Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a vezérszónoki hozzászólások után néhány gondolattal reagáljak az elhangzottakra.

Először is: köszönöm szépen a benyújtott indítványt támogató, a kormány által az egészségügyi veszélyhelyzet kezelésére, a gazdasági hatások tompítására meghozott intézkedéseket támogató gondolatokat mind a kormánypárti, mind az ellenzéki padsorokból. Az ellenzéki padsorokból is hallottunk azért pozitív hozzászólást, de a megállapításoknak egy jelentős része azért olyan volt, amivel, azt gondolom, a tények alapján érdemes vitatkozni.

Az egyik többször elhangzott megállapítás az volt, hogy a kormány nem időben lépett, későn hozott meg fontos intézkedéseket. Először is nézzük meg, hogy az egészségügyi helyzet kezelésére milyen intézkedéseket hozott, és ezek nemzetközi összehasonlításban hogyan néznek ki! Itt vannak előttem a világ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a statisztikái. A tisztelt Ház padsorai között sokszor szó volt már arról, hogy milyenek a különböző statisztikák, a tesztelések száma, a fertőzöttség száma, a halálesetek száma. Minden egyes haláleset egyéni tragédia és a közösség tragédiája, mégis azt kell mondjam, hogy az egészségügyi védekezés a rendelkezésünkre álló nemzetközi statisztikák alapján Magyarországon az átlagos védekezéshez képest sokkal, nagyságrendekkel hatásosabb, hatékonyabb volt.

Miért tudtuk ezt megtenni? Többek között azért, mert voltak pénzügyi forrásaink, amelyeket azonnal az egészségügyi védekezés szolgálatába lehetett állítani. Varju László képviselő úr úgy fogalmazott, hogy megtakarítás nélkül vágtunk bele a járvány kezelésébe, úgy fogalmazott, hogy az előző években nem halmoztunk fel kellő megtakarítást. Hát, kérem szépen, 378 milliárd forintnyi Országvédelmi Alap volt az idei költségvetésben, amely teljesen érintetlenül rendelkezésre állt, és elsőként a kormány ehhez az eszközhöz tudott nyúlni, amikor egészségügyi védekezésről volt szó. Ez a tartalék kellett ahhoz, hogy ne legyen késlekedés az egészségügyi kiadások teljesítésében. Ráadásul nemcsak a költségvetési előirányzat volt meg, hanem igenis ezt tudtuk finanszírozni meglévő forrásokból, állampapír-kibocsátásokkal, mint ahogy az azonnali gazdaságvédelmi intézkedéseket is tudtuk finanszírozni.

Azért arra mindenkit emlékeztetnék, hogy a járványügyi helyzet bekövetkeztekor az intézkedések első sorában volt az érintett ágazatokra vonatkozó adókönnyítés. Volt abban a helyzetben a költségvetés, hogy ezt megtehettük, voltunk abban a finanszírozási helyzetben, mint ahogy, azt gondolom, az első lépések között volt a moratórium bejelentése is.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr azt mondta, hogy a moratóriumnál túl nagy összeget tüntettünk fel az indoklásában. Tényszerűen el kell mondjam, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatban a teljes keret szerepel a moratórium tételénél. A képviselő úr azt tudja, hogy mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások, ha úgy döntenek, akkor szabadon törleszthetik a fizetési kötelezettségüket, és úgy is dönthetnek, hogy visszavonják ezt, és élnek a moratórium lehetőségével. Való igaz, hál’ istennek, számos olyan magánszemély és vállalkozás volt abban a helyzetben, hogy úgy döntött, nem él ezzel a lehetőséggel. Fogadjuk el azt, amit képviselő úr mond, vonjunk le akkor 1000 milliárd forintot a teljes keretből, és akkor nem a GDP 20 százalékáról, hanem 18 százalékáról beszélünk. A kormányzat arról beszélt, hogy az összes megmozgatott forrás, amit a kormány megmozgatott, illetőleg amit a jegybank megmozgatott ‑ azt gondolom, fontos, hogy a két gazdaságpolitikai szereplő között összhang volt ebben a kérdésben is ‑, tehát az a forrásmennyiség a GDP 18-20 százaléka között van. Hogy véglegesen például a moratóriumnál mennyi lesz az összeg, amit az érintettek a moratórium alatt nem fizetnek be, azt majd jövőre fogjuk megtudni.

