Dr. Orbán Balázs

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Az előttünk fekvő javaslat több törvény módosítását irányozza elő. Az első a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény. Ezzel összefüggésben az alábbi főbb módosításokra kerülne sor.

A módosítás értelmében a Műemléki Tanácsadó Testület önálló léte megszűnik, feladata az Országos Építészeti Tervtanács feladatkörébe olvad be.

Jelenleg hazánkban közel 15 ezer egyedileg védett műemléki érték található, amelyeket három értékkategóriába sorolunk: műemlék I. kategória, műemlék II. kategória, valamint nyilvántartott műemléki érték mint harmadik kategória. A módosítás az egyes műemlékeket értékalapú megközelítés alapján különbözteti meg, csökken a műemlék-kategóriák száma, a jelenlegi három kategória helyett a továbbiakban kettő lesz, viszont érdemi különbséget tennénk a két kategóriához kapcsolódó szakmai, jogi védelem nagyságában. Így az állami védelem jobban összeegyeztethetővé válik az egyéni, részközösségi érdekkel, a korábbiakkal ellentétben nem nehezíti meg például a kastélyoknak, kúriáknak a műemléki védelem mint fontos cél fenntartása mellett a jelen kor igényeihez illeszkedő felújítását.

Bürokráciacsökkentés is és a műemlékvédelmi szabályozó rendszer egyszerűsítése is a javaslat célja. Mi azt gondoljuk, hogy a műemlékvédelmet úgy érdemes csinálni, hogyha az értékalapú védelemre helyezzük a hangsúlyt, és ennek megfelelő módosításokat tartalmaz a javaslat. Ahogy említettem, két kategória lenne az eddigi három helyett, a kiemelt műemlék kategória és a nem kiemelt műemlék kategória. A kiemelt műemlék kategóriája esetében az értékleltár veszi ténylegesen számba a védett értékeket, ami nem csupán az épületre, hanem annak berendezési tárgyaira, polgári jogi értelemben vett tartozékaira, alkotórészeire, az épület fekvése szerinti telekre is kiterjed. A kiemelten védett épület műemléki környezetének is illeszkednie kell a védett épület megjelenéséhez. Természetesen ezek közhiteles nyilvántartásban is szerepelnének, és az államot automatikus elővásárlási jog illetné meg.

A jelenleg a második-harmadik kategóriába tartozó műemléki értékek tekintetében értékmeghatározó szakértői vizsgálatot rendelünk el a javaslat értelmében, és annak megtörténtéig fenntartjuk a hatályos jogi védelmüket. Az a célunk ezzel, hogy ezekben az esetekben tételesen meg tudjuk határozni a nevesített műemléki értékeket, amelyekre az állami szintű védelemnek ténylegesen ki kell terjednie. A jelenlegi bizonytalan helyzetet szüntetné meg tehát a törvényjavaslat ezen része.

Az értékmeghatározó szakértői vizsgálattal párhuzamosan zajlana a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásnak a megújítása, a digitális, térinformatikai alapú műemléki nyilvántartásnak a korszerűsítése. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján nem kiemelt műemlék tekintetében elővásárlási jog akkor illetné meg a magyar államot, ha erről a védettséget kimondó miniszteri rendelet kifejezetten rendelkezne.

Fontos azt is kiemelni, hogy a javaslat annyiban érinti a helyi önkormányzatok helyi építészeti értékvédelmét, hogy lehetőséget ad a helyi védett épületek számának növelésére. Amennyiben ezen értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján, vagy ettől egyébként függetlenül az országos védettség megszüntetésre kerül, akkor innentől kezdve kötelező lesz azt vizsgálni, hogy a helyi védelem feltételei fennállnak‑e, és hogy a helyi közösség számára milyen értéket hordoz az adott épület, kert vagy egyéb hely.

Ezen túlmenően további javaslatokat is tartalmaz az előttünk fekvő törvényjavaslat, amelyeknek az a kiindulópontja, hogy ahogy azt látjuk, hogy a nemzetközi térben és idehaza is a kulturális javak iránt gazdasági és művészeti értékük miatt nagyfokú kereslet tapasztalható a piacon. Ennek megfelelően az Európai Uniónak tiltania kell a harmadik országokból jogellenesen kivitt kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejuttatását, ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy gyanús szállítmányok esetén beavatkozhassanak, és meghozhassanak minden szükséges intézkedést ezen kulturális javak lefoglalása érdekében.

