Bódis József

BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Országgyűlés! „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” ‑ olvashatjuk Morus Tamásnál. Szavainak bölcsessége ma is élő és igaz. Az értékek megóvásának nem a megörökölt, egykor jól működő, de már meghaladott struktúrák konzerválása a leghelyesebb módja, azokat gyarapítani és formálni is kell.

A kormány 2010-től kezdve azon munkálkodik, hogy közös hagyományainkat ne csupán kőbe vésve őrizzük, hanem azokat élő tradíciókként tapasztaljuk meg, és ezáltal gazdagodjunk. Ennek szellemében belátható, hogy milyen fontos a nagy múlttal rendelkező magyarországi felsőoktatás fejlesztése és megújítása. Cél, hogy hazánkban egy olyan minőségi felsőoktatási rendszer épüljön ki, ahol a legnagyobb értéket a valódi teljesítmény jelenti. Ehhez azonban stratégiai változtatások bevezetésére van szükség, amelyekről meggyőződésünk, hogy az intézmények, a bennük dolgozók és nem utolsósorban a hallgatók javát szolgálják.

Feladatunk világos és egyértelmű: a minőségi felsőoktatás érdekében jelentős, hatékonyságot és átláthatóságot növelő reformokat kell véghez vinnünk. Ez nem csupán a kormány akarata, a felsőoktatás valamennyi szereplője érdekelt az ágazat modernizálásában. A munkához elengedhetetlen egy közös vízió, amely alapján a reformok jól működő valósággá válhatnak. Ez a bizonyos vízió magasabb rendű cél, azaz üzenet, amely nem változott az elmúlt tíz esztendőben, és amelynek szellemében már sok munkát elvégeztünk. Azonban továbbra sem dőlhetünk hátra, a magyar egyetemek versenyképességének folyamatos javítása, a gazdálkodás racionalizálása, a minőségi és korszerű oktatás feltételeinek megteremtése még tartogat kihívást számunkra.

Tisztelt Országgyűlés! A Színház- és Filmművészeti Egyetem egy nagy múltú felsőoktatási intézmény, sikereire minden magyar méltán büszke lehet, olyan művészek, alkotók pályája indult innen el, akik a magyar kultúra aranynapjának letéteményesei, világszínvonalú művelői, hirdetői.

A ma ismert intézmény kialakulásának hosszú története 1865-re nyúlik vissza, amikor a Nemzeti Színház közelében megnyílt az egyetem elődjének számító Színészeti Tanoda. Innentől folyamatos fejlődés és bővülés jellemezte az eredendően csupán kis műhelyként létrejött iskolát, amely röviddel a második világháború után már Színház- és Filmművészeti Főiskolaként működött. E név alatt folyt tovább a művészkiválóságok felkészítése, akik közül sokan később országos és nem egy esetben világhírnevet szereztek maguknak. Immáron több mint húsz éve, 2000. január 1-jétől az intézmény egyetemként működik.

A rengeteg változás, átalakítás ellenére azonban az eredeti küldetés, a tehetséges művészek képzése, töretlenül megmaradt. A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek számtalan alkotóművészt köszönhetünk, akik a színházakban, de a filmvásznon és a televízió képernyőjén is hosszú évtizedek óta varázsolják el a művészetszerető közönséget. A patinás múlt és jelen, amelyre méltán büszkék lehetünk, azonban virágzó jövő nélkül nem elegendő.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám folyamatos növekedése mellett alig változott. Bár ez nem vált a minőségi teljesítmény kárára, mára már érezhetően szükség van egy új struktúrára, amely további évtizedeken keresztül biztosíthatja a töretlen fejlődést. Az intézmény társadalmi-gazdasági környezete és a felsőoktatás ágazati irányítása olyan új kihívásokat támaszt, amelyeknek megfelelni csak egy jóval korszerűbb működési modellben lehetséges.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek a jövőben is a magyar kultúra fejlődését meghatározó és támogató intézménynek kell maradnia, ezen küldetés záloga a hatékony megújulás. Az egyetem ‑ több más felsőoktatási intézményhez hasonlóan ‑ a modellváltás által olyan lehetőséghez jut, amely eredményességét és egyben hatékonyságát is garantálja. A megújulás által képes lesz megfelelni a saját, minőségbeli, valamint a piaci környezet által támasztott elvárásoknak, és ezekhez alkalmazkodva láthatja el majd feladatait.

