Ungár Péter (LMP)

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ma volt a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékező emlékülés, és annak az ülésnek vagyunk a végén. Az a helyzet, hogy beszélnünk kell arról, hogy a trianoni békediktátum mennyiben nem tisztelte a magyar emberek önrendelkezési jogát, és ebből a szempontból egy helytörténetileg releváns dolgot mondanék most el.

Az a helyzet, hogy nagyon sokan hallottak róla, és nagyon tanítják is Magyarországon, hogy Sopron a nemzeti hűség városa, és Sopron volt az a város, amelyik az önrendelkezést megtartva népszavazáson tudott arról dönteni, hogy Magyarországhoz tartozzon, és így meg is kapta a „Civitas Fidelissima” címet, tehát a hűség városa lett.

Arról viszont nagyon kevesen tudnak, hogy voltak Sopron mellett magyar falvak is, amelyeknek nagyon hasonló sorsuk volt. Ehhez tartozik Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti, Vas megye községei. Ezek is olyan települések voltak, amelyeket az eredeti szándék szerint Ausztriához csatoltak volna, de a lakossági tiltakozás, majd az akaratnyilvánításuk következtében Magyarországhoz csatolták őket mégiscsak, és ezért, ha Sopron a hűség városa, akkor nevezhetjük őket a hűség falvainak.

Úgyhogy szerintem fontos, hogy elhangozzon az, hogy 1923 márciusában ezek a falvak Magyarországhoz akartak tartozni. Nagyon örülünk, hogy így tették, és nagyon örülünk, hogy azóta egy államban tudunk az ezekben a falvakban lévő emberekkel élni, és közösen gyarapíthatjuk Magyarországot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)

(21.50)