{"cycle": 41, "id": "132-194", "date": "2020-05-25", "ulnap": 132, "seq": 194, "speaker": "Hajdu László (DK)", "p_azon": "h211", "faction": "DK", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 300, "position": null, "chars": 3374, "paragraphs": ["HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 70 évvel ezelőtt ebben az épületben fogadták el az úgynevezett első tanácstörvényt, a 70. évforduló alkalmából úgy gondoltam, hogy néhány szóban a közigazgatásnak erről a területéről a Ház falai között én is teszek említést.", "1950. január 1-jével egy ’49. évi törvény alapján létrehozták Nagy-Budapestet. Nagy-Budapest létrehozása azt jelentette, hogy az 1873-as Pest, Buda, Óbuda egyesítését követően az agglomerációban lévő megyei jogú városokat, ezek közül 6-ot, és 16 nagyközséget Budapesthez csatoltak adminisztratív úton, nyilván nem népszavazással, hanem parlamenti döntéssel, és ezzel a 460 ezer körüli lakossággal 1 millió 600 ezer lakost számláló úgynevezett Nagy-Budapest jött létre, méretekben egy európai méretű főváros.", "Ez a tanácstörvény anno megfelelt a szovjet hasonló közigazgatásnak, szinte tükörfordítása volt a szovjet tanácsi rendszernek, ami azt jelentette, hogy egypártrendszer volt már 1950-ben. Az egypártrendszeri akaratnak a helyi végrehajtását jelentette a tanácstörvény, a hozzá tartozó jogokkal, jogosítványokkal, de központi irányítással, és ennek a beintésével működtek ezek a szervezetek. Létrejött ugyan egy nagyméretű város, de gyenge infrastruktúrával. Az idecsatolt nagyközségek és megyei jogú városok… Ezek a megyei jogú városok egyébként elveszítették a megyei jogaikat, és akkor a megyei jogú városi jog olyan erőteljes volt, mint mondjuk, Budapestnek a joga. Ha fölsorolnám őket, ez Budafokot érinti, Kispestet, Pesterzsébetet, Pestszentlőrincet, Rákospalotát és Újpestet, amelyről az előbb már hallottunk itt egy hozzászólást, és a nagyközségekből is érintett az én választókerületem Rákospalota és Pestújhely tekintetében, az egyik 50 ezer lakossal, a másik 15 ezer lakossal érkezett ide Nagy-Budapest közigazgatási területébe.", "A tanácstörvény 40 évet ért meg, majd azt követően az Ötv. váltotta fel 1990-ben. De még mielőtt erről szólnék, meg szeretném említeni, hogy háromszor módosult ez a tanácstörvény. Az egyik 1956 előtt, a Nagy Imre-kormány időszakában. Akkor valóságos demokratikus jogosítványokat is kaptak a települések, vagyis a kerületek, hiszen az új közigazgatásban Budapesten a korábban 14 kerületből 22 kerület jött létre, és a kerületeknek valóságos jogosítványai lettek. Tehát úgy nézett ki, hogy egy picike kis demokrácia is belekeveredett.", "1971-ben a következő tanácstörvény elég jelentősen módosította, és 1983-ban is volt egy jelentős módosítás, amikor már egészen a választójogi törvényt is érintették ezek a módosítások. 1990, a rendszerváltás LXV. törvénye, amely az önkormányzatiságot tűzte ki önmagának, és hogy helyben döntsenek azok, akikre tartoznak az ügyek címmel, amelyet aztán 2011-ig ‑ elég rövid életű lett ez a törvény ‑ a kormány, a jelenlegi kormány, a Fidesz-KDNP-koalíció Mötv.-re változtatott meg, de nem egyszerűen csak névváltoztatást jelent, hanem ez alapvetően stratégiai változtatást.", "A múlt heti parlamenti vita igazolja, hogy újra elkezdődött egy centralizálás, újra elkezdődött egy központi irányítás, újra elkezdődött a központi akarat, mint anno az állampártidőszaki, az egypártrendszeri akarat érvényesülése. Csak a különleges gazdasági övezetek kijelölésére gondolva, mi következhet még, ezt a 70 év kronológiáját végigtekintve, a helyi közigazgatásokra? Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokból.)"]}