Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Itt most a 13. havi nyugdíjról elnevezett törvényjavaslatot tárgyaljuk, amelyet valóban pontosabb lenne 53. heti nyugdíjról szóló javaslatnak becézni. De ennél is fontosabb, hogy mindezt azzal az indoklással hozták most a Ház elé, hogy a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben ezzel segítenének az időseknek.

(16.10)

Tehát azok a nyugdíjasok, akik most komoly nehézségekkel szembesülnek, akár az elszaladó árak, akár a karantén vagy a kijárási korlátozás miatti pluszköltségek okán, ők majd jövőre néhány ezer forinttal magasabb nyugdíjat fognak kapni. Erről szól a Fidesz javaslata.

Önmagában persze helyes dolog több pénzt adni a nyugdíjasoknak és magasabb nyugdíjemelést biztosítani, de nézzük meg, hogy honnan jön ez a javaslat. Az a Fidesz nyújtotta be ezt a javaslatot, amely kormányzásának az első, nyugdíjasokat érintő fontos lépése volt, hogy átírta a nyugdíjemelés szabályait, amivel tíz év alatt elvett egyhavi nyugdíjat az idős emberektől. Tehát gyakorlatilag most nem a 13. havi nyugdíjról, hanem a 12. havi nyugdíj visszaépítéséről kellene ennek a törvénynek szólnia. Ma az idősek 11 havi nyugdíjat kapnak. Ha úgy folytatódott volna tovább a nyugdíjemelés rendszere, ahogy az 2010-ben volt, akkor már mindenki előrébb lenne egy teljes hónappal idős polgártársaink közül.

Az a Fidesz nyújtotta be most ezt a javaslatot, amely elvette vagy legalábbis megszigorította a korkedvezményes, a korengedményes, a szolgálati és a rokkantnyugdíjakat a legkiszolgáltatottabb emberektől és azoktól, akik a legtöbbet áldozták a munka oltárán az egészségükből, az életükből, tőlük vett el tíz- és százmilliárdokat évente, ahogy Korózs Lajos képviselőtársam mondta, csak a rokkantnyugdíjasokon 480 000 millió forintot spórolt meg a Fidesz-kormány.

Az a Fidesz terjeszti most elő ezt a javaslatot, amely tíz éven keresztül nem emelte az öregségi nyugdíjminimumot, ami továbbra is 28 500 forintos szégyenletes szinten áll, és az a Fidesz-kormány terjeszti elő a javaslatot, amely méltányossági nyugdíjemelésre összevissza 800 millió forintot tervez be a költségvetésbe, ami átlagosan 3-4 ezer forintos nyugdíjemelési méltányossági döntéseket tesz lehetővé, ami megint csak szégyenteljes és megalázó.

Az a Fidesz-kormány terjeszti elő most ezt a javaslatot, amely 600 ezer idős honfitársunkat hagyja méltatlanul alacsony nyugdíjból tengődni, ennyien vannak azok, akik kevesebb mint 100 ezer forintot kapnak havi szinten, amely, mint jól tudjuk, éppen csak karcolja a létminimum költségeit. Félmillió nyugdíjas gyakorlatilag a létminimum szintjét el nem érő juttatást kap az államtól, ez is a Fidesz-kormány dicsősége. Ugyanakkor sikerült elérniük azt, hogy a 2010-es években elkezdtek milliós nyugdíjkifizetések jelentkezni, és most már sok tucat ember van, nyilván nem az egyébként nélkülözésben élő vagy anyagi tartalékot felhalmozni nem képes idős emberek közül azok, akik a közös kasszából havonta több millió forintot, évente több tíz millió forintot vehetnek fel. Végtelenül igazságtalan rendszer, korábban Magyarországon ilyen soha nem volt! És ezzel azt érték el, hogy az időstársadalomban durvábbak a társadalmi különbségek, mint az aktív korúak között. A legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak között több mint százszoros különbség van. Hogy lehetséges az, hogy a magyar államnak az egyik idős ember több mint százszor annyi forintot ér, mint a másik? Ez egészen elképesztő! Ezt azonnal be kell szüntetni, és ezt a nyugdíjasszervezetek követelik az elsők között és a leghangosabban.

De a nagy számok is leleplezik magukat. Ha felmegy valaki az Eurostat honlapjára, akkor azt látja, hogy a magyar állam a GDP 6,7 százalékát költi évente az idősellátásra, az EU 27 átlaga pedig 10,4 százalék. Több mint 55 százalékkal magasabb, több mint másfélszer annyi GDP-arányosan az EU-átlag, amit az idős polgártársak anyagi juttatásaira fordítanak, mint amit a Fidesz-kormány erre a célra szánt. Ez éves szinten 1800 milliárd forintos különbség. Tehát lehetnének másfélszer akkorák a magyar nyugdíjak, ha ugyanakkora arányt szánnánk a nemzeti össztermékből az idősellátásra, mint a többi uniós ország.

És akkor ezek után büszkélkednek maguk! És akkor ezek után gondolják azt, hogy majd a nyugdíjasok hálásan fognak tapsolni, amikor megkapják azt a néhány ezer forintos pluszemelést. Maguk hülyének nézik a nyugdíjasokat, maguk azt hiszik, hogy a tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal, meg ezzel az egyheti plusznyugdíjjal meg tudják venni a 2022-es szavazatukat.