A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy az egyetem hazai és nemzetközi szinten elismert tudásközponttá alakuljon, a kulturális életben betöltött szerepe tovább erősödjön, és a jövőben olyan, együttműködésre képes intézményként működjön, amely a magyar kultúra kiemelt és egyedi letéteményeséhez méltó.

A kormány megítélése szerint a jelenlegi intézményi struktúra nem teszi lehetővé a kellően rugalmas működést, valamint a külső piaci források hatékony bevonását, amely pedig elengedhetetlen a minőségi megújuláshoz. A magyar felsőoktatás gyakorlatában már kipróbált, Európa-szerte is bizonyított új és korszerű alapítványi forma viszont megteremti mindezek lehetőségét. A Színház- és Filmművészeti Egyetem vonatkozásában is létre kell hozni a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formát, amely által az intézmény működése hatékonyabbá és rugalmasabbá válik.

A vállalati és kulturális szektor, valamint az egyetem kooperációja által egy teljesítményre ösztönző rendszer alakulhat ki. A Színház- és Filmművészeti Egyetem számára lehetőség nyílik arra, hogy lényegesen több piaci forrást vonjon be a finanszírozásába, amely ösztönzőleg hat az oktatás színvonalára. A modell sajátos profilja és kapcsolatrendszere továbbá széles körű támogatói közösség kialakítását is lehetővé teszi.

Az alapítvány feladata lesz a vagyonkezelés mellett az oktatási, kutatási, hallgatói és tanári támogatási program működtetése, a rászorultsági alapú támogatás biztosítása, valamint tehetséggondozó programok működésének elősegítése.

Az egyetem közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói új státuszba kerülnek, ezt követően a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak tovább. Ez a változás nagyban hozzájárul majd munkájuk méltó anyagi elismeréséhez.

A kormány egyetemek működési modelljét átalakító intézkedéseinek elsődleges célja tehát a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében. Az időszerű modellváltás nyomán enyhül az állam támogatásának való kiszolgáltatottság, rendeződik az infrastrukturális környezet, így lehetőség adódik az egyetem számára, hogy stabil fejlődési pályára álljon, az oktatás színvonala megerősödjön és kiteljesedjen, tehát egy kiegyensúlyozott működés jöjjön létre. Az állam szerepvállalása nem szűnik meg teljesen, csupán fenntartóból partnerré válik, de a hosszú távú keretszerződés, valamint rövidebb finanszírozási szerződés által garanciát vállal az együttműködésre.

Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási intézmények lényegét adó cél minden esetben a diákok, hallgatók tudásának fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása, ehhez képest a többi prioritás csupán másodlagosnak tekinthető. A modellváltás természetesen nem tévesztheti szem elől e központi ideát, mi több, ez ösztönzi leginkább az átalakulási folyamatot, biztosított lesz a hallgatók korszerű, színvonalas képzése, ezzel alkalmassá teszi őket a nemzetközi szintű tudás megszerzésére, a fókuszban az ő boldogulásuk, szakmai kiteljesedésük áll. Fontos megjegyezni, hogy az átalakulás a jelenlegi hallgatók jogviszonyát nem érinti, azonban pozitív velejáróit már ők is magukon érezhetik.

Tisztelt Országgyűlés! A bemutatott törvényjavaslat kulcsszerepet játszik az egyetem további fejlődésében, és biztos alapot teremt helyes működése számára. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)