Dr. Maruzsa Zoltán Viktor

DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm önöket a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján. Megtiszteltetés, hogy ma szólhatok itt önökhöz az ország Házában, még ha a téma nem is kapcsolódik a történelmi évfordulóhoz. A köznevelésért felelős államtitkár azonban a hivatását tekintve is történész, nem mehet el szó szerint ezen esemény emlékezete mellett, különösen azért sem, mert a nemzeti identitás, a nemzeti összetartozás érzésének pártpolitika felett álló kialakítása, megerősítése az oktatási rendszernek is feladata, melyet örömmel vállalunk. Ebben önök biztosak lehetnek, és számíthatnak ránk.

A kormány célja ezen túl az is, hogy az oktatási rendszerünk minden fiatalnak alapos és eredményes felkészítést biztosítson a felnőttkori életéhez. Ezért tettük 2015-ben kötelezővé az óvodáztatást, ezért erősítjük a köznevelés rendszerét, ezért változtatunk a szakképzési rendszeren, és ez vezérli a kormányt a felsőoktatási intézményeket érintő modellváltás során is. Azok az intézkedések, melyeket ma önök elé tárok, szintén ezt a célt szolgálják.

A most tárgyalandó törvényjavaslat tartalmazza a 2020 szeptemberétől valamennyi tanuló számára teljesen ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges jogszabály-módosításokat. Erről a kormány még 2019 februárjában döntött, így az eddig az 1-9. évfolyamon már mindenki számára ingyenes tankönyvellátást valamennyi évfolyamra kiterjeszti a köznevelésben és a szakképzésben egyaránt. Az ingyenes tankönyvellátás működtetésének fedezetére a 2020. évi költségvetés 13,8 milliárd forint támogatást biztosít. Meggyőződésünk, hogy az a tény, hogy minden magyar tanuló ingyenesen kapja a tankönyvet, hozzájárul az oktatás eredményességéhez, és abban bízom, hogy az ellenzék szemében sem lehet ennek kapcsán szálka.

A törvényjavaslat a köznevelési intézmények nyílvántartásba vételének szabályait is módosítja, újraszabályozza az intézmények alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának tartalmi elemeit. Korábban ennek a deregulációjára került sor, az élet azonban azt igazolta, hogy szükség van ezen szabályok törvényi szintű rögzítésére. A törvényjavaslat bővíti továbbá az alapfokú művészeti oktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét, ezzel párhuzamosan koherensebbé teszi az erre vonatkozó szabályozást. Ennek kapcsán a sajtóban jelentek meg ezzel ellentétes hírek is, melyeket következetesen cáfoltunk, de itt is szeretném megerősíteni, hogy a jövőben a sajátos nevelési igényű tanulók teljes köre ingyenesen lesz jogosult az alapfokú művészeti oktatásra.

Amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot, eleget teszünk a nemzetiségi önkormányzatok kifejezett kérésének, miszerint a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészüljön ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával. Ez az intézménytípus a kis létszámú nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiségi nyelvoktatást szolgáló intézmények létrehozását teszi lehetővé. Fontos üzenet lehet ez éppen a mai napon, amikor például az ukrán kormány tevékenysége száz év után megnehezíteni, ellehetetleníteni látszik Kárpátalja magyar tanítási nyelvű oktatási rendszerét.

A törvénymódosítás a nemzetiségi nevelési, oktatási intézmények működési, felvételi körzetének meghatározásával és az egyes döntésekkel kapcsolatos nemzetiségi önkormányzati egyetértés kikérésének szabályozását összekapcsolja a nemzetiségek jogairól szóló törvény vonatkozó szabályaival, egyúttal az eddig eltérően értelmezhető szabályok összhangját is biztosítja a jövőben. (Sic!) A javaslatot természetesen egyeztettük a nemzetiségek képviselőivel, támogató együttműködésüket ezúton is köszönjük.

A törvényjavaslat egy technikai deregulációt is tartalmaz, mellyel kapcsolatban a törvényjavaslat véleményeztetése során ugyancsak félrevezető sajtóhírek jelentek meg.

(17.50)

Fontos kiemelni, hogy a pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, nem lehet tehát a jövőben sem megfelelő végzettség, szakképzettség nélkül pedagógusokat alkalmazni, ugyanakkor a törvénymódosítás következtében a pedagógusok alkalmazására vonatkozó képesítési követelmények a jövőben nem törvény mellékletében, hanem kormányrendeletben kapnak majd helyet.