Szintén elhangzott az, hogy vannak olyan intézkedések az önök előtt lévő törvényjavaslat indoklásában, amelyek a szemfényvesztés kategóriájába tartoznak; ha jól emlékszem, ezt nem is egy hozzászóló említette. Z. Kárpát Dániel képviselő úr például szóvá tette, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsának a 2 százalékpontos csökkentése és ennek a 160 milliárdos idei hatása miért szerepel itt, amikor erről már szó volt az eredeti 2020-as költségvetésitörvény-javaslat vitájában is. Hát, azért van itt, mert az érintett partnerekkel a 2016. év végi megállapodás arról szólt, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsának a csökkentésére a versenyszféra reálkeresetének a növekedése függvényében kerül sor: ha 6 százalékkal növekednek a versenyszférában a reálbérek, akkor csökkenti a kormányzat 2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó kulcsát. Ha felidézzük a 2020-as költségvetésitörvény-javaslat vitáját, akkor talán a jegyzőkönyvekből elő tudjuk azt is szedni, hogy ezzel a kormány anno 2020 utolsó negyedévétől, októberétől számol.

Most egy egészen más helyzet van. Ma arról beszélünk, hogy a munkahelyeket kell megvédeni, a fizetéseket kell megvédeni, és ezzel együtt nem nézzük azt, hogy a versenyszférában milyen béremelkedés valósul meg, hanem végrehajtjuk ezt az adócsökkentést, amit a megállapodás alapján nem kellene megcsinálni, pláne nem júliustól. Tehát igenis ez egy olyan intézkedés, amivel a kormányzat a vállalkozásoknak akar segíteni.

Ha bérekről volt szó, miért szerepel a járványügyi alapnál a már eldöntött korábbi béremelésnek a feltüntetése mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, hisz a bevétellel is számoltunk és a tervezett kiadással is? Épp ezért a mostani helyzetben Európában a válságkezelés részeként mindenki arra koncentrál, hogy a lehető legtöbb munkahelyet őrizze meg, és nem az a kérdés, hogy emelkednek‑e a bérek vagy sem. A kormány azt mondja, hogy ebben a megváltozott helyzetben is az egészségügyi dolgozóknál az eredetileg eldöntött béremelést novemberben 20 százalékos mértékben, konkrétan az ápolóknál végre fogja hajtani, és ezen túl, éppen az egészségügy jelentős terhelése miatt, döntött úgy korábban a kormányzat, hogy 500 ezer forintos egyszeri juttatásban részesíti az egészségügyi dolgozókat; ez is megjelenik az említett járvány elleni védekezési alapban.

Ami az egyenlő közteherviselést, illetőleg az önkormányzatokat érintő terheket illeti, sokszor elmondtuk, hogy véleményünk szerint a jelenlegi helyzet kezeléséhez mindenkinek hozzá kell járulni és mindenkinek alkalmazkodni kell: alkalmazkodni kell a vállalkozásoknak, alkalmazkodni kell a munkavállalóknak, alkalmazkodni kell a különböző szervezeteknek is. Én ezúttal is köszönetet mondok a parlamenti pártoknak, hogy az idei párttámogatásuk egy jelentős részéről lemondtak, elfogadták azt, hogy a mostani helyzetben erre is szükség van a védekezés érdekében. A helyi önkormányzatok áldozatvállalása ehhez az áldozatvállaláshoz képest sokkal kisebb.

Hadd idézzem fel, hogy a 2020-as költségvetési tervezéskor a helyi önkormányzatokat illetően milyen bevételekkel számoltunk!

(15.30)

A teljes önkormányzati alrendszer tervezett bevétele közel 3000 milliárd forint, nem egész 5 milliárd forint híján. Ehhez képest kérem, hogy értelmezzük, arányosítsuk az említett 34,4 milliárd forintos tételt. Csak a helyi adók több mint 1000 milliárd forintot tesznek ki, tehát ha megnézzük, hogy az említett párttámogatásokon túl, mondjuk, maga a központi költségvetés a járvány elleni védekezésre, és most gazdaságvédelemről nem beszélek, csak járványügyi védekezésre az összes bevételéhez képest mennyi forrást fordít, és megnézzük ugyanezt az arányt a helyi önkormányzatoknál, azt fogjuk látni, hogy a helyi önkormányzatoktól kisebb áldozatvállalást kért a kormányzat.

Igen, ebben a helyzetben a helyi önkormányzatoknak is számos esetben nem egyszerű a helyzete. Ismét köszönet illet minden önkormányzatot, aki részt vesz a védekezésben akár cselekedetekkel, akár azzal, hogy elfogadja, hogy a bevételek egy részéről le kell mondani. De kérem a tisztelt képviselőket, hogy a 34, 4 milliárd forintos átcsoportosítás mellett azért vegyék észre az önök előtt lévő törvényjavaslatban azt, hogy például a bölcsődei finanszírozásnál megtartja azt a finanszírozást a javaslat, amelyet a gyerekszám csökkenése nélkül kaptak volna meg az önkormányzatok. Ha nem nyúlnánk hozzá most a költségvetési törvényhez, akkor például a helyi önkormányzatok bölcsődei finanszírozása csökkenne.