Van egy rossz hírem: a magyar nyugdíjasok ennél sokkal-sokkal okosabbak, követik, hogy mi történik ebben az országban, és látják, hogy mi van a pénztárcájukban, és ez köszönőviszonyban nincsen a fideszes propagandával. Egészen más pályára kéne állítani a magyar nyugdíjrendszert. Az az érzéketlen és embertelen szisztéma, amit a Fidesz kiépített, az kukába való, szemétre való. Az, amit az ellenzéki pártok javasolnak, méltányosabb, igazságosabb, és minden idős ember számára biztonságot nyújtó nyugdíjrendszer kialakítására tesz javaslatot.

Ezen belül nyilván vannak különbségek. A Párbeszéd javaslata az, hogy alakítsuk át a nyugdíjrendszert, és legyen mindenkinek egy alapnyugdíja, amely időskorban mindenkinek fedezi az alapvető megélhetését. Ez az alapjövedelemmel lenne nyilvánvalóan egyenlő nagyságú összeg, és ennek az összegnek fedeznie kell a létminimumot. Ez Magyarországon közel 100 ezer forint egy egyszemélyes háztartásra, és ha azt mondják, hogy ez nem lehetséges, akkor van egy rossz hírem: évek óta benyújtjuk a költségvetéshez azokat a módosítókat, amelyek kimutatják, hogy erre megvan a fedezet, de az Eurostat számai is azt mutatják, hogy bőven megvan erre a fedezet. Politikai döntés, politikai akarat kérdése, hogy mire költjük, hogy a gazdasági működés meg gazdasági fejlesztés címszó alatt Mészáros Lőrinc zsebébe tömködik‑e maguk a pénzt, vagy mondjuk, odaadják az egész életüket ledolgozó idős polgártársainknak, ahogy azt ők megérdemlik.

Csak hogy lássák, hogy nem a levegőbe beszélünk, amikor azt mondtuk, hogy most a válság idején egy válságkezelő alapjövedelemre van szükség, amely mindenkinek, nyugdíjasoknak és aktív korúaknak ugyanúgy garantálja, hogy 100 ezer forintnál kevesebb ne lehessen havi szinten a számlájukon a befolyó összeg, akkor maguk ezt persze lesöpörték, de egy párbeszédes polgármester az I. kerületben, V. Naszályi Márta ezt megvalósította. (Nacsa Lőrinc: Dehogy valósította meg!) És ott már havonta több száz idős ember kiegészítést kap, hogy a maguk által szégyenteljesen alacsonyan tartott nyugdíjuk elérhesse a 100 ezer forintot. Azok az idős polgárok, akik olyan szerencsések, hogy egy párbeszédes polgármestert választhattak maguknak, és egyébként 60-70-80 ezer forintos nyugdíjat kapnának, ők most ezekben a hónapokban 100 ezer forintos bevétellel gazdálkodhatnak. Azért ez nagyon nem mindegy. (Dr. Pósán László közbeszól.) Ez a valóság, ebből nem kell felébredni. Tehát azt látják a számlájukon.

Lehet nevetgélni fideszes képviselőtársaimnak, lehet, hogy maguknak mások nyomora, az, hogy 60 ezer forintból kell kijönni a hónap végéig, lehet, hogy magának az nevetséges… (Dr. Pósán László közbeszól.) Pontosan, az igazságot mondom: 600 ezer ember van ma Magyarországon, aki időskorára kevesebb mint 100 ezer forint nyugdíjat kap. (Dr. Pósán László közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) És V. Naszályi Mártáról is pontosan az igazat mondom: 100 ezer forintig kiegészítik az I. kerületben mindazoknak a jövedelmét ‑ legyen az bérjövedelem, szociális juttatás vagy nyugdíjjárandóság ‑, akiknek ezt a szintet nem éri el a jövedelme. Ez lenne az a minimum, amit nemcsak a szerencsés önkormányzatoknak és nemcsak a progresszív vezetőknek, hanem a magyar államnak kéne biztosítania minden idős ember számára.

Itt kezdődik a tárgyalási alap, és ez az, amiről szerintem meg fogjuk tudni győzni egymást az ellenzéki pártokkal a 2022 után felálló új kormány tagjaival, és azokkal a civil szervezetekkel, elsősorban a Nyugdíjas Parlamenttel, akik az idősügyi egyeztetéseket nagyon komoly munkával, évek óta lefolytatják, akik a megyei szervezeteken keresztül több százezer idős ember véleményét, akaratát, igényeit csatornázzák be, és hozzák a politikai döntéshozók elé, de úgy látszik, hogy a kormánypártok esetében hiába. Az ellenzéki pártok mindegyikében megvan azonban a nyitottság és a jóakarat arra, hogy ezeket az érintettek által kidolgozott javaslatokat meghallgassák, megvitassák, és a lehető legjobb közös megoldásokat hozhassuk majd az Országgyűlés elé akkor, amikor ennek értelme lesz, amikor ennek a politikának többsége lesz nemcsak a társadalomban, hanem itt, az országgyűlési patkóban is.

Úgyhogy ebben a reményben tudom azt ígérni időskorú honfitársainknak, a magyar nyugdíjasoknak, hogy lesz még ennél jobb világ, és nem kell benyalni a Fidesznek ezt a szemfényvesztő kommunikációs trükkjét. Nézzék meg, hogy mi történt velük az elmúlt tíz évben, és annak megfelelően cselekedjenek, és szavazzanak majd a 2022-es választáson. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)