Balczó Zoltán (Jobbik)

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A megállapodás megszüntetéséről szóló döntés egy európai uniós bírósági határozat alapján született meg. Talán felidézném azokat a cikkeket az Európai Unió működéséről szóló szerződésből, amelyek a jogalapot teremtették meg.

A 267. cikk azt mondja, hogy az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a szerződések értelmezése, az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése, és ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül föl, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést. A 344. cikk pedig azt mondja ki, hogy a tagállamok vállalják, hogy a szerződések értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitáikat kizárólag a szerződésekben előírt eljárások útján rendezik.

A német szövetségi bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához az említett Szlovák Köztársaság kontra Achmea B. V. ügyében, és történelmi jelentőségű döntést hozott az Unió Bírósága: a 15 főből álló nagytanács kimondta, hogy alapvető ellentét áll fenn az egyes Unión belüli beruházásvédelmi egyezmények vitarendezési klauzulái és az uniós jog meghatározott rendelkezései és alapelvei között. Itt részletesen elmondta a miniszter úr, hogy milyen módon zajlott le végül az a folyamat, amely a tagállamok egyeztetésével együtt eljutott ettől az egyedi, de történelmi jelentőségű döntéstől a mai napig, amikor ezzel a kihirdetéssel hozzájárulunk ahhoz, hogy általános érvényben ez a lehetőség megszűnjön.

Egyébként ennek kapcsán hadd térjek ki az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, az úgynevezett CETA kérdésére. Ez 2017. szeptember 21-én ideiglenesen lépett hatályba azért, mert nyilvánvalóan a lisszaboni szerződés alapján az Európai Unió önálló jogi személyiséggé vált, és joga van ilyen nemzetközi szerződést megkötni, de mivel ez egy úgynevezett vegyes megállapodás, ez azt jelenti, hogy nem teljes terjedelmében lépett hatályba; ahhoz, hogy ez megtörténjen, a tagállami parlamenteknek ezt ratifikálnia kell.

Nos, ennek kapcsán hadd mondjam el, hogy mi történt 2016-ban, még ezt megelőzően az Európai Parlamentben, amelynek akkor én is tagja voltam. 89 képviselő nyújtott be határozati javaslatot, amelyben kezdeményezték, hogy az Európai Parlament forduljon az Európai Bírósághoz annak érdekében, hogy e CETA-megállapodás kapcsán mondja ki az Európai Bíróság, hogy megegyezik vagy ellentétes az Európai Unió szerződésével a befektető-állam vitarendezési mechanizmus, ez az ISDS rövidítésű eljárás. Ugyanis jelenleg ez a vitarendezési eljárás lehetőséget teremt arra, és ez volt most is az Európai Unió tagállamain belül, ami Kanadának adja meg ezt a lehetőséget, ha így elfogadnánk, sőt az Egyesült Államoknak is, tegyük hozzá, mert a nagyon sok kanadai leányvállalat alapján az Egyesült Államok nagy cégei is megkapják azt a lehetőséget, amit a CETA tartalmaz majd számukra. Nos, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenységük állami korlátozása profitkiesést okoz számukra, akkor választott bírósághoz fordulhatnak.

A korlátozásoknak milyen okai lehetnek? Környezetvédelmi, közegészségügyi vagy más társadalmi, gazdasági oka, amelynek érvényesítése során egy szuverén ország a lakosságtól kapott felhatalmazás alapján jár el. Ennek ellenére a beruházó, a beruházó ország megtámadhatja a döntést, és az említett bírósági eljárást lefolytathatja a választott bíróságnál. Számomra megdöbbentő volt, hogy azt a kezdeményezést, amely alapján ez a 89 képviselő csak annyit kért, hogy kérjük ki előzetesen az Európai Unió Bíróságát, hogy ő hogyan ítéli meg az európai uniós joghoz való illeszkedését, 419 nem szavazattal, 258 igennel, 22 tartózkodás mellett elutasította.

Tehát ez azt jelenti, hogy a nemmel szavazók a globális gazdasági szereplők érdekeit még azon az áron is képviselik, hogy az általuk támogatott nemzetközi megállapodás ellentétes az uniós alapszerződésben foglaltakkal.

Én a miniszter úrtól is szerettem volna ebben az ügyben egy választ kapni (Szijjártó Péter képviselőtársával konzultál.), de nyilvánvalóan megértem, hogy adott esetben ilyenkor tud konzultációkat lefolytatni, tehát arról beszéltem, hogy… (Közbeszólás.) Örülök; elképzelem, hogy a miniszter úr több helyre is tud figyelni. Tehát hogy nagyon egyszerűen fogalmazzam meg: ha ön helyesnek tartja azt, hogy ebben az országban egy nagy befektető cég úgy dönt, hogy sérelem érte azt, ami alapján ő befektetett, ön azt mondta, forduljon a magyar bírósághoz, és adott esetben még ott van az Európai Unió Bírósága is.

(10.40)

Ez helyes így, jöjjenek a befektetők, de amennyiben jogvita van, intézzék el Magyarország független bíróságain. Ehhez képest a kérdésem az, hogy ha ezt egy holland cég vagy Hollandia esetében így tartjuk helyesnek, akkor vajon egy kanadai cég esetében nem ezt kellene‑e helyesnek tartanunk. Tehát számomra ennek a döntésnek van egy külön üzenete. Természetesen az Európai Unió azzal nem rendelkezik joghatósággal, hogy ő maga automatikusan azt mondja, hogy egy nemzetközi szerződés érvénytelen és ilyen megállapodás nem lehet, hiszen a másik fél nem tagja az Európai Uniónak. Ugyanakkor számomra természetes, hogy ha az adott ország szempontjából sérelmesnek ítéli az Európai Unió Bírósága, és elfogadjuk, hogy az ilyen választott bírósági rendezés nem megfelelő eljárás, erre vannak a nemzeti bíróságok, erre van az Európai Unió Bírósága, akkor vajon mennyiben érinti ez majd a CETA magyarországi elfogadásának, ratifikálásának kérdését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.