Kérem, azt is nézzék meg, hogy a helyi önkormányzatok milyen pénzügyi helyzetben vannak. Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy 1000 milliárd forint fölötti a mostani adósság. Kérem, hogy egyeztessük a számokat: a 2019. év végi adósság 220 milliárd forint volt. De akkor nézzük meg azt, hogy az adósság mellett a helyi önkormányzatoknak milyen pénzügyi eszközeik vannak akár készpénzben, akár állampapírokban! Jóval magasabb ez az érték, egyetlenegy számot hadd mondjak: egyedül Budapestnek, Budapest fővárosnak az állampapír-állománya tavaly év végén 180 milliárd forint volt. Ebben van olyan rész, amely az EIB-től lehívott hitel, de a nagy része saját megtakarítás.

Tehát kérem, amikor megnézzük, hogy egyes szereplőktől milyen teherviselést kér a kormányzat, milyen teherviselést javasol a kormányzat, akkor nézzük meg az említett szervezetek pénzügyi helyzetét, és nézzük meg azt is, hogy a kormány az adott esetben saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatoknak milyen segítséget kíván nyújtani.

A már említett, önök előtt lévő javaslaton túl, ha már szóba került a ’21-es költségvetés is, én tisztelettel felhívom a figyelmet a tegnapi napon az Országgyűlés részére benyújtott, költségvetést megalapozó törvényjavaslatra, amely már a ’21-es költségvetéshez kapcsolódik, de egyes részei már idén hatályba tudnak lépni. Ebben szerepel az az indítvány, hogy új hitellehetőségként éven túli hitelt nyitnánk meg, maximálisan 200 milliárd forintos hitellel. Ez a hitel azon önkormányzatok részére állna rendelkezésre, akik egyéb forrásból, egyéb módon a mostani helyzetet nem tudják kezelni, és természetesen továbbra is él az a lehetőség, hogy egyedileg az önkormányzatok kormányzati segítséget igényeljenek.

Burány Sándor képviselő úr szóvá tette, hogy miért az a szóhasználat van, hogy az Országgyűlés vegye tudomásul a gépjárműadó átcsoportosítását. Képviselő úr, azért ez a megfogalmazás szerepel, mert a kormányzat a veszélyhelyzet ideje alatt azonnal lépett a költségvetés tekintetében is, azonnal létrehozta az említett Járványügyi Alapot, azonnal gondoskodott a forrásainak a feltöltéséről, azonnal létrehozta a Gazdaságvédelmi Alapot, és erről az önkormányzatokat érintő átcsoportosításról már döntött. Ha az Országgyűlés egyetért ezzel a kormány által meghozott döntéssel, összességében arányosnak véli az önkormányzatok teherviselését, akkor az Országgyűlésnek formáljogilag el kell fogadnia, tudomásul kell vennie azt, amit a kormányzat javasol. Természetesen az Országgyűlésnek szíve joga, hogy ne így döntsön, de formáljogilag az említett indokok magyarázzák a kormányzati szóhasználatot.

Hogy mennyire sikeresek a gazdaságvédelmi intézkedések, és ha megengedik, röviden erről szólnék, azt gondolom, hogy csak később fogjuk tudni megmondani. Ha majd látjuk a 2020-as számokat, akkor tudunk mérleget vonni. Én azt gondolom, az egészségügyi védekezés sikerességéről már látjuk a számokat, a gazdasági eredményekről később fogunk tudni beszámolni. Azzal ugyanakkor vitatkoznom kell, hogy, ahogy említettem, nem azonnal lépett a kormány, szemfényvesztő intézkedések vannak, és azzal is, hogy Magyarország elveszítette a pozícióit, nem éltünk a nemzetközi konjunktúra kedvező folyamataival ‑ így fogalmazott, ha nagyjából pontosan idézek, Varju László képviselő úr. Képviselő úr úgy is fogalmazott, hogy tisztességes kérdésekre tisztességes válaszokat vár. Én ezzel egyetérek, képviselő úr, maximálisan egyetértek önnel, a Költségvetési bizottság elnökeként annyit engedjen meg, hogy ha ezt a szóhasználatot használjuk, akkor én fontosnak tartom, hogy a parlamenti vitában tisztességes, valós megfogalmazások hangozzanak el.