A törvényjavaslat pontosan ebből kiindulva tartalmazza az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések kiegészítését is. Ennek előzménye a 2019/880 EU rendelet, amely ezzel összefüggésben szabályoz. A tagállamoknak az EU-rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére hatékony, arányos, visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük, valamint biztosítaniuk szükséges azt, hogy a vámterületre való bejuttatásra egységes ellenőrzések legyenek érvényesek a kulturális javak esetében.

A kulturális javak hatósága számára az örökségvédelmi bírság mérlegelési jogkörben történő kiszabhatóságának lehetőségét kell megteremteni megítélésünk szerint az aukciós házak és árverésszervezők tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása esetére abban az esetben, hogyha védett kulturális javakról van szó.

(22.10)

Ugyanis az árverési hirdetményekben az aukciós házak rendszeresen elmulasztják feltüntetni a védettség tényét védett kulturális javak esetén. Ez nemcsak a vevőket téveszti meg és az előírt vevői bejelentési kötelezettséget teszi súlytalanná, hanem nagyban megnehezíti a védett kulturális javak nyomon követését is. Ebben az esetben ugyanis teljesen egyértelmű, hogy a védett tulajdonosok, noha lehet, hogy jóhiszeműen járnak el, de nincsenek tisztában a védett kulturális javakra vonatkozó speciális előírásokkal, köztük különösképp az ország területéről történő kiviteli korlátozásokkal. Ezért ebben az esetben ezen kötelezettség elmulasztása esetére a hatóság szankciós jogkörét erősíteni kell.

A javaslat tartalmazza a Budapest és agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról szóló 2018. évi XLIX. törvény, az úgynevezett Budapest-törvény módosítását is, amely a javaslat értelmében egy új fejezettel egészülne ki. Ez az új fejezet kimondja, hogy a Citadella erődöt és közvetlen környékét, a szintén állami tulajdonban lévő Citadella sétányt a közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, bemutatni, helyreállítani. Megítélésünk szerint a Citadella erőd és környékének fejlesztése, helyreállítása kiemelt jelentőségű közfeladat. Ez a törvényjavaslat a helyreállításnak megadja azt a kiemelt jelentőséget és közérdekű státuszt, melyet 2018 végén megadott a budai Palotanegyed rekonstrukciójának is, és amelynek révén elindulhatott a nemzeti Hauszmann-program, amelynek első eredményei már látszanak.

A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti ‑ a félreértések elkerülése végett hangsúlyoznám csak ezt ‑ a Citadella lehetséges hasznosításának módját is, kizárólag a köz érdekében értékmegőrző és világörökségi védettséghez méltó módon lehet hasznosítani. Ez már önmagában kizárja a műemléki státuszhoz nem méltó hasznosítás lehetőségét is. Ez egy kulcsfontosságú kérdés, ugyanis a KSH becslése szerint a Budapestre turisztikai céllal látogató külföldiek száma ‑ a koronavírus-járvány előtti adatokról beszélek ‑ 4,5 millió főre becsülhető éves szinten. Ha ehhez hozzávesszük még a belföldről Budapestre érkező turistákat, körülbelül egymillió főt, akkor elmondhatjuk, hogy a fővárosba látogató összes turista közel háromnegyede meglátogatja a Várnegyedet, és hasonló adatokkal számolhatunk a Citadella esetében is.

A Citadella ingatlan kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, 1987 óta világörökségi védelem alatt áll. Ezt a műemléki és világörökségi védelmet egészíti ki a jelenlegi törvényjavaslat, amely meghatározza a hasznosítás, a felújítás irányait. A törvényjavaslat a Citadella erőd rekonstrukciós helyreállítási munkálatainak elvégzése érdekében kimondja, hogy a terület vonatkozásában változtatási, építési tilalom nem rendelhető el, a Citadella erőd épülete jelenleg balesetveszélyes, a bunkerépület betonelemei szerkezetileg nem stabilak, az épület falait sok helyen beázás rongálja.

Kizárólag a műemléki állagmegóvás érdekében is az ingatlan teljes rekonstrukciójára lenne szükség, de tekintettel arra, ahogy említettem, a Citadella Budapest egyik első számú turisztikai helyszíne, ezért az ott lévő méltatlan helyzeteket, ami mind az épített örökségre, mind a zöldterületekre kiterjed, meg kell szüntetni, az épített örökséget helyre kell állítani és a zöldterületeket is meg kell újítani.

Ezek lennének röviden a törvényjavaslatra vonatkozó rendelkezések, és ha esetleg kérdés merül fel, állok rendelkezésükre. Szeretném kérni önöktől ezúton is a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)