Erre azért van szükség, mivel a pedagógusképzés folyamatos változása miatt a törvény hatálybalépése óta eltelt nyolc évben hét alkalommal kellett emiatt módosítani a nemzeti köznevelésről szóló törvény mellékletét. A jövőben a technikai módosításokat elegendő lesz kormányrendeletben átvezetni. Nincs kétségem, hogy ez a módosítás bizonyára tárgyát képezi majd hozzászólásoknak, szeretném ezért aláhúzni, hogy a feltételek nem változnak, de rendeleti szintre kerülnek, ennek pedig az az oka, hogy ha a tanárképzésről szóló kormányrendeletben vannak változások, ha új szak létesül, akkor önmagában ezért ne kelljen törvényt módosítani.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy míg ahhoz, hogy egy újfajta tanári szak létesüljön, elegendő a kormány rendelete, ugyanakkor ahhoz, hogy az érintett szakon végzett hallgató pedagógusként munkát is kaphasson, már törvényt kell módosítani. Kérem a tisztelt képviselőket, kezeljük ezt a helyén, az elmúlt nyolc évben a mellékletet ért hét technikai módosítás ezen részéhez soha senki nem szólt hozzá. Kérem, hogy támogassanak ebben, helyezzék ezt a kérdéskört a kormány illetékességi körébe.

A törvényjavaslat a köznevelés és a szakképzés szétválasztásának még nyitva maradt kérdéseit is rendezi, a most benyújtott javaslat célja a továbbra is a köznevelés rendszerében működő művészeti szakgimnáziumok és szakiskolák zökkenőmentes működésének megteremtése.

A törvénymódosítás egyik markáns célja továbbá a pedagógusok fokozott védelme, a velük szemben elkövetett erőszak megszüntetése. A közelmúltban megszaporodtak a pedagógusokkal szembeni, erőszakkal történő, fenyegetéssel vagy tettleges bántalmazással járó jogsértések, amelyek elkövetői sajnálatos módon több esetben diákok voltak. Nyilvánosságra kerültek, majd a közösségi médiában jelentős nézettségre tettek szert a pedagógusokkal szembeni erőszakot nyíltan bemutató olyan videofelvételek is, amelyeket jórészt az elkövetők társai készítettek. A felvételeken a tanulók elsősorban verbálisan, de esetenként fizikailag is bántalmazzák, megalázzák a munkájukat végezni próbáló pedagógust. Ez vállalhatatlan, ezt a társadalom döntő többsége elítéli.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása garantálni kívánja, hogy a pedagógusok biztonságos környezetben, nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat, ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy szükség esetén a rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, az újonnan felállítandó iskolaőrség bevonható legyen a pedagógusok védelme érdekében. Az iskolaőrség létrehozásáról és az ehhez kapcsolódó intézkedésekről szóló törvényjavaslatot önálló törvényjavaslatként nyújtja, illetve nyújtotta be az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A jelenleg tárgyalt törvénymódosítás ezt csak az alapelvi szintű rendelkezései közötti deklaráció formájában teszi meg.

Tisztában vagyok azzal, hogy a képviselők ezt az elvi deklarációt is vitathatják. Mi is jobban örülnénk, ha erre nem lenne szükség, ha ez a probléma nem létezne, ha a diákok szeretnék és tisztelnék a tanáraikat, és nem ragadtatnák magukat erőszakos cselekményekre. Sajnos azonban ezen a téren a világ nem az előnyére változik, ezért az intézkedést szükségesnek ítéljük.

Természetesen a pedagógusok biztonságos munkavégzéséhez szükséges feltételek közül ez csak egy elem, ezen a téren további intézkedések vannak folyamatban, amelyek magukba foglalják majd a szankcionáló jellegű intézkedések mellett a preventív jellegű intézkedéseket is. Ez a törvényjavaslat ezeket nem tartalmazza, ennek egyetlen oka van: a további intézkedésekhez nem kell a nemzeti köznevelésről szóló törvényt módosítani, de biztosíthatom önöket, hogy nem egyedülálló intézkedésről van szó; nem kell azonban törvényt módosítani ahhoz, hogy a pedagógusképzés során odafigyeljünk erre a kérdéskörre. Hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók felkészültebbé váljanak az eltérő környezetből érkező tanulócsoportokkal való együttműködés, illetve az esetlegesen adódó konfliktusok kezelésére, ezért a képzés során megerősítjük a konfliktuskezelési készségek fejlesztését.

Nem kell törvényt módosítani azért sem, hogy folytassuk a már szolgálatban álló pedagógusok konfliktuskezelési képességeinek fejlesztése érdekében folytatott programjainkat, amelyek célja az iskolai környezetben és azon kívül előforduló zaklatás és agresszív megnyilvánulások megfelelő kezelése, lehetőség szerinti csökkentése, de tudjuk folytatni a mentálhigiénés továbbképzéseket is. Prevenció és szankció egyaránt jelen van tehát a kormány intézkedései között.

Felhívom figyelmüket, hogy az elmúlt hónapokban, amikor az egyes esetekre sor került, önök kérdésekkel árasztottak el bennünket, és azt kérték, hogy a kormány lépjen a pedagógusok védelme érdekében. A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására irányuló javaslatunk ennek egy elemét tartalmazza. Kérem, javaslom, hogy szavazzák meg. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)