Engedje meg, képviselő úr, hogy vitatkozzam azzal a megállapításával, hogy Magyarország pozíciót vesztett, megtakarítások nélkül nézünk a járványügyi helyzet elé. Ami a pozíciókat illeti, akkor nézzünk Eurostat-számokat. 2020 első negyedévében az Európai Bizottság minden tagállamra vonatkozó egységes módszertana alapján az úgynevezett naptárhatásoktól tisztított vagy ciklikusan igazított gazdasági növekedésünk 2 százalék volt. Az abszolút mérték 2,2. Az Európai Unió átlaga -2,6. Az eurózóna 3 százalékot meghaladó mértékben esett. Ez a rövid időszak, a mögöttünk lévő néhány hónapnak az időszaka. De akkor nézzünk egy távlatosabb időszakot, mondjuk, 2010-hez képest. GDP-növekedés az EU összességében 2010 első negyedév és 2020 első negyedév között 1,2 százalék, Magyarországon 32,5. Ez egy kumulált növekedési szám, képviselő úr, kérem, hogy ellenőrizze az Eurostat, illetőleg az Európai Bizottság számsorát.

Mindenféle statisztikával nem akarom önöket untatni, de azt gondolom, hogy akár a növekedést nézzük, akár a foglalkoztatási számokat, akár az aktivitási rátát, az elmúlt időszakban összességében kedvező makrogazdasági, reálgazdasági folyamatok jellemezték Magyarországot, és igen, ez is kellett ahhoz, és a költségvetés helyzete, stabilitása is kellett ahhoz, hogy a mostani helyzetben a maximális segítséget meg tudjuk adni a vállalkozásoknak.

Ami a Gazdaságvédelmi Alap konkrét intézkedéseit illeti, sajnálom, hogy itt néhány olyan vállalkozás került csak szóba, amelyet az ellenzéki padsorokból sokszor emlegetnek. Az ITM vezetői és a kormány számos tagja sokszor beszámol arról, hogy a munkahelymegtartó támogatásra hány vállalkozás hány munkahely megtartása érdekében nyújtott be pályázatot. Egyedül a munkahelymegtartó támogatásra, tehát több mint 140 ezer munkahely megőrzésére érkezett be igény. Ezek az összegek, amelyeket a munkahelymegtartásra vagy munkahelybővítésre adott esetben, mert ilyen programokra is kifizetünk, messze meghaladják, meg fogják haladni a 80 milliárd forintos összeget, amely a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán elhangzott. Vitatkoznom kell tehát Mesterházy Attila képviselő úrral, aki összehasonlította a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére szánt forrásokat a munkahelymegtartás és munkahelybővítés céljára biztosított forrásokkal. Ez utóbbi döntően, jelentősen meghaladja a Budapest-Belgrád, egyébként munkahelyeket teremtő és beruházást jelentő projektjének a támogatási összegeit.

Ami a törvényjavaslat jellegét illeti, Csárdi Antal képviselő úr azon megfogalmazását engedje meg, hogy kategorikusan visszautasítsam, amely szavaiban az szerepel, hogy a törvényjavaslat hazudik. Ezt nehéz értelmeznem. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Képviselő úr azt mondta, hogy a törvényjavaslat hazudik, tehát kérem, hogy akkor konkrétan mondja meg, hogy melyik ponttal nem ért egyet. Én azt fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat indoklásában a kormány szándékozott bemutatni a járvány elleni védekezésre és a gazdaságvédelemre szánt összes forrást. Maga a törvényjavaslat normaszövege csak rendelkezésekről szól, nem érint számszaki mellékleteket, mégis mi fontosnak tartottuk, hogy az Országgyűlés teljes képet kapjon arról, hogy járványügyi védekezésre, illetőleg gazdaságvédelemre milyen eszközökből mennyi forrást szánt. És természetesen, amikor a költségvetés végrehajtásáról kell majd beszámolni a tisztelt Országgyűlés előtt, akkor nemcsak arról számolunk be, hogy az egyes előirányzatoknak hogyan alakult a felhasználása, hanem arról is, hogy ténylegesen az egyes átcsoportosítások és az új alapok forrásainak felhasználása hogyan valósult meg.

Összességében tehát azt gondolom, hogy az eddigi intézkedések indokolhatóak voltak, mi úgy látjuk, hogy érdemi segítséget igyekeztünk nyújtani a magyar vállalkozásoknak. Az az intézkedéssorozat, amely összgazdasági hatásában a GDP 18-20 százalékát teheti ki, ez nemzetközi szinten jelentős, és abban bízom, hogy amikor a 2020-as költségvetés végrehajtásáról kell majd a tisztelt Országgyűlés előtt beszámolni, akkor azt fogjuk látni, hogy összességében, nemzetközi kitekintéssel is ezek a lépések sikeresnek mondhatóak majd. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)