figyelmet, melyek a bíróság ítéletéből fakadó uniós jogi kötelezettség teljesítése érdekében az A. és B. mellékletben felsorolt kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnéséről rendelkeznek. A 6. cikk értelmében pedig a lezárult választott bírósági eljárások nem nyithatók újra, illetve a megállapodás a 2018. március 6. napja előtt, azaz az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítéletének kihirdetése előtt indított választott bírósági eljárások során elért békés rendezés eredményét nem érinti.", "A megállapodás 7. cikke az alkalmazás hatékonyságának növelése érdekében előírja a szerződő felek azon kötelezettségét, hogy együttesen értesítsék a választott bírókat a bíróság érintett ítéletének a megállapodásban meghatározott következményeiről, vagy szükség esetén a nemzeti bíróságokat arról, hogy a választott bírósági ítéleteket hagyják figyelmen kívül, semmisítsék meg vagy tartózkodjanak azok végrehajtásától. Ezt a megállapodást a C. mellékletben szereplő nyilatkozattal tehetik meg.", "Fontosnak tartom kiemelni a 9. cikkben foglaltakat, mely a folyamatban lévő választott bírósági eljárások esetén a strukturált párbeszéd kezdeményezéséről, valamint annak során kialakítható egyezségről rendelkezik. A strukturált párbeszéd akkor kezdeményezhető, ha a folyamatban lévő választott bírósági eljárást a beruházó erre vonatkozó kérésére felfüggesztették, illetve ha az eljárásban már határozat született, és a beruházó tartózkodik annak végrehajtásától.", "A 10. cikkben meghatározott feltételek teljesülése esetén a folyamatban lévő választott bírósági eljárások beruházók általi megszüntetését követően a beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket, az irányadó magyar és uniós jognak megfelelően. A peres igények választott bírósági úton való érvényesítésének lehetősége, ezáltal a korábbi választott bírósági ítélet végrehajtása a megállapodás fényében nem lehetséges. A megszüntetésre kerülő kétoldalú beruházási megállapodások rendelkezései nem tekinthetők a nemzeti bíróság által eljárásban alkalmazandó jog részének.", "A nemzeti bírósághoz fordulásra vonatkozó nemzeti elévülési határidő, melynek időtartamát az alkalmazandó nemzeti jog határozza meg, attól az időponttól indul, amikor a beruházó adott esetben visszavonja a választott bírósági eljárást, lemond a már meghozott, de véglegesen még nem végrehajtott vagy nem érvényesített határozat végrehajtásáról, továbbá kötelezettséget vállal, hogy nem indít új választott bírósági eljárást.", "Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, ennek megfelelően erre a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény előírásai vonatkoznak. A törvény értelmében a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad. Az aláírást követően a megállapodás hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet elfogadása útján ismeri el.", "Kérem képviselőtársaimat, hogy az Európai Unió bíróságra vonatkozó ítéletének ismeretében a megállapodás kötelező hatályának elismerését támogassák. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}