Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Mesterházy Attila kérdése teljesen jogos, de Kósa Lajos pont erről beszélt az expozéjában, ilyen helyzetekről, de tényleg fontos, hogy konkrét helyzeteket is mondjunk, ahol ez a törvény megvalósul, de egy röpke tizenvalahány percen keresztül erről volt szó az előterjesztői expozéban is.

Azt tudjuk, hogy Magyarország vízügyi nagyhatalom, tekintsünk ki egy kicsit a víz világára, ha már a környezetvédelem és a dualizmus kora is szóba jött itt a törvény vitájában, hiszen egyik legfontosabb nemzeti kincsünk a tiszta, emberi fogyasztásra alkalmas, jó minőségű ivóvíz; zárójelben: még a gyógyvizeinket is ide lehetne sorolni. Az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása Magyarországon alapjognak számít, amit az Alaptörvényünk is tartalmaz. Az ivóvízhez való hozzáférés az élet legalapvetőbb funkciója, amit az államnak garantálnia kell, így a vízgazdálkodás és a víziközmű-szolgáltatás nemzetstratégiai szempontból kiemelten fontos területek.

A mindennapi életben teljesen természetesnek vesszük, hogy Magyarország településein, az otthonainkban megnyitjuk a csapokat, és hozzájuthatunk a fogyasztható minőségű ivóvízhez, azonban ha kitekintünk a világba, sőt Európa-szerte sem tekinthető ez mindenhol általánosnak. Pontosan ezért a nemzeti kereszténydemokrata kormány 2010 óta kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzetgazdasági és nemzetstratégiai szempontból rendkívül fontos közművek, különösen is a vízművek magyar nemzeti tulajdonban legyenek. Emlékszünk arra, amikor Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere 1997-ben aprópénzért külföldi tulajdonba adta a Fővárosi Vízműveket, valamint a Fővárosi Csatornázási Műveket, amit aztán cinikus módon nagyon jó üzletnek nevezett. Hasonlóan nagyon jó üzlet volt a 4-es metró is.

A több mint 150 éves múlttal és tapasztalattal rendelkező Fővárosi Vízműveket, amely kétmillió fogyasztót szolgál ki ivóvízzel napi szinten, 2012-ben Tarlós István főpolgármester úr vezetésével a főváros visszavásárolta, és azóta ismét a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van. 2010 óta tehát nem csökken, hanem jelentős mértékben, másfélszeresére nőtt az állam, azaz mindannyiunk közös nemzeti vagyona. A nemzeti kormány ezért folyamatosan visszaszerzi a korábban elherdált nemzetstratégiai fontosságú közműveket. Különösen fontos számunkra, hogy ezekben a mostani nehéz időkben a családok terhei ne növekedjenek meg, a nemzeti kormány egy válsághelyzetben sem engedi, hogy a háztartások rezsiköltségei jelentősen növekedjenek.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény egyik lényeges eleme magának a vízi közműnek a megléte, a fogalma, mint a szolgáltatási tevékenység infrastrukturális eszköz fogalmának a meghatározása is. A most előttünk fekvő törvényjavaslat, amelyet Kósa Lajos képviselőtársam nyújtott be, lehetőséget teremt arra, hogy a még nem vízi közműnek minősített, a víziközmű-rendszerbe bekapcsolt vízi létesítményeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vízi közműnek tudja minősíteni. Amennyiben a hivatal valamely nem állami vagy önkormányzati tulajdonú vízi létesítményt vízi közműnek minősít, megnyílik az ellátásért felelős joga és kötelezettsége, hogy a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése körében a nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vízi közmű tulajdonjogát megszerezze.

A javaslat előremutató, ezért a KDNP-frakció azt támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)