Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Magyarország eredményesen tudott védekezni a koronavírussal szemben. Ehhez valóban szükség volt arra, amit ön mondott, tisztelt képviselő úr, hogy a magyar emberek is igyekezzenek a lehető leginkább betartani a járványügyi intézkedéseket, amit ezúton is köszönünk nekik. Szükség volt az egészségügyben dolgozókra, szükség volt a rendvédelemben dolgozókra, a szociális szférában dolgozókra és még sok mindenki másra, aki külön áldozatot is vállalt, és ezért tudott Magyarország eredményesen védekezni.

De szükség volt arra is, tisztelt képviselő úr, hogy ezeket a döntéseket gyorsan meg lehessen hozni. Mert ön is nagyon jól tudja, aki lassabban hozta meg az intézkedéseket, az komoly kockázatnak tette ki az ország lakosságát. És önök itt, ebben a parlamentben pontosan ehhez a gyorsasághoz nem járultak hozzá. Ahhoz, hogy ha kell, akár órák alatt tudjon a kormány dönteni és az emberek egészségét megvédeni. Mert önök azt mondták, hogy ez azért van, hogy felszámoljuk a parlamentarizmust ‑ most is itt ülünk ‑, ez azért van, hogy ne legyenek választások 2022-ben ‑ nyilvánvalóan nevetségessé tették magukat (Z. Kárpát Dániel: Azért gondolkodtatok az előrehozotton!) az ilyesfajta riogatásokkal ‑, de ezekre a nevetséges, alaptalan indokokra hivatkozással nem szavazták meg azt, hogy órák alatt a kormányzat dönteni tudjon. Nem önökön múlt az, hogy megszülettek ezek az intézkedések időben, és hogy a magyar emberek ezeket be tudták tartani, és éppen ezért eredményesen tudtunk mindnyájan, tízmillióan, tizenötmillióan a vírusjárvánnyal szemben védekezni, tisztelt képviselő úr.

Ennek köszönhetőek, a gyors intézkedésnek viszont azok az eredmények, hogy jóval kevesebb Magyarországon az egymillió lakosra jutó fertőzött (sic!) száma. Magyarországon ez 48, míg mondjuk, Hollandiában 330, Svédországban 374, Angliában 526 vagy Belgiumban 795, míg nálunk csak 48. De ne az országok listáját nézzük, tisztelt képviselő úr, nézzük a fővárosok listáját, hogy lakosságarányosan a fővárosi fertőzöttségek hogyan állnak arányban az ország átlagával szemben!

(11.40)

Na, itt pont fordított a helyzet. Ha az országok listáját nézzük, akkor a legjobb egyharmadban van Magyarország. Ha viszont a fővárosok listáját nézzük, hogy mennyivel túlfertőződöttebb a főváros, mint az országos átlag, akkor csak öt főváros van Európában, amely rosszabb eredményt hozna: Brüsszel, Moszkva, Bern, Helsinki és Pozsony. Az összes többi főváros jobb eredményt hoz, mint Budapest, tehát kisebb a fővárosban a többlet a fertőzöttségben, mint az országos átlag. Így Budapest előtt áll Koppenhága, Szófia, Dublin, Varsó, Oslo, Prága, Madrid, Athén, Párizs, Riga, Stockholm, Lisszabon, Ljubljana, Vilnius, Zágráb, Amszterdam, Bukarest, Bécs, Tallinn, Berlin, London, Róma, de akár még Washington is. Ez annak köszönhető leginkább, hogy a fővárosi idősotthonokra nem volt kellő figyelem (Kunhalmi Ágnes: A kórházakból vittétek oda a betegeket!) az önök által vezetett Budapesten. Ez dobta meg sajnálatos módon Budapesten a fertőzöttek (Kunhalmi Ágnes: A kórházakból direkt vittétek oda a betegeket!) és az elhunytak arányát. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Míg országos szinten tudtunk a legjobb egyharmadban lenni, fővárosi szinten sajnos csak öt főváros van, amelynek rosszabbak az adatai, mint Budapestnek. Ebből látszódik, tisztelt képviselő úr, hogy nem mindegy, hogy ki-ki időben hozza meg a döntéseit, határozott‑e, nem egyfajta folyamatosan döntés elől kibújó, mint az önök fővárosi vezetése (Kunhalmi Ágnes: Betiltották a tesztelést a kórházakban!), tutyimutyi, halogató, az emberekkel nem konzultáló, a szakértőkkel nem konzultáló, annak itt van az eredménye, kézzelfogható eredménye, tisztelt képviselő úr.

Ön beszélt arról, hogy béremelésekre van szükség. Tisztelt Képviselő Úr! Önök mit tettek a válság esetében? Csökkentették a pedagógusok bérét a válság idején, csökkentették az ápolók bérét, az orvosok bérét, a szociális dolgozók bérét. Ezt tették önök, az ön képviselőtársai, Mesterházy Attila, Korózs Lajos, Hiller István, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, ott ülnek az ön frakciójában, az ön szövetséges frakcióiban ott ülnek Arató Gergely, Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Vadai Ágnes, Burány Sándor, mind-mind megszavazták a fizetéscsökkentést, amikor ön itt a parlamentben fizetésemelést követel. És ha körbenéz az ellenzéki vezetésű önkormányzatokban, Miskolcon, Hódmezővásárhelyen, Vácon vagy sok más helyen, mit lát? A városi dolgozók fizetését csökkentik az önkormányzatok. Ózdon például akár olyan esetben is, amikor a százszázalékos normatívát megkapják az óvodai dolgozók bére után, de mégis 25 százalékkal csökkentik az ő bérüket. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Az állam 100 százalékot fizet, az önkormányzat ebből levesz 25 százalékot, és azt nem adja oda az óvodai dolgozóknak, pedig befolyt a költségvetésébe, tisztelt képviselő úr! Milyen felelős magatartás ez az önök részéről?

Azt pedig a leghatározottabban visszautasítom, amit ön mondott, hogy a kormányzati bértámogatások csak a nagyvállalkozásoknak kedveznének. Én az elmúlt hetekben számtalan, a választókörzetemben levő kisebb vállalkozással beszéltem. Van, akinek 10 fős alkalmazotti létszáma van, van, akinek 11 fős, nagyon jól igénybe tudják venni ezeket a támogatásokat. Sőt, ha a számosságát nézem, a saját körzetemben is a legtöbb vállalkozás ilyen kisebb léptékű vállalkozás, amely a munkahelyek megtartásához ezt a bértámogatást igénybe tudta venni.

Az viszont, amit önök folytatnak, amit itt DK-s képviselőtársával együtt tettek, hogy Magyarországtól megvonnák a válság idején még az uniós támogatások lehetőségét is, az pedig a legnagyobb felelőtlenség, az a magyar emberekkel szembeni politizálás, és azért büntetnék a magyar embereket, mert Orbán Viktorra szavaztak már három választáson is, ezért önöknek semmi nem drága, ezért az őnekik járó uniós támogatásokat is elvetetnék a magyar emberektől. (Kunhalmi Ágnes: Ti is ezt tettétek ellenzékben!) Szégyellje magát! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)