Dr. Brenner Koloman (Jobbik)

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Kezdjük ennek a törvényjavaslatnak az élethazugságával, ami megint elhangzott itt a Törvényalkotási bizottság előadója jóvoltából, miszerint hogy a közalkalmazotti jogviszony bármilyen összefüggésben volna a kultúra napszámosainak a bérezésével. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy élethazugság.

Ugyanez történt és történik egyébként, mondjuk, az egyetemi világban is akkor, amikor az alapítványi formához kötik azt, hogy lehet‑e az egyetemi oktatókat jobban bérezni. Semmi összefüggés nincs itt, tisztelt képviselőtársaim, finanszírozni kell az adott területet, mégpedig a Jobbik mint nemzeti néppárt véleménye szerint kiemelt módon, hiszen kultúrát nem olcsón kell csinálni, és nem holmi ‑ ahogy Hiller miniszter úr is az előbb kijelentette nagyon helyesen ‑ versenyképességgel kellene takarózni, hanem ha a kultúrát igenis magas színvonalon akarjuk művelni, és a társadalom egésze szempontjából magas színvonalon akarjuk művelni ‑ márpedig a mi véleményünk szerint a XXI. században minden magyar polgár akkor tud teljes és boldog életet élni, ha megvan a közművelődésre is a joga ‑, akkor azt kiemelkedő módon finanszírozni kell, és akkor van mód magasabb béreket adni, és ennek semmi köze nincs a közalkalmazotti bértáblához, amely ugye, minimális béreket szab meg.

(10.40)

Ráadásul, nézzük meg, hogy mit üzen a Fidesz ezzel a törvényjavaslattal a teljes társadalomnak. Még egyszer mondom: a teljes társadalomnak. Azt, hogy a kultúra napszámosai, a levéltárosok, a művészek, a könyvtárosok ennyit érnek, hogy kivesszük őket. Nem elég, hogy nagyon alacsony a fizetésük az átlaghoz képest, kiemelkedően alacsony, és ez is mutatja a társadalmi nem megbecsülésüket, még ki is vesszük őket ebből a nagyon pici, hát létbiztonságot jelentő közalkalmazotti jogviszonyból.

Azt halkan kérdezem meg, hogy például mi lesz a nyárral: június és szeptember között a művészeknek nincs bevételük? Csak halkan jegyzem meg, hogy ez történt most is, a koronavírus-járvány időszaka alatt, amikor külön kellett, államtitkár úr, segélyezni az illető művészeket. Ez a törvényjavaslat a nyarat kiveszi nagyrészt a fizetségből, nem fognak szerződéseket kötni a nyárra, amikor nincs előadás, például színészekkel teljesen nyilvánvaló módon.

Lássuk be, hogy ez tükrözi az értékválasztásunkat a magyar társadalomról. És a Fidesz kultúra- és tudásellenes értékválasztásáról hadd osszak meg önökkel egy kis történetet, amely a levéltárosok egy vezetőjével történt néhány éve, aki mondta, hogy egyszer őt beparancsolták a fideszes minisztériumba, és egy csőnadrágos fiatal ráparancsolt, hogy ugyan, fél oldalban foglalja már össze, hogy mire kell nekünk levéltár. (L. Simon László: Ne! Ne!) Na, ez az önök kultúrpolitikája! Meg Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, akinek a finanszírozott műsorában tovább folytatódik a németek gyalázása. Na, ez az önök kultúrpolitikája és ez az önök kultúrpápája!

Azt gondolom tehát, hogy ez a törvényjavaslat és a következtében születő döntések az elkövetkező hónapban, hiszen ha ezt a kormánypárti fideszes többség jóváhagyja ‑ úgy tűnik, a nemzetiségek asszisztálásával, ahogy itt a szószóló asszonyt hallottam, amit különösen szégyenteljesnek tartok, ez csak egy mellékes megjegyzés ‑, akkor nagyon komoly és súlyos döntéseket fognak a kultúra irányítói hozni egyes emberi sorsokról.

És tessék már megmondani, hogy mi lesz november 1-jétől, ugye, ami ebben a törvényjavaslatban van. Kicsit morbid módon azt tudnám mondani, hogy akkor folytatódik a halottak napja a kultúra területén? Egy színházat művészeti módon nyilvánvalóan egyszemélyi irányítás jellemez, most pedig a színészek teljes mértékben kiszolgáltatottá válnak, még az a pici kis jogbiztonság sincs meg számukra, amit eddig jelentett a közalkalmazotti munkaviszony. És nézzük meg, egy vidéki művésznek milyen alternatívái vannak, ha mondjuk, nem kap munkát egy városban, ott él harminc éve, és munkanélküli lesz; mitévő legyen egy művész, aki már nem 25 éves, hogy elmehessen valami multinacionális céghez, amelyet a fideszes neoliberális gazdaságpolitika kiemelten támogat.

Összefoglalóan: lássuk be, hogy ez a törvényjavaslat kultúra- és tudásellenes. A néppárti Jobbik a kultúra és a tudás pártján áll, ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)