Sebián-Petrovszki László (DK)

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy nagyon vaskos törvényjavaslat fekszik itt előttünk, és ahogy az előttem szóló ellenzéki képviselők már megállapították, a salátatörvényhez való viszonyulásunk kapcsán egy ellenzéki front, egy salátatörvényfront alakult itt ki, ugyanis ugyanazokat tudnám én is elmondani, ezért igyekszem is rövidre vágni azt a részét a beszédemnek, amit az előttem szóló ellenzéki képviselők már elmondtak.

Tehát van annak szerepe, amikor egy salátatörvény jön a Ház elé, van olyan, amikor egy adott élethelyzetet kell szabályozni több különböző törvényben, vagy több különböző törvényt érint, és természetesen van logika abban, hogy azokat egy javaslatban hozza be az előterjesztő, azonban itt nem erről van szó. Ahogy a cím is fogalmaz, egyes igazságügyi tárgyú törvényeket módosít, de ezek a módosítási javaslatok nincsenek egymással különösebb összefüggésben. Tehát az a nyolc törvény, amelynek a módosítása össze van itt kapcsolva mintegy 60 oldalban, teljesen nyugodtan bejöhetett volna külön-külön, tárgyalhattuk volna azokat külön-külön, és sokkal egyszerűbb lett volna megítélni egyiknek vagy másiknak a támogatását is. Ugyanis ilyenkor mindig az merül fel, ennek a csomagnak a kapcsán is, hogy számos előremutató, pozitív javaslatrészlet van ebben, ugyanakkor van egy-kettő olyan javaslat is, amely például a DK számára nem támogatható, vagy felvet kérdéseket legalábbis, de ilyenkor az egész csomag támogatásáról vagy elutasításáról kell dönteni, hiszen a végén majd így kell erről szavazni.

(11.30)

Ha már belemegyünk a konkrétumokba: ahogy az előbb is mondtam, számos jó javaslat van, én most nem is kezdem el részletezni, mert az előttem felszólalók jó néhány részletet ismertettek ezekből a javaslatokból; a problémám vele az, hogy a javaslatok egy jó része már évek óta ismert problémát old meg. Tehát nekem az időszerűséggel van gondom, hogyha tudjuk azt, hogy egyik-másik dolog nem működik, nem jól működik, kapunk visszajelzéseket ‑ azt állítja a javaslat, hogy visszajelzések jöttek ‑ akár szakmai szervezetektől, akár egyéb forrásokból, hogy nem működik egyik-másik része a szabályozásnak, akkor az nagyon helyes, ha azt jobbá akarjuk tenni, és jön ide egy javaslat, de jó néhány olyan módosítás van ebben a csomagban, amiről tudjuk évek óta, hogy az nem működik és nem jól működik, mégis csak most tárgyaljuk ezt, mégis csak most akarjuk ezt megoldani. Kérdezem én, hol voltunk eddig, mi történt eddig az elmúlt években.

Külön kitérnék ennek kapcsán a közjegyzőkről szóló törvényt módosító részre, amelynek a fő vonalát az viszi, hogy egy tavalyi alkotmánybírósági döntést, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette egy bizonyos rendelkezését, ezt akarja orvosolni. Ez már-már azt az illúziót kelti, hogy egy normálisan működő jogállamban élünk, ahol, ha megállapít egy testület valami alkotmányelleneset, akkor arra jön a válasz, hogyan javítsuk ki. Mondom, hogy már-már azt az illúziót kelti. Bárcsak ne így lenne, hogy számos más alkotmánybírósági döntést, amely ugyanígy mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mégsem tárgyaljuk a parlament előtt!

Itt azt a témát említeném, amelyet volt szerencsém múlt héten a miniszterelnök úrtól is megkérdezni, ez pedig a rokkantnyugdíjasok kapcsán hozott alkotmánybírósági döntés, amely másfél éves, és azóta nem sikerült a parlament elé a javaslatot beterjeszteni. Szóval, most, amikor a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításáról, ügyrendjéről szóló alkotmánybírósági döntést orvosoljuk, ez jó, ez pozitív, ez támogatandó, csak kérdezem, hogy hol van a többi, hol van ennél, már bocsánat, talán több embert érintő és nagyobb jelentőséggel bíró javaslat.

Az anyag beszél arról, megint csak a közjegyzői résznél, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának gyakorlati tapasztalatain alapul, de ezen túlmenően én nem találtam az előterjesztésben arra vonatkozó tájékoztatást, hogy egyébként a szakmai szervezetekkel ez volt‑e egyeztetve. Nem vagy nemcsak arról beszélek, hogy a kiindulópontnál, a problémafelvetésnél őtőlük ‑ és ha igen, milyen széles körben ‑ jött be ilyen típusú javaslat, hanem a végeredmény, a kormány által javasolt megoldások vajon vannak‑e velük egyeztetve, bírják‑e a szakmai szervezetek támogatását, ők is úgy gondolják‑e, hogy azok a problémák, amelyeket akár ők, akár mások vetettek fel, azokra ezek a megoldások valóban jók-e. Nehogy abba a helyzetbe kerüljünk, mint pár héttel ezelőtt, hogy egy néhány hónapja elfogadott módosított törvényt újra kellett módosítani, mert kiderült, hogy szükség volt rá, nem jól volt előkészítve.

Végül pedig csak a témafelvetés miatt hoznék ide egy érintőleges kérdést, ez pedig a közjegyzői, illetve a végrehajtói díjak kérdése, amit tudom, hogy nem a törvény szabályoz, hanem egy IM-rendelet, azonban számos jelzés ‑ és ez hozzánk már közjegyzőktől eljutó jelzés is ‑ azt mutatja, hogy különösen ebben a mostani gazdasági helyzetben rendkívül magasnak minősülnek a díjak, nagyon-nagyon sok érintett kétszer meggondolja, hogy igénybe vesz‑e vagy legalábbis, ha teheti, igénybe vehet‑e közjegyzőt vagy végrehajtót. Nyilván sok esetben nem gondolhat kettőt ezen, mert rákényszerül, vagy kényszerből be kell kapcsolni a folyamatokba közjegyzőt vagy végrehajtót, de a díjemelés olyan mértékű volt, tavaly július 1-jétől léptek életbe, ha jól emlékszem, hogy egyes kategóriákban a közjegyzői díjak 3-4-szeresére is emelkedtek a gyakorlatban. Én felvetném, ha már beszélünk közjegyzőkről, beszélünk végrehajtásról, akkor esetleg a tárca gondolja végig ennek a felülvizsgálatát, akár ideiglenes csökkentését a járványra való tekintettel.

Összefoglalva: számos jó pontot, számos jó javaslatot tartalmazó csomag van előttünk, azonban az előbb felvetett problémákra még egyelőre várom a tárca válaszát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)